Makronóm: Nem csak a Sajó vize zavaros

A Sajó katasztrófája előrelátható volt: a felelős szervek tudták, mikor és hol fog bekövetkezni

2022. június 28. 18:04
A helyiek szerint Gabriella napján színeződött vörösre a Sajó . A szlovákiai Alsósajó melletti Gabriella-aknából februárban kezdett ömleni a folyó élővilágára végzetes következményekkel bíró szennyezett bányavíz, mely a Sajó menti vasművek alapítója, Gróf Andrássy Manó feleségéről, Pálffy Gabrielláról kapta a nevét. A szemünk előtt pusztul ki egy, a törvény szerint fokozott védettséget kapott folyó Európában.
Szalai Erika írása a Makronómon. A szerző a Felvidék.ma munkatársa.
Úgy tartják, Gabriella könnyei színezik vörösre a folyót, megállíthatatlanul, immáron négy hónapja. A szemünk előtt pusztul ki egy, a törvény szerint fokozott védettséget kapott folyó Európában.

Elsőként a rozsnyói horgászszövetség titkára, Varga Tibor – civil foglalkozását tekintve a helyi kórház sebészorvosa – jelezte a járási hivatal környezetvédelmi osztályának, hogy a bányából kifolyó szennyvíz rozsdaszínűre festi a Szlovák-karszt Nemzeti Parkon keresztül folyó Sajót. A hatóság által február 24-én vett vízminták laboratóriumi vizsgálatai alátámasztották a horgászok félelmeit:

a vas jelenléte több mint ezerszerese volt a megengedettnek, de az arzén, a cink, a kén, a mangán és szulfátok tekintetében a megengedett határérték több százszorosát mérték a folyóban.

A Sajó élővilágára ez egyértelmű veszélyt jelentett, de akkor még elsősorban a halak táplálékául szolgáló élőlények kipusztulása miatt aggódtak a környezetvédők és a helyi horgászok. A folyó állapotáról március elején Orosz Örs, a Szövetség politikusa a helyszínen videót forgatott. A drónfelvételeken jól látszik, hogy a kifolyástól számított közel 40 kilométeres szakaszon festi vörösre a folyót a rozsda. A felvételeknek köszönhetően a sajtó, ezáltal a széles közvélemény is tudomást szerzett a folyó szennyezéséről, illetve Orosz értesítette a magyarországi felelős szerveket.

A hivatalok tisztában voltak vele, hogy mikor és hol fog bekövetkezni a katasztrófa

Akkor még senki sem gondolta volna, hogy a bánya kifolyásán keresztül a folyóba jutó napi 2,5 tonna vas és egyéb, környezetre káros elem kiömlését heteken, esetleg hónapokon keresztül tétlenül nézik majd a hivatalok és a minisztériumok. Pedig ez történt. Annak ellenére, hogy a Sajó katasztrófája az első perctől kezdve előrelátható volt, a felelősök pedig évek óta tisztában voltak vele, mikor és hol fog bekövetkezni a környezeti katasztrófa.

Erről a szlovák közszolgálati televízió tényfeltáró riportjában megszólaló Miloš Petráš, a Kassai Kerületi Bányahivatal elnöke nyilatkozott, aki elmondta, a 2008-ban egyik napról a másikra bezárt Siderit bánya tulajdonjogát átvevő állami Ércbányák vállalatot 2011-ben kötelezte a vízügyi hatóság és a Rozsnyói Járási Hivatal, hogy negyedévente állapotfelmérést végezzenek a bányában. Ugyanis előrelátható volt, hogy a megszűnt és felszámolás alatt álló

Siderit vállalat fizetésképtelensége miatt végleg leállított szivattyú (amely a bányába befolyó víz kiszivattyúzására szolgált) működésének felfüggesztése katasztrófához vezethet, ha a vasércbánya megtelik vízzel.

Az új tulajdonos kötelessége volt tehát 2012 óta háromhavonta állapotfelmérést végezni a használaton kívüli bányában. Ezekről jelentések készültek, melyeket a járási hivatal környezetvédelmi osztályára kellett továbbítaniuk. Petráš szerint így a hivatalnak pontos információi voltak arról, mikor, hol és milyen minőségű víz fog kifolyni a bányából.

A mai napig nem hirdettek rendkívüli helyzetet a folyón

Az állami Ércbányák igazgatója szerint nekik nem volt feladatuk szivattyúzni a bányavizet. Épp az előbb említett bányahivatalnak kellett volna azt előirányozni, érvelnek. Így inkább

tíz évig tétlenül nézték, hogy a több mint 380 méter mély bánya megtelik vízzel.

