Nobel-díj is igazolja a magyar foglalkoztatási csodát

A KSH friss munkaerőpiaci adatai talán kicsit kisebb hangsúlyt kaptak most a nyilvánosságban, mint amekkorát szoktak, illetve mint amekkorát érdemelnének.

Az adatok szerint ismét több mint százezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak létszáma.

Tehát nemcsak a létszámunk van csúcson – soha nem dolgozott még ennyi ember hazánkban február-áprilisi időszakban – hanem a növekedés dinamikája is öt éves csúcsra ugrott.

Idén az év elején közel 4,7 millió foglalkoztatott volt hazánkban, s 170 ezer munkanélküli. A nők 2,2 millióan, a férfiak csaknem 2,5 millióan dolgoztak. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája alig marad el a bűvös 80 százaléktól, a nőknél a 75 százaléktól, a férfiaknál pedig a 85 százaléktól. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalék, a nőknél 3,3 százalék, a férfiaknál 3,7 százalék.

A foglalkoztatásbővülés harmadát a munkanélküliek, kétharmadát az inaktívak létszámának csökkenése adta. Hazánkban már majdnem egy éve a női foglalkoztatás nagyobb arányban javul, mint a férfiaké. A legfrissebb adatok szerint a nők létszáma 75 ezerrel, a férfiaké 35 ezerrel növekedett.

A javulás az elsődleges munkaerőpiacon történt, mert a közfoglalkoztatottak létszáma tovább csökkent,

A részmunkaidősök száma csökkent, a heti 36 óránál többet dolgozó teljes munkaidősöké pedig emelkedett, továbbá nőtt mind az alkalmazottak, mind az önfoglalkoztatók létszáma is. Az önfoglalkoztatókon belül az egyéni vállalkozók száma lett magasabb, az alkalmazottal dolgozóké pedig kicsit alacsonyabb. Az önfoglalkoztatók aránya sem a korcsoport népességében, sem a foglalkoztatottak között nem éri el még így sem az uniós átlagot sem a nőknél, sem a férfiaknál.

A jelentős foglalkoztatásbővülés épp a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelésének időszakában történt. Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 21 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlag 21,6 százalékkal, a bruttó mediánkereset 14 százalékkal a rendszeres (prémium, jutalom, külön juttatások nélküli) bruttó átlagkereset pedig 14,3 százalékkal emelkedett. Bármely mutató esetében,

Tehát a reálkereset e nagyon nehéz időszakban is emelkedett minden mutató esetében.

Korábban ezt a közgazdasági tankönyvek lehetetlennek tartották. Azt tanították, hogy a nagy minimálbér emelkedés foglalkoztatáscsökkenést és munkanélküliség növekedést eredményez. 2021-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az az amerikai tudós, David Card, aki empirikus módszerekkel megcáfolta ezt a tévtant. Kimutatta többek közt az ezredfordulós magyar (első Orbán kormány által megvalósított) minimálbér emelkedést is tanulmányozva, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatást. Card tudományos eredményei is alátámasztják, hogy a jobboldali magyar kormányok gyakorlatának sikere nem a véletlen szerencse műve, hanem

Úgy tűnik, ez történik most is nálunk.

(Szerző: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő)

Címlap: MTI/Czeglédi Zsolt.