Tényleg minden olcsóbb külföldön? Megvizsgáltuk, és épp ellenkezőleg

2022. május 28. 15:32
Kevés elterjedtebb, szélesebb körben osztott nézet van Magyarországon, mint az, hogy külföldön minden jobb, de legalábbis minden olcsóbb. Utánajártunk, mi igaz ebből.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Egy fiatal, mindössze 20 éves srác tűkön ülve várta a 2008-as NBA draftot, azaz az újoncok kosárlabda-csapatok általi kiválasztását. Csak sorolták a neveket, de az övé nem hangozott el. 34 körön keresztül nem történt meg az, amire várt. Végül a 35. körben a Los Angeles Clippers csapata bizalmat adott neki. Ekkor még senki nem tudta, hogy ez a fiatalember történelmet fog írni. DeAndre Jordan ugyanis az az amerikai kosaras, aki a mai napig a legnagyobb hatékonysággal értékesíti a kosarait. A mezőnygól százaléka hihetetlenül magas, 67,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy három dobásból általában legalább kettőt értékesít. Sőt, 2020-21-ben a Brooklyn Nets csapatának tagjaként még ennél is elképesztőbb, 76,3 százalékos pontossággal játszott.

A skála másik végén John Mahnken található. A 203 centis center hét éves pályafutása alatt mindössze 27,2 százalékos hatékonyságot produkált. Az ötödik szezonjában pedig a dobásainak mindössze 17,0 százalékát tudta pontra váltani. Ez alapján szinte biztos, hogy az ellenfél csapattagjai fellélegeztek, amikor a labda Mahnken kezében volt. És a nézők is magabiztosan fogadhattak arra, hogy a következő helyzetet is ki fogja hagyni. Rossz teljesítménye ellenére a Boston Celtics még két évadra bizalmat szavazott neki, nem is teljesen hiába, hiszen Mahnken dobószázaléka duplájára javult ezen két szezonban, bár az ötven százalékos pontosságot ekkor sem tudta elérni.

Ahogy Mahnken meg tudott maradni az NBA-ben rossz teljesítménye ellenére is, ugyanúgy él velünk számtalan tévhit és fake news, mely fittyet hány a valóságra.

Az egyik ezek közül az a széles körben elterjedt és hangoztatott

tévhit, hogy itthon mindenki keveset keres, ám az árak mégis magasabbak, mint külföldön.

Az állítás képtelensége a napnál is világosabb. Hiszen ha mindenki kevesebbet keres, mint más országokban, akkor ennek igaznak kell lennie a fodrászra, a fogorvosra, a pincérre is. Ez viszont azt jelenti, hogy ezek a szolgáltatások itthon olcsóbbak kell, hogy legyenek, mint máshol.

Ebben a cikkben a kérdést tudományos szempontból fogjuk vizsgálni. Ehhez a Numbeo adatbázisa lesz segítségünkre. Három alapvető élelmiszer (alma, bor és tej) mellett az éttermi étkezés, a benzin és a rezsiköltségek szintjét vetjük össze hazánkban, és 18 másik európai országban (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország és Szlovákia).

Az 1. ábra egy kiló alma átlagos árát mutatja az egyes országokban amerikai dollárban mérve. Ahogyan a képről leolvasható, a hazai áraknál valamivel olcsóbban lehet ezen gyümölcshöz jutni Litvániában és Lettországban, Lengyelországban pedig lényegesen kedvezőbb az alma ára, átlagosan közel 40 százalékkal fizetnek kevesebbet érte az ottani lakosok. Azonban minden más országban drágább az alma. A szlovákok és a csehek 20 százalékkal, az észtek 30 százalékkal, az osztrákok és a belgák 80 százalékkal fizetnek többet, mint a magyarok. Nyolc országban legalább kétszer annyiba kerül az alma, mint nálunk, a svájciak szinte pontosan háromszor annyit fizetnek ezért a gyümölcsért, mint a magyarok.

1. ábra: Egy kiló alma átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

A 2. ábra azt mutatja, hogy átlagosan

mennyibe kerül egy üveg bor a kiválasztott országokban amerikai dollárban mérve. A magyar árak itt verhetetlenek.

Nálunk még a szlovákok és a csehek is 20 százalékkal többet fizetnek, a németek 30 százalékkal, a lengyelek pedig 40 százalékkal. A finnek és svájciak több mint háromszor, a norvégok közel négyszer drágábban vásárolnak bort, mint a magyarok. Izlandon pedig közel ötször annyiba kerül ez az alkoholos ital, mint Magyarországon.

2. ábra: Egy üveg bor átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

A 3. ábra egy liter tej árat mutatja az egyes országokban amerikai dollárban számítva. Magyarország itt a második legalacsonyabb árakat tudja felmutatni, egyedül a lengyelek fizetnek nálunk kevesebbet, de ők is csupán 10 százalékkal. A szlovákok 10 százalékkal, a csehek és az észtek 20 százalékkal fizetnek többet, mint a magyarok. Az izlandiak és dánok árcédulája a miénk dupláját mutatja, a svájciak 2,3-szor, a norvégok pedig 2,7-szer nagyobb árakkal találkoznak, mint a magyarok.

3. ábra: Egy liter tej átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

A 4. ábra azt mutatja, mennyit fizet átlagosan két fő egy középkategóriás étteremben elköltött vacsora után, amerikai dollárban.

A magyaroknál kevesebbet csak a szlovákok esetében mutat a számla,

de a különbség nincsen 5 százalék sem. A lengyelek és a csehek pedig körülbelül ugyanennyivel többet fizetnek, mint mi. Nyolc országban legalább kétszer annyit kell fizetni, mint Magyarországon. Ezen belül Izland és Svájc esetében már legalább háromszoros a szorzó.

4. ábra: Vacsora két főre egy középkategóriás étteremben (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

Az 5. ábra egy liter benzin árát mutatja az egyes országokban amerikai dollárban mérve.

A benzinárstop fényében nem meglepő, hogy Magyarországon kerül legkevesebbe feltankolni az autónkat.

A lengyelek és luxemburgiak 10 százalékkal, a szlovákok 20 százalékkal, az észtek és litvánok 30 százalékkal fizetnek többet, mint mi. A legdrágább üzemanyagárakkal a németek és a finnek találkoznak. Mindkét ország lakosai 80 százalékkal drágábban közlekednek, mint a magyarok.

5. ábra: Egy liter benzin átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

A 6. ábra azt mutatja, mennyibe kerül minden rezsiköltség (áram, fűtés, hűtés, víz, szemét) havi szinten egy 85 négyzetméteres apartman lakóinak amerikai dollárban számítva. Nálunk kevesebbet csak a svédek (40 százalékkal), az izlandiak (20 százalékkal) és a finnek (10 százalékkal) fizetnek. Franciaországban, Litvániában és Belgiumban már 20 százalékkal magasabb rezsiköltséggel szembesülnek a lakosok. Az észtek és osztrákok esetében a különbség már 70 százalék, a németeknél 80, a luxemburgiak pedig 100 százalékkal kell, hogy többet fizessenek, mint a magyarok.

6. ábra: Átlagos havi rezsiköltség 85 nm-es lakásra számolva (amerikai dollárban). Forrás: Numbeo.

Összefoglalás

A számok azt mutatják, hogy

téves az a széles körben elterjedt nézet, hogy külföldön minden olcsóbb, mint Magyarországon.

A vizsgált hat termék és szolgáltatás tekintetében két esetben (bor és benzin) a magyar árak voltak a legalacsonyabbak a vizsgált 19 ország tekintetében, két esetben (tej és étterem) pedig a második legalacsonyabbak, míg további két esetben (alma és rezsi) csak három országban volt olcsóbb az adott tétel, mint Magyarországon. A magyar árak tehát nem hogy magasak, de vagy a legalacsonyabbak, vagy ahhoz nagyon közel vannak.

Zárásként vizsgáljuk meg ezen hat tétel relatív árszintjeinek átlagát is a 19 ország viszonylatában. Ezt mutatja a 7. ábra. A grafikon azt mutatja, hogy a vizsgált hat áru és szolgáltatás átlagosan hányszor annyiba kerül a többi országban, mint hazánkban. A kosár tekintetében egyértelműen Magyarország az, ahol a legkedvezőbb árakkal szembesülnek a fogyasztók. A lengyelek átlagosan 10, a szlovákok 20, a csehek 30 százalékkal fizetnek többet nálunk. Még ennél is magasabb költségekkel szembesülnek a balti államok lakói. A litvánok 30, a lettek 40, az észtek pedig 50 százalékkal költenek többet, mint a magyarok.

7. ábra: Relatív árszintek az egyes országokban. Forrás: A szerző számítása.