Jaroslav Šíp, a Rozsnyói Járási Hivatal elöljárója sem érzi magát felelősnek a Sajó katasztrófájában. Ő azzal védekezett, hivatala a folyó állapotáért felelős, nem a bányában található víz minőségéért. Rendkívüli helyzetet sem hirdettek a folyón, ami azért lett volna hasznos, hogy a szükséges kármentés azonnal megkezdődhessen, felesleges, bürokratikus időhúzás nélkül. Ám ez a mai napig nem történt meg, ennek pedig az az oka, hogy sem a hivatalok, sem a környezetvédelmi minisztérium nem volt tisztában azzal, mégis kinek kéne rendkívüli helyzetet kihirdetnie.

A környezetvédelmi tárca irányítása alá tartozó Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet munkacsoportja egy hónappal az első jelzések után azzal zárta le az ügyet, hogy a vízügyi törvény értelmében ők nem hirdethetnek rendkívüli állapotot, mivel a történések előreláthatóak voltak. A rendelkezésükre álló információk alapján úgy ítélték meg, hogy az alsósajói bányából származó bányavíz kibocsátása által okozott szennyezés nem tekinthető „hirtelen és előre nem látható eseménynek”, mivel a bányászati tevékenység beszüntetését és a bánya elárasztását követően az Állami Vízügyi Hatóság határozatokkal intézkedéseket rendelt el a bányavíz elvezetésére vonatkozóan, és engedélyt adott ki a bányavíz folyóba történő bevezetésére.

A gazdasági minisztérium, amely közvetve tulajdonolja a bányát, azonban egyre csak sürgette a környezetvédelmi tárcát, hirdessenek rendkívüli állapotot, mivel ez megkönnyítené és jelentősen felgyorsítaná a gazdasági minisztérium és a bányamentő szolgálat munkáját. Ján Budaj (környezetvédelmi miniszter) a belügyminisztérium alá tartozó Kassai Járási Hivatalt azonban csak május közepén szólította fel a rendkívüli állapot kihirdetésére, mely hivatal rámutatott, ez nem az ő hatáskörük, hiszen a folyó több megyén keresztül folyik. Ezért a belügyminisztérium állásfoglalására várva május végén derült ki, a kormánynak kellett volna rendkívüli állapotot hirdetnie – erről tájékoztatták a környezetvédelmi minisztert is. Mindezt úgy, hogy a két tárca miniszterét ugyanaz, a kormány legerősebb pártja adja (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek - OĽaNO).

Senki sem érzi magát felelősnek

Budaj továbbra is következetesen elhárította a környezetvédelmi tárcája felelősségét, arra hivatkozva, a gazdasági minisztérium felelős a kialakult helyzetért, hiszen a bánya jelenlegi tulajdonosa, az állami Ércbányák vállalata hozzájuk tartozik. Az Ércbányák igazgatója Peter Žitňan azonban szintén elutasítja a kötelességmulasztás vádját, és ők sem érzik felelősnek magukat a kiömlő bányavíz minőségéért, arra hivatkozva, ők sosem folytattak bányászati tevékenységet a vasércbányában. Március közepén még büntetőfeljelentést is tettek a szennyezés kapcsán ismeretlen tettes ellen. Ehhez képest, szokása szerint kicsit megkésve, de május végén a környezetvédelmi tárca is feljelentést tett, szintén ismeretlen tettes ellen – erről maga Budaj miniszter számolt be egy sajtótájékoztató keretén belül.

Hiába a gazdasági minisztérium a tulajdonosa a bányának, a környezetvédelmi miniszter mulasztása egyértelmű, hiszen számos lehetősége volt és van arra, hogy komoly bírságot szabjon ki, és ezekkel a szankciókkal a fennálló probléma megoldására ösztönözze a katasztrófáért felelős állami vállalatot (tulajdonképpen a gazdasági minisztériumot), de Budaj nem tett semmit. Pedig számos hatásköri vitát megelőzhettek volna, ha február végén összehívja a belügy-, a gazdasági és a környezetvédelmi minisztériumok szakértői csoportját. 

Közben kipusztult a folyó élővilága

Az inkompetens és felelőtlen hivatalok, a hatáskörök egymásra hárítása, illetve a gazdasági minisztérium abszolút érdektelensége okozta a környezeti katasztrófát, mi miatt

a Sajó élővilága az elmúlt négy hónapban a szennyezés forrásától számított közel húsz kilométeres szakaszon teljesen kipusztult.

A Szlovák Horgászszövetség, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, az Állami Természetvédelmi Hivatal és a Szlovák Karszt Nemzeti Park Igazgatóságának részvételével végzett ichtiológiai vizsgálatok megállapították, hogy

további húsz kilométeren ugyan még vannak halak a folyóban, de sokkal alacsonyabb számban, mint a szennyezés előtt.

Itt a folyó már szélesebb, értelemszerűen a szennyeződés is hígul. A folyó élővilágát elemző vizsgálatok eredményei alapján arról számoltak be a szakértők, hogy az itt fellelhető halakra a biztos halál vár (amelyek közül néhány kiemelt közösségi jelentőségű fajnak számít), mert egyszerűen nem jutnak táplálékhoz. Tehát azokra a halakra és élőlényekre, amelyek nem közvetlenül a mérgezés vagy a kopoltyúikban lerakódott vasoxid okozta fulladás következtében pusztultak el, jelenleg a természetes táplálék hiánya miatt fokozatos, elhúzódó halál vár ezekben a percekben is.

A Környezetvédelmi Alap tartaléka

A Sajón bekövetkezett környezeti katasztrófa kapcsán felmerült, hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül fedezni lehet a folyó kármentesítésének költségeit. Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter szerint ugyanis a tárca alatt működő alap tartalékát kifejezetten ilyen célra, katasztrófahelyzetekre hozták létre. Az alap bevétele alapvetően az államtól befolyó különböző díjak, büntetések összegéből gyarapszik, másrészt az emissziós kvóták eladásából származik, amellyel a környezetvédelmi minisztérium gazdálkodik.

Sólymos felhívta a figyelmet, a bevétel legalább 20-30 százalékát környezetvédelmi célokra kell fordítani, sőt ezen felül nagyságrendileg másfél millió eurónyi összeg – mintegy tartalékként – az ehhez hasonló rendkívüli helyzetekre áll rendelkezésre. A környezetvédelmi tárca saját hatáskörében rendelkezik ezzel az összeggel, tehát még a pénzügyminisztériumtól sem kell pénzt kérni, ahogy azt Budaj tette. A Környezetvédelmi Alapban csak sejteni lehet, mekkora összeg halmozódott felꓼ a minisztérium ugyanis nem válaszol az újságírói megkeresésekre ennek kapcsán. A tavalyi évben több mint 400 millió euró folyt be az emissziós kvóták eladásából, idén még több, így feltételezhetően akár egy milliárd euróval is rendelkezhetnek.

Az elvégzett munkálatokról

Igazi fordulat akkor állt be a Sajó ügyében, amikor Nagy István agrárminiszter beiktatása után azonnal felvette a kapcsolatot a szlovák környezetvédelmi miniszterrel.

Végül május 28-án elkezdődtek a Sajó folyót érintő szennyeződés megakadályozását célzó munkálatok, melyet a kormány által erre a célra jóváhagyott 200 ezer eurós keretből fedeztek.

A bányamentő szolgálat a munkálatokkal elérte, hogy az erősen szennyezett bányavízből sokkal kevesebb jut immár a folyóba. Ám még így is naponta 1,6 tonna vas, 11 tonna szulfát-anion, 190 kilogramm mangán, 6,5 kilogramm arzén és 5,9 kilogramm nikkel kerül a folyóba, döbbenetes pusztítást okozva, tehát a problémát nem sikerült megnyugtatóan megoldani - hívták fel a figyelmet a folyó megmentéséért küzdő civil aktivisták.

Épp őket, a helyi horgászszövetség tagját és titkárát, Ján Korpát és Varga Tibort, valamint Orosz Örst, a Szövetség politikusát, június 28-ra beidézték a Rozsnyói Járási Rendőrkapitányságra.

Mindhármukat tanúként hallgatják ki „közérdekű létesítmény megrongálása és működésének megzavarása” miatt, egy korábbi, figyelemfelkeltő akciójuk miatt, mely során fél órára homokzsákokkal torlaszolták el a bánya kifolyását.

A rendőrségi kihallgatás előtt

A Büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusa értelmében, aki szándékosan szennyező anyagok környezetbe kerülését megakadályozó védőberendezés működését veszélyezteti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A vád első hallásra megalapozatlannak tűnhet, mivel ha létezett volna ilyen védőberendezés, amely megakadályozhatta volna a szennyező anyagok bekerülését a folyóba, most nem lenne élettelen több tíz kilométeres szakaszon a Sajó.

Az aktivisták szerint a minisztérium(ok) így akarnak nyomást gyakorolni rájuk, hogy hagyjanak fel tevékenységeikkel,

melyek során épp arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatóságok és a minisztériumok tehetetlensége miatt a Sajó további szakaszai is veszélyben vannak.

A Greenpeace Magyarország június 7-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Szlovákiából eredő szennyezés már elérte a folyó magyarországi szakaszát is – az üledékminták arzéntartalma meghaladta a talajra vonatkozó határértéket.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés