Dinamikus növekedésben a kiskereskedelmi forgalom

2022. július 6. 11:46
A kiugró mértékű növekedést a munkaerőpiac teljes helyreállása, a folyamatos bérnövekedés és a turizmus visszatérése is elősegíti.
Szerző: Suppan Gergely 

A várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adatok szerint 12 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 25,3 százalékkal 1437,7 milliárd forintra ugrott. 

Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent, az első öt hónapban viszont 11,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom,

az április-májusi növekedés pedig jelentős gyorsulás az első negyedéves 10,4 százalékos növekedéshez képest, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjön jelentősen. 

A jelentős növekedés háttere

A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, azonban a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez.   

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,5 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az üzemanyagárak befagyasztása miatt érdemben megugró benzinturizmus, valamint az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom. Az eladások volumene a használtcikk üzletekben jelentős mértékben, 54 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 35 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászati termék-, illatszerüzletekben 12 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 9,4 százalékkal nőtt. A forgalom volumene 7,9 százalékkal bővült az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 1,1 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene bázishatás miatt 1,4 százalékkal csökkent.

26,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 6,7 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet.

A kiskereskedelmi forgalom összességében a tavaly őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet.

2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 40,3 százalékkal, 2010-hez képest 53,7 százalékkal emelkedett.     

A dinamikus bérnövekedés is felfelé húzza a forgalmat

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után elősegítette a munkaerőpiac teljes helyreállása

(a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja.

Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 9,5-10 százalék körüli növekedésre számítunk, a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, kisebb mértékben az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat

Újra felélénkül a turizmus

A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is folytatódhat, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták,

a külföldiek visszatérése további lendületet adhat,

azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.   

A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első hat hónapban 11 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések.

A Makronóm Intézet is a bérnövekedést és a helyreálló turizmust tartja a kiskereskedelem bővülése elsődleges motorjának. A várakozások szerint a reálbér növekedése az idei évben 6 százalék körül alakul. 


(Fotó:   Körkép.sk/SITA)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés