Már nem összeszerelő üzem Magyarország: itt éppen ipari forradalom zajlik

2022. július 8. 11:59

Írta: Takács Zsolt
A Bosch Adria régióért és Magyarországért felelős első számú vezetője szerint mindenki a saját szemével láthatja, hogy Magyarországon éppen ipari forradalom zajlik, hazánk már nem összeszerelő üzem, hanem itt épülnek a jövő gyárai. Szászi István a Makronómnak nyilatkozva elmondta: a koronavírus és a háború ellenére a Bosch fáradhatatlanul töri az utat az Ipar 4.0-nak és a magyar innovációknak.

Csoportszintű árbevételük tavaly 14 százalékkal nőtt, magyarországi bevételük pedig 15 százalékkal. Kijelenthetjük, hogy sikeres évet zártak?

A kihívások ellenére sikeres évet tudhatunk magunk mögött. A régióban 1711 milliárd forintos nettó árbevételre tettünk szert 2021-ben, ami a magyar GDP 3 százaléka. A hazai tevékenységünk pedig 273 milliárd forint nettó árbevételt eredményezett tavaly. 2021-ben sikerült meghaladni a koronavírus előtti, 2019-es szintet. Létszámunk pedig 1700 munkavállalóval bővült, több mint 17 000 kollégánk dolgozik Magyarországon.

A számok alapján kimásztak a koronavírus okozta gödörből, de jött a háború a szomszédos Ukrajnában. Ez milyen hatással volt a cég működésére?

A globális hatásokat mi is ugyanúgy érezzük, mint bármely más vállalat. A piacon nehézséget okoznak az egyes alapanyagok, mint például az acél hiánya és drágulása. A jól bevált, vasúti logisztikai útvonalak helyett nekünk is át kellett állnunk a költséges tengeri áruszállításra. A megoldás az, hogy folyamatosan figyeljük a piaci trendeket, próbálunk alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez, rugalmasak vagyunk, és természetesen továbbra is nagyon szoros a kapcsolatunk a beszállítókkal, a vevőkkel.

Cégvezetőként nagyon büszke vagyok munkatársaimra, ugyanis a vállalatnál a háború kezdete óta hihetetlen összefogással segítik a kollégák az Ukrajnából érkező, otthonukból menekülő embereket. A pénzadományokon túl a magyarországi Bosch csoportnál mindent megtettünk és megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnából menekülőket munkalehetőséggel is támogassuk. Partnereinkkel együtt élelmiszer-, víz- és üzemanyag-adományokkal segítjük a rászorultakat, jogi tanácsadást és pszichológiai támogatást nyújtunk, hogy ezzel is könnyítsünk a nehézségeken.

A Bosch jelen van Ukrajnában vagy Oroszországban?

Mindkét országban vannak telephelyei a Boschnak. A háború és a szankciók következtében azonban Oroszországban több üzleti tevékenységünket megszakítottuk vagy leállítottuk, csak a lakosságot érintő termelés és ellátás működik.

Az ukrán székhelyünket pedig a bombázások miatt áthelyeztük a nyugati régióba,

hogy a munkavállalók biztonságban legyenek. Az orosz és ukrán üzleti tevékenységünk most elsősorban a Bosch felelősségvállalásáról szól. Felelősséggel tartozunk minden munkatársunkért – az ukrajnaiakért, az oroszországiakért egyaránt.

Az infláció megnehezíti a működésüket?

Azt érzékeljük, hogy az infláció miatt tartósan magas árakra és rendkívül változékony piaci környezetre kell felkészülnünk. Azok a kockázatok, amelyekről az orosz-ukrán háború kapcsán beszélhetünk – többek között az alapanyagok árának drágulása vagy hiánya, a logisztikai láncokban felmerülő kihívások –, felerősödhetnek. Folyamatosan figyeljük és értékeljük a rendkívül változékony üzleti környezetet, vizsgáljuk az üzletmenetünkre gyakorolt hatását. A Bosch tevékenységét globális jelenléte miatt elsősorban a világpiaci trendek határozzák meg, a hazai Bosch csoport is a világpiacra termel.

Az, hogy a Bosch csoport portfóliója diverzifikált és a világ számos pontján jelen vagyunk, nagy előnyt jelent ebben a kihívásokkal teli időszakban.

A kihívások ellenére 2022-ben is növekedéssel számolnak?

Az első negyedév nagyon erős volt, és bizakodóak vagyunk 2022-t illetően, a háború kitörése és a koronavírus jelenléte miatt azonban sokkal óvatosabban kell terveznünk. Az infláció és a logisztikai nehézségeken túl az autóipar éves kibocsátása is jelentősen a koronavírus alatti szinten van, és a termelés várhatóan nem fog növekedni idén sem.

1700 munkatárssal többen lettek 2021-ben mint az azt megelőző évben. Nehéz a jelenlegi munkaerőpiacon megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalót találni?

10-15 éve még elegendő volt a munkavállalók érdeklődésének felkeltéséhez egy jól csengő cégnév, mára azonban teljesen megváltoztak a trendek a munkaerőpiacon:

már nekünk kell meggyőzni az embereket, hogy nálunk dolgozzanak.

Igyekszünk jó és tervezhető perspektívát nyújtani a már meglévő és újonnan érkező kollégáinknak egyaránt. Az igazán jó szakemberek megtalálásban sokat segít, hogy több magyar egyetemmel is stratégiai együttműködésben dolgozunk, gyakornoki programokat indítunk, ösztöndíjakat adunk a tehetséges hallgatóknak, és partnerként tekintünk rájuk az autóipar jövőjének alakításában.

Az ELTE-n nyílt meg a mesterséges intelligencia ipari tanszéke a Bosch támogatásával. Mit tanulhatnak a hallgatók itt? Milyen céllal hozták létre?

Ez Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, ahol olyan tudományos-mérnöki területekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók, mint például az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a robotika, a gépi látás vagy a neurális hálózatok tanulmányozása, illetve tervezése. A Bosch és az ELTE együttműködésében az egyetemi hallgatók gyakorlati szempontból még relevánsabb, még versenyképesebb tudást, innovációs-üzletfejlesztési ismereteket szerezhetnek, miközben a Bosch kutatás-fejlesztési munkája is számos értékes eredménnyel gazdagszik, az ELTE mesterséges intelligencia képzési programjai pedig igazodnak a változó ipari igényekhez. Az ELTE és a Bosch együttműködésének köszönhetően tudásbázis és kutatóközpont jött létre, amelyből a hazai felsőoktatás egésze profitál, a résztvevők együtt formálhatják a tudomány és az ipar közös jövőjét.

A gazdaság és a felsőoktatás összekapcsolása a kulcsa annak, hogy minőségi szakembereket neveljen ki a magyar felsőoktatás?

Ez a legfontosabb. Hidat kell létrehozni: az egyetem oktatóit és hallgatóit be kell vonni az innováció nemzetközi vérkeringésébe az akadémia, az egyetem és az ipar között.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is csak azok az egyetemek lehetnek sikeresek, amelyek értik, és részt vesznek ipari projektekben.

A szép eredmények mellett rengeteg pénzt fordítottak beruházásokra. Mik a legfontosabbak ezek közül?

Magyarországon a Bosch 2021-ben 100 milliárd forintot költött beruházásokra, 93 milliárd forintot pedig kutatás-fejlesztésre. Fejlesztéseinkkel olyan területekre fókuszálunk – önvezető járművek, elektromobilitás, hidrogén, illetve mesterséges intelligencia alapú fejlesztések, Ipar 4.0 –, amelyek azon túl, hogy új piaci lehetőségeket teremtenek, hozzájárulnak a klímavédelmi célok eléréséhez.

A miskolci Robert Bosch Power Tool Kft.-nél 2021-ben új gyártócsarnokot adtunk át. A szintén miskolci, járműipari alkatrészekkel, valamint elektromos hajtásokkal foglalkozó Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél a vállalat több kutatás-fejlesztési és innovációs projektet valósított meg, aminek köszönhetően olyan új gyártási eljárás és alkatrész született, amely komoly előrelépést jelent a jövő gépjárműveinek megalkotásában. A kormányoszlopokat gyártó egri Automotive Steering Column Kft. a bővítésekkel, új gyártósorok telepítésével a Bosch egyik legjelentősebb kormányoszlopokat gyártó egységévé vált Európában. A maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft. gyártókapacitás-bővítésbe kezdett, új technológiákat vezetett be, és 2023-ig egy szolgáltató központot is létrehoz. A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. egyre meghatározóbb szerepet tölt be az elektromobilitáshoz köthető alkatrészek gyártásában, az ipari digitalizációs fejlesztések részeként a gyárban Big Data és a gépi tanulás alapú technológiákat használunk.

Az egyik lefontosabb beruházásunkat pedig 2022. szeptember 8-án fogjuk átadni a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, amely Európa második legnagyobb K+F központja a Boschnál, komoly szerepet játszik majd az automatizált vezetés és az elektromobilitás fejlesztésében.

Mit jelent a Boschnak az Ipar 4.0?

Az ipari forradalmat és a jövő gyárát. A gyártás az elmúlt 15 évben a megszokotthoz képest teljesen megváltozott, hiszen a digitalizáció és az automatizáció lehetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljük a termelést. Olyan gyártósorok állnak rendelkezésre, ahol a gépek többek között azt is érzékelik, ha valamilyen alapanyag fogyóban van, és önmaga rendeli meg a beszállítóktól vagy szállítja el a megfelelő gépekhez.

A Bosch hazai vállalatainál már nagyon sok helyen használjuk az Ipar 4.0 eszközeit a gyártás során.

A hatvani telephelyünkön található logisztikai központban, amely a Bosch közép-kelet-európai stratégiai elosztóközpontja, már megtalálhatók az Ipar 4.0 hálózatba kapcsolt berendezései, alkalmazásai és folyamatai. Sőt, önvezető járművek szállítják az alkatrészeket, a késztermékeket és a csomagolóanyagokat a Bosch két hatvani épülete között. Továbbá széles körben alkalmazzuk az Ipar 4.0 eszközeit a miskolci gyárainkban is. A Bosch Rexroth pedig élen jár az ipari digitalizációban.

Az Ipar 4.0 már megjelent egész Magyarországon?

Igen, de Magyarországon még nagyon az elején járunk a folyamatnak. A Bosch ebben úttörő szerepet vállalt, és törekszünk arra, hogy megmutassuk mindenkinek, milyen előnyei vannak az Ipar 4.0-nak.

A koronavírus-járvány felgyorsította az Ipar 4.0-ás fejlesztéseket. A gyártóvállalatok is megtapasztalták, hogy csak akkor tudnak gyorsan reagálni a változásokra, ha a gyártási folyamataikat kellően rugalmasan tudják formálni. Felismerték, hogy a hagyományos automatizálási megoldások már nem adnak elegendő választ a változó világ kihívásaira. A vállalatoknak törekedniük kell rugalmasságuk, hatékonyságuk és fenntarthatóságuk növelésére ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, ehhez pedig jól illeszkednek az Ipar 4.0 megoldásai.

Az Ipar 4.0 nem veszélyezteti az emberek munkáját?

A Bosch víziójában a gép és az ember együtt, egymást kiegészítve végzi a munkát. A munkaerőhiányt a digitalizáció és az Ipar 4.0 megoldásai azzal támogatják, hogy lehetővé teszik a gépek távoli elérését, a megelőző karbantartást vagy bevezetik a digitális iker-technológiát, melynek köszönhetően kisebb létszámú munkaerő is elég lehet egy-egy tervezési, karbantartási, gyártási feladat elvégzéséhez. Az új folyamatok üzemeltetése új munkaköröket teremt és új kompetenciákat kíván. Fontos, hogy a vállalatok erre felkészüljenek és képzési programokat indítva a kompetenciákat lépésről lépésre felépítsék.

Elmondható, hogy az innováció hazája lettünk és nem egy összeszerelő üzem?

Azt gondolom, hogy Magyarországon ipari forradalom zajlik, és mindenki a saját szemével győződhet meg arról, hogy a jövő gyárai már itt vannak Magyarországon.

A cégcsoport idei stratégiája, hogy erőteljesebben jelenjen meg a klímavédelem és a fosszilis energiáról való leválás. Ez mit jelent a gyakorlatban?

A Bosch a tervek szerint halad előre a klímavédelmi céljainak teljesítésében. 2020-ban a Bosch-csoport első nagy ipari vállalatként elérte a teljes klímasemlegességet. Ennek eredményeként a Bosch lett az első olyan globális ipari vállalat, amelynek saját telephelyei – köztük a magyarországiak – nem hagynak szénlábnyomot maguk után. A Bosch arra törekszik, hogy a beszállítóktól az ügyfelekig terjedő teljes értékláncában a 2018-as szinthez képest 2030-ra 15 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást. Mindez összesen 67 millió tonna kibocsátáscsökkentést jelent majd. De fejlesztéseinkkel is olyan területekre fókuszálunk – elektromobilitás, hidrogén, illetve mesterséges intelligencia alapú fejlesztések, Ipar 4.0 –, amelyek többek között a klímavédelmi célok eléréséhez is hozzájárulnak.

Az EU azt szeretné, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljanak az autók. Még jobban fellendülhet a fejlesztés és a gyártás?

A karbonsemlegesség elérése óriási kihívás elé állítja az európai autóipart, ami felgyorsítja a technológiai átállást.

Az autóiparban nagyon közeli a 2035-ös határidő. Lehetséges a karbonsemlegesség elérése?

Az autóiparban 2035-ről beszélni olyan, mintha a hétköznapi életben a holnapi programunkról lenne szó. Globálisan 1,2 milliárd autó közlekedik az utakon, tehát, ha csak abból indulunk ki, hogy a 2017-es csúcsévben 100 millió új autó volt az ipar kibocsátása, akkor

ahhoz, hogy az összes forgalomban lévő autót lecseréljük, 12 évre lenne szükségünk.

Ha ma elindítanánk az órát, és az autóipar holnaptól csak és kizárólag elektromos autókat gyártana, továbbá mi, mint végfelhasználók, csakis elektromos autót vásárolnánk, akkor a világ járműflottájának lecseréléséhez minimum 12, de reálisan 30 évre van szükségünk. Ez nem azt jelenti, hogy 2035-től nem lehet nagy darabszámban gyártani elektromos járműveket, hanem azt, hogy továbbra is a forgalomban marad jó néhány százmillió belső égésű motorral felszerelt jármű, ezért nem lehet a belső égésű motorfejlesztést, a hozzá kapcsolódó hajtásláncoptimalizálást, károsanyagcsökkentést és optimalizálást egyszerűen befejezni és eldobni. A karbonsemlegesség eléréhez erre készülnünk kell.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés