Ukrajna most Izraelt oktatta ki, közben a légvédelmi rendszerét akarja

2022. június 17. 6:33
Az ukrán diplomácia újabb országnak rongyolt neki, amiért nem segíti őt a háborúban. Egyben fel is szólította, hogy adja el neki az egyik fegyverrendszerét. Izrael válasza borítékolható: „nem”.

Az már mindennapos, hogy az ukrán kormány teljes természetességgel ad le fegyverrendelést különböző országoknak, az azonban az elmúlt egy-másfél hónapban vált markáns jelenséggé, hogy le is teremti azokat az országokat, amelyek nem a neki megfelelő mennyiséget adományozzák, vagy éppen nem elég gyorsan pipálják ki a listán a tételeket. A napokban Izrael kapta meg a magáét Kornijcsuk ukrán nagykövet tolmácsolásában.

A diplomata nagyjából azokkal a vádakkal illette Izraelt, mint az ukrán vezetés áprilisban Magyarországot, kivéve hogy oroszbarátsággal azért még ő sem merte megvádolni Jeruzsálemet. Udvariasan megköszönte a humanitárius segítséget, majd következett az udvariatlan rész. Kijelentette: az izraeli kormány a háború kezdete óta nem nyújt haditechnikai segítséget, sőt

az izraeli sajtó agyonhallgatja a konfliktust, és úgy tesz, mintha nem is lenne háború.

Kornijcsuk nem sokat finomkodott, amikor közölte: „Azt akarom, hogy az izraeli kormány elmozduljon komfortzónájából, és térjen vissza a valóságba. Izraeli segítségre van szükségünk”.

Ukrajnának kell az Iron Dome

Hogy mi lenne ez a segítség, az világos. Ukrajna szeretné megvenni a legendás izraeli légvédelmi rendszert, amit a 2000-es évek első évtizedében fejlesztettek ki. Az Iron Dome egy könnyen mobilizálható, platformra telepített egységekből álló rendszer, amely a kis hatótávolságú rakéták ellen nyújt védelmet. Az indítóállványán húsz darab 90 kilós Tamir rakéta fér el. A cél megjelölése után egy másodperccel ezek már indíthatóak is, ezzel a hatékony védelmi struktúrával pedig egyetlen egység akár 150 km²-nyi területet is le tud fedni, így a láncszerűen telepített hálózat nem véletlenül kapta a Vaskupola nevet. „Szükségünk van Iron Dome-ra” – jelentette ki a nagykövet, hozzátéve, hogy nem adományt várnak, hanem meg kívánják vásárolni a rendszert. Pedig ezt a kört februárban egyszer már lefutották. 

Az Iron Dome fejlesztéséhez és gyártásához ugyanis az USA 2011 óta nyújt anyagi segítséget, milliárdos tételekben. 2014 óta a két ország egyezsége értelmében az exportjogok is szabályozva vannak, az együttműködési megállapodás pedig azt is rögzíti, hogy az Iron Dome egyes alkatrészeit amerikai cég (konkrétan a Javelineket is gyártó Raytheon) gyártja. Az USA teljes hozzáférést kap az Iron Dome technológiájához is, miközben a tulajdonjog Izraelnél marad.

A háború kitörése előtt néhány héttel Ukrajna az Egyesült Államokat környékezte meg, hogy gyakoroljon finom nyomást Izraelre a Dome eladása ügyében,

ám Jeruzsálem hallani sem akart az üzletről, nem csinálva titkot belőle, hogy el akarja kerülni a közvetlen konfrontációt Oroszországgal. Túl azon, hogy az ukrán kormány akkor csalódottságának adott hangot, nem bélyegezte meg Izraelt, mint ugyanezt az érvet hallva Magyarországgal tette. 

MTI/EPA/Atef Szafadi

Racionális visszautasítás

Az izraeliek nagyon is jogosan aggódnak. Az, hogy óvatosan bánnak Oroszországgal – bár márciusban egyöntetűen és határozottan, Magyarországhoz hasonlóan elítélték az ENSZ közgyűlésén az orosz agressziót – racionális érvekre vezethető vissza. A szíriai konfliktusban Izrael több mint tíz éve vesz részt, folyamatosan légicsapásokat mérve az országba települt terrorista támaszpontok ellen. Oroszország azonban támogatja a regnáló Basar Asszad-féle rezsimet, nem csak politikailag, de katonailag is. A két ország viszonya a múlt évtized végére eléggé feszült lett emiatt, de konkrét fegyveres összecsapásra nem került sor, egészen a múlt hónapig. Akkor ugyanis Oroszország Szíria területéről rakétákat lőtt ki az arra portyázó izraeli repülőgépekre, és bár kárt nem okozott bennük, a figyelmeztetést mindenki annak értette, aminek szánták:

határozott jelzésnek arról, hogy mi fog történni a Közel-Keleten, ha Izrael segítséget próbálna nyújtani Ukrajnának.

Jeruzsálem értette a célzást, és – ahogyan a háború kezdete óta – most sem hajlandó haditechnikai segítséget nyújtani Ukrajnának. Az Amerikai Egyesült Államoknak esze ágában sincs nem hogy nyomást gyakorolni, de még beleszólni sem ebbe a kérdésbe. Az USA külügyi szóvivője úgy fogalmazott: nem kommentálják sem Izrael politikai döntéseit, sem semmit, ami az ottani védelmi vonatkozású exportengedélyekre vonatkozik.  Az izraeli külügyminisztérium a Newsweeknek adott nyilatkozatában úgy reagált az ukrán vádakra: Izrael mindent megad Ukrajnának a humanitárius segítségnyújtás keretein belül, és minden lehetséges módon kiáll az ukrán nép és az ENSZ határozatai mellett.

A fegyverszállítás más kérdés. Izrael nem fog letérni sem a védelmi jellegű exportszabályokat, sem a saját biztonságpolitikáját egyensúlyban tartó útról.
Az Iron Dome marad.

Borítókép: Az izraeli haditengerészet Vaskupola légvédelmi rendszere egy Lahav Sza’ar 5-osztályú korvetten Haifa kikötőjében.
MTI/EPA/Pool/Jack Guez

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az ukrán vezetés magát vitte ebbe a helyzetbe, nekik is kell megoldani azt. Úgy járt, mint aki a kocsmában azt hitte, hogy mögötte állnak a haverjai, ezért belekötött az erősebbe, aztán a haverok biztos távolból csak biztatják. Így utólag visszanézve, talán mégsem volt jó ötlet a szevasztopoli orosz haditengerészeti bázis elvételét meglebegtetni...

Elenszkij úgy tehet a legtöbbet szeretett hazájáért, ha lemond. Minél előbb.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés