Makronóm: egy hetes betéti kamat

Beigazolódott: összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

2022. július 3. 18:24
A keddi kamatmeghatározó ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásokat bőven felülmúlva 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, de azt bejelentették, hogy az egyhetes betéti kamat szintje ezzel valószínűen össze fog zárulni. Ez a mai ülésen beigazolódott.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

Ahogy arról korábban beszámoltunk az MNB Monetáris Tanácsa a június 28-i kamatmeghatározó ülésén az előzetes várakozásokat felülmúlva 5,90 százalékról 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot és bejelentették, hogy az egyhetes betéti kamatról határozó mai ülésen az egyhetes betéti kamat szintje a jegybanki alapkamat szintjével össze fog zárulni. Ez be is igazolódott, ugyanis a mai ülésen az egyhetes betéti kamatot 50 bázisponttal 7,75 százalékra emelték az eddigi 7,25 százalékról. Igaz emellett a június 28-i kamatmeghatározó ülésen döntöttek arról is, hogy az egynapos betéti kamatot 7,25 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát pedig 10,25 százalékra növelik. 

A jegybank lépésének magyarázata

Az egyhetes betéti kamat szintje azért fontos, mert a piac ehhez igazodik, a banki hitelek árazásnál is ez a szint a mérvadó. Sokan nem beszélnek róla, azonban nem elhanyagolható tényező, hogy a döntéssel az MNB a kamatfolyosó két szélét is felfelé húzta, ami azért fontos, mert így lehetőség nyílik a későbbiek során 10,25 százalékra emelni az irányadó kamat szintjét. Az is kérdés, hogy mennyire kifizetődő a jövőre nézve a kétféle kamatszint fenntartása, hiszen jelenleg is szakadoznak az ellátási láncok, a gazdasági környezet a háborús infláció miatt pedig már így is elég bizonytalan.

Erre a döntésre hét elején még senki sem számított: legutóbb 2021 novemberében volt példa arra, hogy a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintje megegyezett. Ezt a radikális jegybanki lépést több tényező indokolta:

Jelenleg nem jósolható meg, mikorra várható az inflációs csúcs, így annak érdekében, hogy a hazai monetáris politikáért felelős jegybank kézben tudja tartani a dinamikusan emelkedő háborús inflációt, megerősített elköteleződését a folyamatos monetáris politikai szigorítás mellett. Mivel nyárra sem várható az emelkedő infláció mérséklődése, így az sem kizárható, hogy a jegybanki alapkamat 9-10 százalék környékén lesz az év végén.

A másik ok, hogy az eddigi kisebb kamatemelések nem váltották be az előzetes várakozásokat: az infláció változatlanul emelkedett, a forint euróval szembeni árfolyama történelmi negatív csúcsot ért el a hét elején. Ezek pedig indokolttá tették az eddigi gyakorlat megváltoztatását, ami így a két kamatszint szinkronba hozásával valósult meg.

A forint euróval szembeni gyenge teljesítménye is indokolttá tette a jegybank radikális lépését, hiszen a hét elején a forint 404 felett is járt. A június 28-i döntéssel egyértelművé vált az erősödés: 400 alá szorult az árfolyam a nagyarányú kamatemelés hatására. A mai döntés előtt a tőzsdenyitás pillanatában kicsivel volt a forint 394 alatt, ami után valamelyest gyengült 394 fölé, de miután kikerült a döntés az egyhetes betéti kamat 50 bázispontos emeléséről, visszaerősödött 393 alá. Igaz azóta valamelyest ismét gyengült a forint, de továbbra is 400 alatt ingadozik.

Habár ez a 404-es hét eleji adathoz képest jelentős javulásnak számít, hosszútávon arra kell számítani, hogy a forint árfolyama a korábban megszokottnál jóval magasabban fog stabilizálódni, amelyet döntően két dolog fűt: az egyik a háborús infláció, amely a háború elhúzódásával csak egyre magasabb lesz, a másik pedig az Európai Uniótól várt pénzek folyósításának elmaradása. Mivel Magyarország a háborús konfliktus közvetlen közelében van, így a többi háborúhoz közel elhelyezkedő országhoz hasonlóan jelentősen megugrott az infláció. Hazánkban azért nem olyan magas a ráta, mint például a balti államokban, mert az árstopok ezt megfékezik.

Az Európai Uniótól várt pénzek megérkezése igaz, nagyot erősítene a forint árfolyamán. Ezekből is beigazolódni látszik, hogy döntően nem a kamatszint befolyásolja jelenleg a forint árfolyamának alakulását, sokkal inkább a külső tényezők (háború, EU). Igaz, már a háború előtt tavaly ősz óta az energiaárak emelkedése gerjesztett egy óriási inflációs nyomást, de ezt az ukrajnai konfliktus erősítette fel, amellett, hogy folytatódott az energiaárak dinamikus emelkedése.

Mi várható?

Ami a közeljövő várakozásait illeti, a kamatszinteket illetően nem lehetünk bizakodóak, ugyanis a mostan radikális emeléssel beállt 7,75 százalékos kamatszint az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat esetében valószínűleg csak magasabb lesz. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a háború elhúzódásával, az inflációs nyomás fokozódásával, az energiaárak szárnyalásával, a forint gyengülésével és az uniós források meg nem érkezésével egyetemben a csökkenés nem reális a közeljövőben. Ezzel párhuzamosan pedig tovább fenn fog maradni a hatalmas bizonytalanság az áru- és pénzpiacokon is.

Korábban voltak olyan kormányzati intézkedések, amelyek fűtötték az inflációt, itt gondolok a minimálbér jelentős emelésére, az szja visszatérítésére, a rendvédelmi állomány hathavi bónuszára, valamint a februári 13. havi nyugdíjra, amelyek mintegy 1000 milliárdos növekmény jelentettek a háztartások jövedelmébe, ami fűtötte az inflációt és a fogyasztást is. A megnövekvő költségvetési bevételek is egy ideig fűtötték az inflációt, de ez a tendencia mára már alábbhagyott, hiszen a kormány prioritásként kezeli az idei 4,9 százalékos hiánycél betartását. A hangsúly azonban továbbra a külső tényezőkön lesz.

A fő kérdést az jelenti, hogy meddig fog elhúzódni a szomszédunkban zajló háború. A jelenlegi tudásunk alapján kevés az esélye annak, hogy őszig csillapodik a konfliktus, így pedig az őszi hónapokig be kell rendezkednünk a folyamatos kamatemelésekre, amelyek nem kizárt, hogy 10 százalék környékén fognak tetőzni. Ennek a magas szintnek a fokozatos csökkentéséhez pedig mindenképp szükség van a háború befejezésére és az inflációs nyomás csökkenésére.

Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben változatlanul figyelemmel követi, ha szükséges beavatkozik átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal az állampapírpiac stabilitásának érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások ugyanakkor a monetáris politikai irányultságra nem lesznek hatással.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ugyanakkor továbbra is elkötelezett a fenntarthatóság iránt, de ezt csak akkor képes biztosítani, amennyiben az infláció fenntartható módon nem stabilizálódik a jegybanki cél környékén, amihez jelenleg folyamatos kamatemelések szükségesek, amíg a külső tényezők nem csillapodnak.

Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés