Az indiaiak szerint Kína szép csendben elfoglalt több száz négyzetkilométernyi indiai területet

2022. május 29. 9:04
Írta: Fekete Kíra
Kína riválisai szerint szinte szemtelenül építkezik az indiai területeken, hidakat, falvakat épít – vajon mikor sokall be a másik nukleáris nagyhatalom, India?

Háború vagy béke – ez itt a kérdés

2020 májusában India megdöbbenve látta, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) több száz négyzetkilométernyi területet foglalt el a határvidéken, az ő Ladakh régiójában. Ez katonai összecsapások sorozatát váltotta ki, melyek az eddigi leggyorsabb rivális csapatösszevonást indították el a himalájai régióban.

India ellentámadásai végül visszaszorították a PLA-t néhány területről, az elmúlt 15 hónapban azonban kevés előrelépés történt a feszültség megszüntetéséért. Mivel több tízezer kínai és indiai katona áll vigyázzban a határ mentén, katonai patthelyzet alakult ki.

A patthelyzet viszont nem jelent stagnálást.

Kína többek között 624 militarizált falut és új hadviselési infrastruktúrát épített ki a határ mentén.

Ezen felül Kína nemrégiben hidat is épített a Pangong-tó felett – amely a múltban katonai összecsapások helyszíne volt –, ezzel pozícióinak megerősítését ígéri India Ladakh régiójának egy részén. Utakat és biztonsági létesítményeket is épített a Bhutánhoz tartozó területen azért, hogy hozzáférjen India határának egy különösen sebezhető szakaszához, amely a „Csirke nyak” néven ismert keskeny folyosóra néz, és amely összeköti India északkeleti részét a szárazfölddel – állítja Brahma Chellaney, az újdelhi Center for Policy Research stratégiai tanulmányok professzora.

A professzor szerint Kína azt reméli, hogy mindez lehetővé teszi számára, hogy feltételeket diktáljon Indiának: vagy elfogadja az új felállást – amelyben Kína megtartja az általa elfoglalt területeket –,

vagy kockáztat egy veszélyes háborút, amelyben Kína maximalizálja előnyét.

A tengerek felett is átvenné az irányítást Kína

Kína májusban a Kína-Mianmar Gazdasági Folyosó (CMEC) segítségével sikeresen lebonyolított egy teherszállítást a mianmari Yangon kikötőjéből egészen a kínai Yunnan tartományig.

A CMEC továbbá lehetővé teszi a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLAN), hogy a Bengáli-öbölben ellenőrizze Indiát, és hogy a kínai olajszállítmányok elkerüljék a Malakkai-szorost.

A The Economic Times szerint az USA-nak és Indiának közös érdeke, hogy a PLAN ne férhessen hozzá az Indiai-óceánhoz.

„Az amerikai haditengerészeti hírszerzés szerint

2030-ra a PLAN 67 új nagy felszíni hajóval és 12 új nukleáris meghajtású tengeralattjáróval fog rendelkezni,

ami elegendő lesz az Indiai-óceán ellenőrzéséhez. Kína úgy növeli haditengerészetét, hogy 2030-ra uralja a tengereket, 2049-re pedig az USA-t megelőzve a legnagyobb haditengerészettel akar rendelkezni” – állítja az indiai lap.

A jelentések szerint akár 125 külföldi hajó is jelen lehet egyszerre az Indiai-óceánon – a második világháború óta ez rekordmennyiség.

Borítókép: MTI szerkesztett


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

'Több száz négyzetkilométer' arrafelé vonalvastagságon belül van.

A kínaiak szarva nagyon megnőtt a sikeres biológiai háborújuk óta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés