Beszéljenek a számok!

Nobel-díj is igazolja a magyar foglalkoztatási csodát

2022. június 3. 6:24
​​​​Idén február-április hónapokban, azaz pandémia végén, illetve a háború elején példátlan bravúrt hajtottunk végre, mivel 109 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak és 36 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, s ezzel párhuzamosan ötödével emelkedett az átlagkereset. Külön hangsúlyt érdemel, hogy a foglalkoztatásbővülés 70 százalékát a nők adták.

A KSH friss munkaerőpiaci adatai talán kicsit kisebb hangsúlyt kaptak most a nyilvánosságban, mint amekkorát szoktak, illetve mint amekkorát érdemelnének.

Az adatok szerint ismét több mint százezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak létszáma.

Már harmadik hónapja mutatnak a statisztikák 100 ezer fő feletti emelkedést, ilyen mértékű javulást korábban csak 2013-2016 években láthattunk.

Tehát nemcsak a létszámunk van csúcson – soha nem dolgozott még ennyi ember hazánkban február-áprilisi időszakban – hanem a növekedés dinamikája is öt éves csúcsra ugrott.

Idén az év elején közel 4,7 millió foglalkoztatott volt hazánkban, s 170 ezer munkanélküli. A nők 2,2 millióan, a férfiak csaknem 2,5 millióan dolgoztak. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája alig marad el a bűvös 80 százaléktól, a nőknél a 75 százaléktól, a férfiaknál pedig a 85 százaléktól. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalék, a nőknél 3,3 százalék, a férfiaknál 3,7 százalék.

A foglalkoztatásbővülés harmadát a munkanélküliek, kétharmadát az inaktívak létszámának csökkenése adta. Hazánkban már majdnem egy éve a női foglalkoztatás nagyobb arányban javul, mint a férfiaké. A legfrissebb adatok szerint a nők létszáma 75 ezerrel, a férfiaké 35 ezerrel növekedett.

A javulás az elsődleges munkaerőpiacon történt, mert a közfoglalkoztatottak létszáma tovább csökkent,

már kevesebb, mint 80 ezer fő dolgozik közfoglalkoztatottként.

A részmunkaidősök száma csökkent, a heti 36 óránál többet dolgozó teljes munkaidősöké pedig emelkedett, továbbá nőtt mind az alkalmazottak, mind az önfoglalkoztatók létszáma is. Az önfoglalkoztatókon belül az egyéni vállalkozók száma lett magasabb, az alkalmazottal dolgozóké pedig kicsit alacsonyabb. Az önfoglalkoztatók aránya sem a korcsoport népességében, sem a foglalkoztatottak között nem éri el még így sem az uniós átlagot sem a nőknél, sem a férfiaknál.

A jelentős foglalkoztatásbővülés épp a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelésének időszakában történt. Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 21 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlag 21,6 százalékkal, a bruttó mediánkereset 14 százalékkal a rendszeres (prémium, jutalom, külön juttatások nélküli) bruttó átlagkereset pedig 14,3 százalékkal emelkedett. Bármely mutató esetében,

ha kivesszük ennek az időszaknak a fogyasztói áremelkedését, azaz a 8,2 százalékos inflációt, pozitív növekedést kapunk.

Tehát a reálkereset e nagyon nehéz időszakban is emelkedett minden mutató esetében.

Hazánkban az utóbbi 30 év legjelentősebb minimálbér emelkedései mindig a foglalkoztatás bővülésével jártak együtt.

Korábban ezt a közgazdasági tankönyvek lehetetlennek tartották. Azt tanították, hogy a nagy minimálbér emelkedés foglalkoztatáscsökkenést és munkanélküliség növekedést eredményez. 2021-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az az amerikai tudós, David Card, aki empirikus módszerekkel megcáfolta ezt a tévtant. Kimutatta többek közt az ezredfordulós magyar (első Orbán kormány által megvalósított) minimálbér emelkedést is tanulmányozva, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatást. Card tudományos eredményei is alátámasztják, hogy a jobboldali magyar kormányok gyakorlatának sikere nem a véletlen szerencse műve, hanem

lehet egyszerre a minimálbért jelentősen emelni és a foglalkoztatást bővíteni.

Úgy tűnik, ez történik most is nálunk.

(Szerző: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő)

A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 14. részben az év eleji munkaerőpiaci folyamatokkal foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt a 3. részben azt, hogy A világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy Hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy Soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket, a 10. részben azt, hogy legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró, a 11. részben azt, hogy ellenzéki álhír, hogy a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók miatt áll rekordon a foglalkoztatás, a 12. részben azt, hogy azért sikerült a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal, a 13. részben pedig azt, hogy Hiába sírtak az ellenzéki önkormányzatok, sosem látott adóbevételekben dúskálnak.)

Címlap: MTI/Czeglédi Zsolt.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés