Makronóm: júniusi infláció

Emelkedő infláció júniusban: Magyarország középmezőnyben

2022. július 8. 14:50
Ma reggel közölte a Magyar Nemzeti Bank és a KSH a júniusra vonatkozó inflációs statisztikáját. A jegybank előzetes várakozásai szerint további emelkedést jelzett előre a májusi 10,7 százalékos inflációs adathoz képest. Az előzetes számítások szerint 11-12 százalék környékére tették az áremelkedés ütemét. Ez a várakozás be is igazolódott, hiszen a KSH mai közlése szerint 11,7 százalék volt a júniusi infláció, de a jegybanki közlemény szerint is hasonló mértékű volt az emelkedés.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel tette közzé a júniusra vonatkozó inflációt. Júniusban 11,7 százalék volt az áremelkedés üteme a májusi 10,7 százalék után, így a növekmény 1 százalék. Ez jelentős drágulást jelent, hiszen, ha hosszabb időtávon vizsgálódunk, akkor azt látjuk, hogy 1998 októbere óta nem volt ekkora az áremelkedés üteme. Elsősorban az élelmiszerek drágulnak drasztikus mértékben, ami nem csoda, hiszen egyrészt közel helyezkedünk el a háború sújtotta Ukrajnához, ahova több millió tonnányi búza rekedt be, másrészt az utóbbi időszakban a forint rekordszintre gyengült, széles sávon ingadozva, kamatemelésre késztetve az MNB-t, ami szintén fűti az inflációt, mely elsősorban a tartós fogyasztási cikkek árában válik kézzelfoghatóvá. Mindezek tudatában nem véletlen, hogy a kormány ársapkákat vezetett be néhány alapélelmiszerre.

Az inflációs várakozás beigazolódott, a maginfláció a vártnál nagyobb mértékű

A jegybank 11-12 százalék közti inflációt jósolt, de több elemző is 11 százalék fölé várta az inflációt, amely várakozások is be is igazolódtak a 11,7 százalékos adattal. A maginflációt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen a befektetők számára ez az elsődleges: a maginfláció májusban 12,2 százalék volt, ami a friss közlés szerint júniusban 13,8 százalékra ugrott. Ez azért jelenthet problémát a befektetők számára, mert már az eddigi 12,2 százalékos adat is az egyik legmagasabb volt Európában, és habár számítottak a további emelkedésére, a 1,6 százalékos emelkedést előzetesen csak nagyon kevesek tartották elképzelhetőnek. Így ez ma reggel meglepetésként szolgált.

Az élelmiszerek árának emelkedésére visszatérve: habár a kormány az ársapkákon keresztül valamennyire képes mérsékelni a drágulást, így is kétszámjegyű – egész pontosan 22,1 százalékos – emelkedést jelzett júniusban a KSH, ami májushoz képest 2,9 százalékos differenciát jelent. A dobogó második fokán a tartós fogyasztási cikkek állnak, amelyek júniusban mintegy 12,4 százalékkal emelkedtek. A dobogó harmadik fokára az egyéb cikkek és az üzemanyagok fértek fel 11,5 százalékos növekménnyel. Ez utóbbi kettő – tartós fogyasztási cikkek, egyéb cikkek és üzemanyag – májushoz képest 1 százalék feletti mértékben emelkedett (1,4 és 1,1 százalék).

A tartós fogyasztási cikkek áremelkedéséhez azonban szükséges még egy megjegyzést tenni: a májushoz viszonyított 1,4 százalékos emelkedés jelzi számunkra, hogy a forint gyengülése érezteti hatását, vagyis kezdetét vette a gyenge árfolyam árakba való beépülése, ami csak felerősödhet, ha a forint gyengülése nem mérséklődik.

Inflációt fűtő tényezők

A hazai infláció felfutását, habár nagyrészt külső tényezők, illetve folyamatok fűtik, nem zárhatók ki bizonyos hazai tényezők sem. 

A nemzetközi folyamatok többnyire a háború és az Európai Unió szankciós politikája miatt éreztetik hatásukat: emelkedő világpiaci, energia- és élelmiszerárak. Ezek attól függetlenül is nehézséget okoztak, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat gáz-áram-olaj vonatkozásában. Az alábbi ábrán a benzin és gázolaj árának változását lehet végigkövetni:

A hazai tényezők, amik fűtik az inflációt: például az év eleji minimálbér-emelés, szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj visszaépítése és a fegyverpénz. Ezt csak felerősítették az extraprofitot bezsebelő vállalatok megadóztatása, hiszen megpróbálják a fogyasztókra terhelni a kiesett extraprofitot. Habár az is igaz, hogy a vállalatok extraprofitja már önmagában inflációt felfuttató hatással rendelkezik. Fűtötte még az inflációt a népegészségügyi termékadó, a dohánytermékek, az alkoholos italok jövedéki adóemelése is.

A Magyar Nemzeti Bankra is egyre nagyobb figyelem hárul az egyre emelkedő infláció miatt, amit az magyaráz, hogy a kamatpályával szembeni várakozások egyre magasabbak lesznek. Már a jelenlegi befektetői várakozások is elég magasak ahhoz képest, hogy pár éve még globálisan alacsony kamatkörnyezetről beszélhettünk: jóval 10 százalék fölé várják a befektetők az alapkamatot, a határidős jegyzések pedig 12-13 százalékig emelkedtek. Ebben azonban nincs semmi meglepetés, hiszen épp az előző nap emelte a Magyar Nemzeti Bank 200 bázisponttal a korábbi 7,75 százalékról 9,75 százalékra az irányadó rátát.

A részletek sokatmondóak

Ha a KSH friss adatait részletesebben vizsgáljuk, akkor további érdekes adatokra bukkanhatunk. Az alapvető élelmiszerek kategóriáját tekintve a margarin ára emelkedett a legdrasztikusabban egy év alatt, mintegy 60 százalékkal, több élelmiszer „csak” 30 százalék feletti mértékben emelkedett ugyanezen időtávon vizsgálva: száraztészta, sajt, kenyér, baromfihús, tejtermékek, tojás, péksütemények. Jelentősen emelkedett a kategórián belül a sertéshús (11,3), a csokoládé (6,5), a kakaó (6,5) és a cukor (5,7), habár átlag alatti mértékben. A tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában már fentebb említésre került, hogy májushoz képest 1,4 százalékos növekményt mutattak, de ezen a kategórián belül a legnagyobb mértékben a lakásjavító és karbantartó cikkek (29,6), az állateledelek (27), a testápolási cikkek (14,8) és a járműüzemanyagok (11,2) drágultak. A szolgáltatások árában is folytatódott a drágulás, hiszen a díjak 5,6 százalékkal emelkedtek májushoz képest, amit főleg a taxi (26,1), a lakásjavítás- és karbantartás (20,6), a járműjavítás- és karbantartás (15,6), az üdülési szolgáltatás (10,5) drágulása fűtött.

Ha májushoz viszonyítunk egy év helyett, akkor is jelentős a drágulás: a margarin 12,7, a rizs 6,6, a sajt, 5,9, a tejtermékek 5,1, a baromfihús 4,7, a péksütemények 4, a száraztészta 3,7, a tej 3,6, az alkoholmentes üdítőitalok 3,3, a házon kívüli étkezés 3,1, a kenyér pedig 2,1 százalékkal drágult. Ezzel szemben az idényáras élelmiszernek minősülő termékek ára 1 százalékkal csökkent májushoz képest. A tartós fogyasztási cikkek ára májushoz viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül pedig a konyhai és egyéb bútorok ára 2,9, a szobabútoroké 2,4, a használt személygépkocsiké 2,2 százalékost növekményt mutatott. Ha a szeszes italokat és a dohányárukat továbbá a szolgáltatásokat vesszük figyelembe, akkor májushoz képest 0,8 százalékos volt az áremelkedés. A szolgáltatások kategóriáján belül a fő drágulást az üdülési szolgáltatások (8,8), a taxizás (3,7), a sport és múzeumi belépők (3) mutatták. Az inflációt a különböző árucikkek vonatkozásában az alábbi ábra szemlélteti 2016-tól kezdve:

Az MNB is közzétette inflációs mutatóit

A jegybanki inflációs alapmutatók sem adnak okot a bizakodásra, hiszen minden területen emelkedés volt júniusban. Az éves összevetésben számítandó infláció 11,7 százalék volt. A jegybanki publikáció szerint az adószűrt maginfláció is  májushoz képest 1,6 százalékkal emelkedett 13,8 százalékra, miközben a keresletérzékeny inflációs mutató 1 százalékponttal emelkedett az eddigi 9,9 százalékról 10,9 százalékra. A ritkán változó árú termékek vonatkozásában szintén 1 százalékos az emelkedés: a májusi 11 százalék után 12 százalék. A maginfláció növekedésére egyszerű a magyarázat: szintén a feldolgozott élelmiszereknek és iparcikkeknek köszönhető. A maginfláció, a 12 havi fogyasztói árindex és az adószűrt maginfláció jól nyomon követhető az alábbi ábrán:

A jegybank elemzése tartalmazza azt is, hogy 2022 júniusában 0,7 százalékot tett hozzá az üzemanyagok árszintjének a tavalyi év novemberéig való emelkedése az éves inflációhoz. Az infláció felbontása az alábbi ábrán látható:

Forrás: MNB

Ha a negatív híreket fokozni szeretnénk, érdemes a lakosság inflációs várakozásaira is vetni egy pillantást, hiszen a szokásosnál nagyobb mértékben emelkedtek, ami az alábbi ábrán látható évekre lebontva:

Forrás: MNB

A lakossági inflációs várakozás júniusban tovább emelkedett, viszont ezt a mutatót azért kell folyamatosan figyelemmel kísérni, mert az inflációs várakozások letörése a kulcsa annak, hogy az esetleg kialakuló ár-bér spirál negatív hatásait el tudja kerülni a nemzetgazdaság. Az átlagos inflációs várakozásunkat 11,3 százalékra emeltük, ami a következő évben 7,1 százalékra mérséklődhet.

A legtöbb termék esetében érvényesült – főleg a háború miatt – globális nyersanyag- és energiaár emelkedés, ami számszerűen annyit jelent, hogy 12,3 százalékra emelkedett az iparcikkek éves inflációja. Ezen belül pedig a tartós és nem tartós iparcikkek ára is tovább emelkedett. A tartós cikkek vonatkozásában azt szükséges megjegyezni, hogy az emelkedést többnyire a használt személygépkocsik területén bekövetkezett növekedés hajtotta, az iparcikkek esetében pedig az áremelkedés összhangban áll a nemzetközi folyamatokkal.

A piaci szolgáltatások árai is emelkedtek májushoz képest 1,2 százalékkal, ráadásul a szolgáltatások körében szélesen jellemző volt az elmúlt évek júniusi átárazásánál magasabb emelkedés. Az élelmiszerekhez kapcsolható szolgáltatások, mint az éttermi és étkezési szolgáltatások, valamint a büféáruk további dinamikus emelkedést mutattak, ezzel szemben nem volt jelentős áremelkedés a mobiltelefon és internet szolgáltatásoknál, ellentétben az előző évvel. Az éves árindex a piaci szolgáltatások vonatkozásában 9 százalékon alakult.

Az élelmiszerek drasztikus emelkedése a legégetőbb probléma, amin nem segít, hogy a két háborúban álló fél – Oroszország és Ukrajna – vezető gabonaexportőrök. Összességében 23,7 százalékos emelkedés volt megfigyelhető az élelmiszerek inflációjában az előző év azonos időszakához képest, de májushoz viszonyítva is 2,8 százalék volt a növekmény. A feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árai is hasonló mértékben emelkedtek májushoz viszonyítva. A szabályozott termékek is jelentősen emelkedtek májushoz viszonyítva 0,3 százalékkal, aminek a múzeumi- és sportbelépőjegyek áremelkedése a fő felfuttatója. Az élelmiszer fogyasztói árak és a termelői eladási árak alakulását az alábbi ábra szemlélteti:

Nemzetközi kitekintés: a régióban Magyarországon a legalacsonyabb az infláció

Habár 1998 októbere óta nem volt ilyen gyors az áremelkedés üteme, régiós összehasonlításban a magyar adat elég jónak számít annak fényében, hogy háborús inflációról beszélhetünk, hiszen legdinamikusabban a konfliktushoz közeli országokat érinti a drasztikus áremelkedés.

Jelenleg több ország esetében nincs hivatalosan közzétett inflációs adat júniusra vonatkozóan, de vannak becslések. Az Eurostat adatai alapján a májusi infláció az Eurózónában 8,1 százalék volt, amelyre régóta nem volt példa, sőt a várakozások szerint 8,6 százalékra várják a júniusi adatot. Ha a közép- és kelet-európai régiót vesszük figyelembe, Magyarország a 11,7 százalékos júniusra vonatkozó inflációval a májusi 10,7 százalék után továbbra is a legjobbak között szerepel, ami nagyban köszönhető annak, hogy a magyar kormány több termékre ársapkát vezetett be ideiglenes megoldásként. A közép- és kelet-európai régióból közvetlenül fenyegetve vannak a háborútól a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), valamint Magyarország, Lengyelország és Szlovákia. Ezen országok inflációs mutatóira és várakozásaira érdemes vetni egy pillantást.

Már májusban is Észtországban volt a legmagasabb az infláció a régióban, akkor 20,1 százalékkal, a júniusi inflációt pedig 22 százalék környékére várják. Ez már közelít a hiperinflációhoz, aminek letörését az eurózónás tagság sem segíti, hiszen nincs önálló monetáris, csak fiskális politika. A monetáris politikai hatóság ez esetben az Európai Központi Bank. 

Lettország esetében májusban 16,8 százalék volt az infláció, amelyet júniusban 19 százalékra várnak, Litvánia esetében a májusi infláció 18,5 százalék volt, de itt is egy magasabb értéket várnak júniusra (20,5). Lengyelország, Szlovákia és Magyarország valamivel alacsonyabb sávban mozog infláció tekintetében: Lengyelországban egyelőre nincs nyilvános becslés júniusra vonatkozóan, de a júniusi magyar adatnál mindkét állam magasabb mutatóval rendelkezett már májusban, így tehát borítékolható, hogy ez nem fog változni. 

Lengyelországban az infláció megfékezésére a jegybank kamatot is emelt, habár az előzetes várakozásokkal ellentétben nem lépte meg a 75 bázispontos emelést, így hallani lehetett olyan hangokat, hogy 15 százalék környékén lehet az infláció júniusban. Szlovákiában, mint az egyetlen visegrádi országban, ahol euró a hivatalos fizetőeszköz, májusban 11,8 százalék volt az infláció és júniusra 12,5 százalék környékére várják az inflációs rátát. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy hogy áll a régió infláció tekintetében:

Forrás: Eurostat

Az ábra alapján jól látszik, hogy a régióban júniusban is Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, habár sok ország esetében csak becsült adatok állnak rendelkezésre, ez a tényen nem változtat. Ezek alapján elmondható, hogy kifizetődőek az ársapkák, amelyeket a magyar kormány bevezetett, habár csak ideiglenes megoldásként funkcionálnak. Nem véletlen, hogy több országban terjed a magyar példa, hisz az ársapkák pár százalékot képesek mérsékelni az infláción.

Borítókép: MTI/ EPA/ John G. Mabanglo


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés