Az infláció és a kamatok is ítéletet mondtak: bukás a brüsszeli szankciós politika

2022. június 20. 14:14
Az elmúlt három hónapban a világ jegybankjai egymással versenyezve szigorítottak monetáris politikájukon, hogy úrrá legyenek a növekvő infláción. Egyetlen ország ment szembe az árral.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Elszálló árak

Az egész világban tombol az infláció. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, a húsz legmagasabb inflációs rátával rendelkező ország mindegyikében bőven két számjegyű a drágulás üteme. Az okok természetesen részben különbözőek. A listavezető Venezuela esetében az áprilisi 222 százalékos értékkel valószínűleg büszkén dicsekednek a jegybankárok, hiszen a 2019-es hiperinflációs (éves szinten 350 ezer százalékos) helyzetből sikerült az országot visszarángatni. A drágulás üteme azóta is hónapról hónapra csökken, a legfrissebb adat már „csupán” 167 százalékot mutat.

1. ábra: A legmagasabb áprilisi inflációs mutatóval rendelkező 20 ország. Forrás: InflationData.

A lista második helyezettje is érdekes utat járt be az elmúlt években. 2020 előtt még egyszámjegyű volt Libanon inflációs rátája, azonban a 2019 végén kirobbanó eseménysor (a bankrendszer összeomlása, a likviditási válság és az államcsőd) oda vezetett, hogy a tavalyi év végén már 250 százalék környékén járt a drágulás éves üteme. Idén az adatok stagnáló / csökkenő képet mutatnak, bár a 206 százalékos áprilisi ráta után májusban kicsivel magasabbra, 211 százalékra emelkedett a mutató értéke.

A lista harmadik helyén álló Szíria a polgárháború 2011-es kitörése óta inflációs hullámvasúton van. A drágulás üteme 120 százalék környékén tetőzött 2013-ban. 2011 és 2016 között azonban lényegében összeomlott az ország gazdasága, a GDP közel 60 százaléka tűnt el öt év alatt. Ennek következtében 2014-ben -30 százalék körüli deflációt mértek Szíriában. A következő inflációs csúcs 2016-ban jött el, kicsivel 50 százalék feletti drágulási ütemmel, ám 2018-ban nulla százalékra esett vissza a mutató értéke. Azóta azonban újból felfelé ível az ország inflációs mutatója, mely áprilisban már 139 százalékon állt.

A negyedik helyen álló Zimbabwe 96 százalékos inflációs rátája bár nagyon magasnak tűnik nekünk, az ország lakosai számára már kevésbé drámai, hiszen 2020-ban 800 százalék feletti drágulási ütemet is mértek az afrikai államban, sőt, 2008 novemberében több mit húsz számjegyű volt az infláció mértéke. Ötödik a közgazdasági tankönyvek szerinti standard gyógymód szöges ellentétét alkalmazó Törökország. Áprilisban 70,0 százalék volt náluk az árak éves növekedési üteme. És talán az sem furcsa, hogy az elmúlt 100 év legtöbb államcsődjével „büszkélkedő” országok listájának élbolyában szereplő Argentína inflációs rátája pedig éves szinten 58,0 százalékon állt áprilisban.

Az viszont már meglepőbb, hogy az inflációs szégyenpadon nem egy európai állam is megtalálható.

Moldovában 27,1 százalékon, Észtországban 18,9 százalékon, Litvániában és Fehéroroszországban 16,8 százalékon, Csehországban 14,2 százalékon, Lettországban 13,0 százalékon, Lengyelországban pedig 12,4 százalékon állt a mutató értéke áprilisban.

Mi a közös ezekben az európai országokban? Az, hogy mindegyikük az orosz-ukrán konfliktus földrajzi közelében található. A kapcsolat pedig nem csupán esetleges, hanem egyértelmű közgazdasági okai vannak.

Ezek az államok ugyanis jellemzően aktív kereskedelmet folytattak mind Oroszországgal, mind pedig Ukrajnával.

A háborúk miatti termeléscsökkenés Ukrajnában, illetve az Oroszország elleni szankciók azonban azt okozták, hogy ezek a kereskedelmi csatornák befagytak, immár nem működnek. Azaz ezen országok lakóinak máshonnak, és így természetesen drágábban kell beszerezniük ezeket az árukat (hiszen ha máshol alacsonyabb lenne az ár, akkor eddig is onnan vásároltak volna). Ez pedig egy egyszeri, akár jelentős emelkedést okoz az árak színvonalában, ami megdobja az inflációs rátát is.

Az infláció ellen pedig a tankönyvek szerint a legfontosabb, leghatékonyabb általános gyógymód a kamatemelés. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a világ nagy jegybankjai egymással versenyezve tolják egyre feljebb az alapkamatjuk szintjét. Csupán a múlt héten öt nagy jegybank jelentett be kamatemelést. Szaúd-Arábia 1,75-ről 2,25 százalékra, Brazília 12,75-ről 13,25 százalékra, az Egyesült Államok 1,00-ről 1,75 százalékra, Svájc -0,75-ről -0,25 százalékra, az Egyesült Királyság pedig 1,00-ről 1,25 százalékra emelte az irányadó ráta értékét (lásd 2. ábra).

2. ábra: A jegybankok alapkamat-változtatásai az elmúlt három hónapban. Forrás: Global Rates.

Az elmúlt három hónapban egyetlen olyan nemzeti bank volt, melynek nem kamatemelés volt az utolsó döntése. Ez pedig az orosz jegybank, mely június 10-én 1,5 százalékpontot vágva 11,00-ről 9,50 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Ez ráadásul nem egyszeri esemény volt,

a keleti birodalom nemzeti bankja április eleje óta már négyszer csökkentette a jegybanki alapkamatot,

mely lépések következtében a jelenlegi kamatszint már kevesebb mint a fele a kamatvágási ciklus kezdetén mért 20,00 százalékos értéknek.

És mikor csökkent egy jegybank kamatot? A válasz egyszerű. Akkor, ha az inflációs folyamatok ezt teszik szükségessé, azaz csökkenésben vannak. Arról nemrég írtam, hogy az orosz infláció májusban már nagyítóval sem volt látható. A 0,1 százalékos havi drágulás mértéke a jelenlegi gazdasági környezetben európai szemmel nézve szinte értelmezhetetlenül alacsony. Tény, hogy egyetlen statisztikából nehéz komoly következtetéseket levonni, az orosz kamatcsökkentési ciklus azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy

a nagy medve országában az árnövekedés valóban nem lehet olyan jelentős probléma, mint az öreg kontinensen.

Minden jel arra mutat tehát, hogy a gazdasági háborúban inflációs téren eddig Oroszország áll nyerésre és az Európai Unió vesztésre.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés