Ezt jelenti a rekord infláció: megmutatjuk, hol szálltak el igazán az árak

2022. június 10. 6:26
​​​​​​​Sokan csak a hazai árváltozásokkal találkoznak. A magyar infláció valóban megnövekedett, nemzetközi viszonylatban azonban egészen megdöbbentő értékekkel is találkozhatunk.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A koronavírus-válság utórezgései, az amerikai pénzbőség, az orosz-ukrán háború és az EU elhibázott szankciós politikája együtt megteremtették azt a tökéletes vihart, mely most forgószélszerűen vágtat végig a világgazdaságon, és dobálja sorra a magasba a különböző termékek és szolgáltatások árait. A fenti folyamatokat az Európai Unió lakosai is egyértelműen megérezték. Ahogyan azt az 1. ábra kiválóan megmutatja, az öreg kontinensen a szén és a folyékony tüzelőanyagok ára közel duplázott 2021 áprilisa és 2022 áprilisa közötti 12 hónapban. De több mint másfélszeresére emelkedett a gáz ára is, és közel ennyivel emelkedett az egyéb üzemanyagok és az egyéb étkezési olajak ellenértéke is. A grafikon a húsz legmagasabb árnövekedést felmutató kategóriát mutatja. Beszédes, hogy még a húszas lista végén található termékek és szolgáltatások ára is negyedével növekedett egyetlen év leforgása alatt.

1. ábra: Éves infláció értéke áprilisban egyes termékek és szolgáltatások tekintetében az EU-ban. Forrás: Eurostat.

Az egyes országokban azonban természetesen eltérő volt az áremelkedés üteme. Ha a legmagasabb inflációs értékeket tagállamonként vizsgáljuk, akkor egészen megdöbbentő kép tárul elénk (2. ábra). A legbrutálisabb áremelkedést az észt földgáz árak mutatják. A balti állam lakosai idén áprilisban közel három és félszer annyit fizettek a fűtésért, mint egy évvel korábban. Ha ez a magyar fogyasztókkal történt volna meg, akkor ma egy átlagos háztartás havi 60.000 forintnál is többet fizetne minden egyes hónapban.

2. ábra: Éves infláció értéke áprilisban egyes termékek és szolgáltatások tekintetében az EU egyes országaiban. Forrás: Eurostat.

De szédületes ütemben növekedtek az árak azon írek számára is, akik garázst, parkolót vagy gépkocsit béreltek. A 220 százalékos áremelkedés azt jelenti, hogy a mostani költségek több mint tripláját teszik ki az egy évvel ezelőttieknek. De két és fél, háromszorosára növekedtek a bolgár, dán és holland gázárak, a norvég hőenergia-költségek, és a holland áramárak is. Hollandiában nehéz olyan energiaköltséget találni, melynek az ára nem emelkedett több mint duplájára. Ugyancsak több mint duplázódott az észtek oktatási költsége és a krumpli ára, ahogyan a litvánok postai szolgáltatásainak ellenértéke is.

Arról, hogy a magyar infláció esetében nem lehet rekord szintekről beszélni, már többször írtam (például itt és itt). Ezt az állításomat az Eurostat adatai is egyértelműen alátámasztják. A termék és szolgáltatás szintű inflációs mutatók toplistájának első 100 helyén nincsen egyetlen magyarországi adat sem. A legmagasabb hazai inflációs értékkel (út- és parkolási díjak, 54 százalékos áremelkedés) a 132. helyen találkozunk. Jelentős árnövekedést mértek itthon a margarin és egyéb növényi zsírok tekintetében is (38 százalék), azonban ez a tétel európai szinten még az első háromszázba sem fért bele.

Másrészt az egyik legjobb inflációs mutatót Magyarországon mérték. Közel negyedével csökkentek az oktatási tankönyvek árai, mely mutató a több mint 15.000 tétel közül a legjobb tízben szerepel uniós szinten. Ugyancsak csökkent itthon a kempingfelszerelések, a játékok, az internet-hozzáférési szolgáltatások, a hallókészülékek, a mobiltelefonok, a telefon- és faxberendezések és a kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások árai is.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy hazánk áprilisban nem volt rajta a tíz legnagyobb inflációt mérő Európai Uniós ország listáján (3. ábra). A magyar egyszámjegyű áremelkedésnél magasabbat mért minden másik V4-es ország (a cseheknél 13,2 százalék, a lengyeleknél 11,4 százalék, míg a szlovákoknál 10,9 százalék volt a drágulás üteme), a románok (11,7 százalék) és minden egyes balti állam is (az észtek 19,1 százalékkal az uniós rangsort is „vezették”, a litvánoknál 16,6 százalékot, a letteknél pedig 13,1 százalékot mért az európai statisztikai hivatal).

3. ábra: Éves infláció értéke áprilisban az EU egyes országaiban. Forrás: Eurostat.

 

Összefoglalás

A „rekord” szó az infláció tekintetében értelmezhető, azonban nem Magyarországon.

A balti államokban, élükön Észtországgal félelmetes sebességgel száguldanak az árak. De Csehország, Bulgária, Románia, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia és Észak-Macedónia is kétszámjegyű drágulási ütemet mutatott fel idén áprilisban. Az egyedi termékek tekintetében pedig nem ritka az éves szintű két-háromszorozása az áraknak. Ez különösen az energiával kapcsolatos termékeknél tapasztalható. Minket ettől az inflációtól már 2013 óta véd a rezsicsökkentés. Jó hír azonban, hogy uniós szinten a legnagyobb árnövekedést felmutató ország-termék párosok listájának első száz helyén egyetlen magyar terméket vagy szolgáltatást sem találhatunk meg. A magyar kormány és a hazai jegybank tehát eddig kifejezetten sikeresen védte meg hazánk állampolgárait a külföldön tomboló inflációtól.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fantasztikus gazdasági eredmény magyar részről, és baromi nehéz
kommunikálni az egyszerű emberek felé. Ezt használják ki a szélsőséges
balliberális anarchisták Belpesten és Belbrüsszelben.

A többi ország inflációs rátája, térképen:
https://tradingeconomics.com/c..

Azt lehet látni, hogy a többi exszocialista ország elég mélyen ül a bajban, viszont nyugatra illetve északon sokkal alacsonyabb az infláció (sajnos most a "sokkal alacsonyabb" is minimum 5,2%-ot jelent)
Az is megérne egy elemzést, hogy miért alacsony EU szinten is az infláció mondjuk a finneknél, franciáknál, olaszoknál, illetve miért a legmagasabb a bezzegbaltiknál.
Ez az inflációs különbség már fennállt, igaz, alacsonyabb szinten 2021-ben is, esetleg a régi tagállamok sikeresen terhelik át az újakra a saját problémáikat? De akkor miért magas a németeknél és a hollandoknál?

De Finnország, Svédország,mint önellátó gazdaságok, miközben nincs érdemi mezőgazdaságuk? Németország, mint nyitott gazdaság?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés