Saját „jogrendszert” alkalmaznak a nagy médiacégek, hogy manipulálják az embereket

2022. június 5. 17:27
Van-e hatalma a közösségi médiaplatformoknak? Tudják-e manipulálni a felhasználókat? Be lehet-e avatkozni egy adott ország politikájába és választási mechanizmusaiba és megteszik-e? Veszélyes-e az online közösségi felületek szabad döntési jogköre? A válasz igen.
Kovács Judit írása a Makronómon.

A közösségi médiafelületek szabályozása a magyarországi, illetve az európai uniós jogalkotás aktuális, emellett megosztó kérdése is. A gyűlöletbeszéd, a jogellenes tartalmak terjedése, az alapjogok sérülése, valamint a szolgáltatók sokszor átláthatatlan panaszkezelési mechanizmusai a jogalkotókat az online közösségi felületek adatkezeléssel kapcsolatos felülvizsgálatára és szabályozására késztette.

A social media platformokon hiába vannak politikai- és médiatartalmak, mégsem tekinthetőek hagyományos értelemben vett médiaszereplőnek, így a terület szabályozása komoly nehézséget jelent a jogalkotóknak, főleg, hogy a korábban alkalmazott jogi normák nem ültethetők át teljes mértékben a folyamatosan változó és fejlődő webes felületek világába. Emellett problémát jelent, hogy napjainkra az online világ térnyerése és társadalmat befolyásoló hatása igen jelentős.

Az internet és a közösségi oldalak korszakában a médiafogyasztási szokásaink teljesen átalakultak. A „digitális forradalom” az életünk szinte minden területén változást hozott. Dr. Koltay András jogász a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Alapjogokért Központ, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló konferenciáján szólalt fel a témában. Véleménye szerint a globális tech-vállalatok – a Google, a Facebook (Meta), a Twitter befolyása ma már meghaladja a legnagyobb médiavállalatokét, emellett erőteljes hatásuk van a társadalomra.

A közösségi média platformok saját maguk bírálhatnak el tartalmakat, azonban a jogellenességről korábban bíróság vagy kijelölt hatóság dönthetett – emelte ki az NMHH elnöke. Ma már egy mesterséges intelligencia ugyanolyan eszközt kap, mint egy bíró. Koltay András a közösségi médiában tapasztalható szerkesztői tevékenységet is súlyos problémának nevezte. A platformok rangsorolják a tartalmakat:

személyre szabottan meghatározzák, hogy egy adott embernek egy adott napon mi legyen fontos. 

Ebben azonban üzleti vagy politikai célú manipuláció lehetősége rejlik. Az online közösségi felületek saját jogi szabályozással rendelkeznek, azonban az alapvető problémát az jelenti, hogy nem találhatóak meg bennük az ismert adatvédelmi garanciák. A kialakult helyzet előzményei az Egyesült Államokhoz nyúlnak vissza. A Facebook egészen 2016-ig alapvetően tagadta, hogy médiavállalat lenne: egyszerű technológiai cégként határozta meg magát. Donald Trump 2016-os megválasztása után azonban ez megváltozott – mondta Koltay.

A Cambridge Analytica-botrány, azaz a felhasználók adataival történő visszaélés

A felhasználók tömeges befolyásolásával kapcsolatos legnagyobb botrány a Cambridge Analytica máig húzódó ügye, amelyben

a Facebook 87 millió felhasználójának adataival élhettek vissza, akik között ráadásul 2,7 millió uniós állampolgár is volt.

2014-ben a Cambridge Analytica alvállalkozói és alkalmazottai több tízmillió amerikai felhasználó privát Facebook-adatát akarták eladni politikai kampányokhoz. Ez volt a legnagyobb ismert személyes adatokkal történő visszaélés a Facebook történetében. Cambridge Analytica ráadásul a saját vállalati jogászuktól, Laurence Levytől is kapott figyelmeztetést – mivel európai és kanadai állampolgárok is szerepeltek a kampányokban – hogy ezzel megsértette az amerikai választási törvényt – írta a The New York Times.

A botrányról 2018. április 18-án tartottak ülést az Európai Parlamentben. Az EP-képviselők arra kérték a Facebookot, hogy tisztázza az adatkezelési gyakorlatát, illetve tegyen eleget az azóta már hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) feltételeinek – olvasható az európai Parlament honlapján.

A Facebook és a hozzá hasonló vállalkozások ma már elismerik, hogy befolyásolják a társadalmat

és a médiáéhoz hasonló tevékenységet végeznek – jelentette ki Koltay András. Erre példa egy 2014-es eset, amikor a Facebook egy közel félmillió felhasználót érintő kísérletet végzett, amelyben azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan reagálnak a hírfolyamuk manipulálására. A célcsoport egyik felének pozitív, a másiknak negatív tartalmak jelentek meg. A kutatásból kiderült, mindkét hírfolyam jelentősen befolyásolta az érintettek saját posztjainak hangvételét és érzelmi állapotát. A cég azonban erről a kísérletről nem tájékoztatta a felhasználókat. Azzal védekezett, hogy nem konkrét azonosítható személyeket vizsgáltak, így az szerintük nem sérti a magánszférát. A brit Adatvédelmi Hatóság (Information Commissioner’s Office – ICO) azonban 500 ezer fontos (190 millió forint) bírságot szabott ki a rájuk a felhasználók személyes adataival való visszaélés miatt.

„Elnöki-ügy”

A közösségi média felületein mesterséges intelligencia szabályozza, hogy milyen tartalmakkal találkozik a követő a saját hírfolyamában. Egy alacsony aktivitású oldal, vagy egy a közösségi média érdekszférájába ütköző oldal könnyen kikerülhet a hírfolyamokból és elveszítheti a közönsége érdeklődését, amely szinte semmissé teszi a korábban elért eredményeit, de akár törlésre is kerülhet központilag. Erre kiemelt példa, hogy 2016-ban a Facebook a „Trending Topics” nevű hírajánló szolgáltatásában politikai alapon manipulálta, hogy a felhasználók számára jelentősebbnek vagy kevésbé fontosnak tűnjön egy adott tartalom.

2020 őszén a New York Post nyilvánosságra hozta Joe Biden, amerikai elnök fia, Hunter Biden laptopjának tartalmát, amely

rengeteg információt tartalmazott a Biden család kétes korrupciós ügyeiről, Hunter kábítószer-fogyasztási szokásairól és kínos szexügyeiről egyaránt.

A Facebookon és Twitteren futótűzként kezdett terjedni a cikk, amely rossz fényt vetett az amerikai elnökválasztásban részt vevő Joe Bidenre, így ezt pár órával a megjelenése után a Facebook módosította és korlátozta, a Twitter pedig letiltotta a cikk megosztásának lehetőségét nyilvánosan és privát üzenetben is. Az amerikai elnökválasztást befolyásoló közösségi platformok beavatkozási indokait a Szövetségi Választási Bizottság elfogadta, majd kijelentették, hogy a cég intézkedései nem politikai alapon, hanem az érvényes kereskedelmi szabályozások figyelembevételével történtek.

Az elnökválasztási hajrában a Twitter szintén politikai okokból korlátozta Joe Biden ellenfele, a republikánus színekben induló Donald Trump bejegyzéseit, amely kifejezetten negatívan hatott rá a kampányhajrában, főleg, hogy 88 millió követővel rendelkezett az oldala. A 2021. január 6-i Capitolium-ostrom után pedig a Facebook, az Instagram és a Twitter is tartósan felfüggesztette közösségi fiókjait. Ez a lépés elvágta a közvetlen közösségi média kapcsolatot a volt amerikai elnök és a követői között. Donald Trump szerint a kitiltása a szólásszabadság korlátozásának minősült.

A közösségi platformok sajátos döntési jogkörét pedig mi sem példázza jobban, minthogy 2021-ben Ned Segal, a Twitter pénzügyi igazgatója a CNBC televíziónak adott interjújában külön kiemelte, hogy a Twitter abban az esetben sem engedi vissza a felületére Trumpot, ha indul a 2024-es elnökválasztáson. Ezzel szemben 2022-ben felvásárolta Elon Musk a felületet, aki azonban visszaállítaná a volt amerikai elnök Twitter-fiókját.

Beavatkozás a magyar országgyűlési választásokba

A 2022-es magyar országgyűlési választás előtt a Facebook a Mi Hazánk Mozgalom kampányába is beavatkozott: indoklás és értesítés nélkül letiltotta Novák Elődnek, a párt alelnökének közel 140 ezer követővel rendelkező oldalát a felhasználók hírfolyamából, így az egyes bejegyzések korábbi, több tízezres elérései szinte nullára csökkentek, csak a facebook.com/novakelod oldalt közvetlenül felkeresők látták tartalmait.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint is a Facebook állította át a hivatalos fiókjával kapcsolatos algoritmusokat, ezzel a korábbiakhoz képest töredékére (negyedére-ötödére) esett vissza a bejegyzései elérése. Novák Előd jóval több Facebook-követővel rendelkező oldalának azonban eddig is jelentősen kisebb elérésszámai voltak. Novák Előd 2021. december 14-i, Deák téri gyilkos szabadon engedéséről szóló, ezer lájkos bejegyzése után lényegében lenullázódott a bejegyzéseinek aktivitása.

Egyre sürgetőbb probléma a Facebook túlzott hatalma, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelent és a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozza.

Szánthó Miklós, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy fogalmazott, hogy

a liberális oldal szavakban nagyon szereti a demokráciát, pártolja a média sokszínűségét, a valóságban azonban azt kívánja, hogy ezek ne jöjjenek el. 

A liberális sajtó képviselői, illetve a liberális vezetőséggel rendelkező közösségi média cégek azt közvetítik, hogy kizárólag ők semlegesek. Azonban ők is ideológiai alapon működnek, viszont ezt palástolni megpróbálják – mondta Szánthó Miklós. Szerinte „a legnagyobb fake news” a politikai korrektség. Az új típusú cenzúrának „köszönhetően” nem csupán véleményeket hallgatnak el, hanem tényeket is.

A közösségi média nagy hatással bír a nyilvánosság alakulására, és az egyik legfontosabb társadalmi fórummá vált. Ezen fórum szabályait azonban önkényesen határozhatja meg, amellyel bizonyos esetekben nagymértékben csorbítják a felhasználók alapjogainak érvényesülését. Előrelépést jelentene, ha a szólásszabadság alkotmányos garanciáinak beépítése a felhasználó és az online közösségi felület közötti magánjogi jogviszonyba közjogi (állami) eszközökkel megtörténne a jövőben. Ezáltal nem csupán az lenne biztosítható, hogy az adott országban letiltott bejegyzéssel azonosíthatóak és/vagy eltávolíthatóak legyenek, hanem az is, hogy az alkotmányosan védett véleményeket/posztokat ne lehessen eltávolítani, így téve a közösségi média felületeket alkotmányossá.

Képek forrása: Pixabay


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés