Segélyért bármit: nyugat felé nyitnak a vademberekként megbélyegzett tálibok

Vademberekként kezelik a tálibokat, de úgy tűnik, az USA is hibázott

2001-ben a The Atlantic amerikai magazin azt állította, hogy a tálibok „középkori elbutítási programja” indokolta az amerikaiak afganisztáni inváziójának támogatását. 

A hadjárat csúcspontján Erik Prince, a Blackwater vezérigazgatója a tálibokat „barbároknak” nevezte, akik szerinte „úgy gondolkoznak, mintha a középkorban élnének”. 

Prince véleményét egy évtizeddel később politikusok és tábornokok is osztották, a tálibokat „degenerált vadembereknek” és „fosztogató középkori vallási szektának” nevezték. 

Három hónappal ezelőtt a Közel-Keleti Intézet arra a következtetésre jutott, hogy 

– a „középkori gondolkodásuk ugyanolyan merev maradt”, mint amilyen mindig is volt – adta hírül a Palladium hírportál. 

Carter Malkasian történész és az Afganisztánban dolgozó amerikai katonai parancsnokok egykori tanácsadója szerint a sikertelenség az USA hibája is. A történész szerint már a Bush-kormányzat is elutasító volt – 2001 és 2003 között – a magukat megadni készülő tálibokkal szemben, 

Az Obama-kormányzat a kritikus 2015-ös évben korlátozta az amerikai légierő alkalmazását, a Trump-kormányzat pedig nem tartotta stabilan az afgánok számát a tárgyalóasztalnál, így ezzel megszüntette az amerikai diplomaták egyetlen beleszólási lehetőségét az ügybe.

A nyugati nyitáson dolgoznak a tálibok

Na de miért is olyanok a tálibok, amilyenek?

„A tálibok ideológiája alapvetően abból indul ki, hogy a rendszer, amit képviselnek globális, istennek tetsző emberi szerveződési forma, amelynek mindenhol el kell terjednie” – derül ki a Makronóm korábbi interjújából, amelyben Háda Bélával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.

Bár az USA „jóindulatáért” nem voltak hajlandóak változtatni a tálibok, úgy tűnik, hogy a segély már elég motiváció számukra. 

Háda Béla szerint a tálibok nyitni akarnak a nyugat felé, jelenleg a segélyek újraindítását akarják elérni – ezt azonban a nyugati világ feltételekhez, többek között a kábítószerpiac visszaszorításához köti – így a tálibok visszaszorították a máktermesztést. 

Háda Béla továbbá arról is beszélt, hogy az ígéretek ellenére a nők helyzete romlik a tálib uralom alatt. 

Még általános iskolába sem járhattak a lányok az előző tálib rezsim alatt

Amikor a tálibok magukhoz ragadták a hatalmat 1996-ban, a lányok iskolázottságát lenullázták – a lányok számára az iskolákat gyakorlatilag bezárták – írta meg korábban a Makronóm.

„A tálibok részéről taktikai lépés volt, hogy megígérték, nem veszik el újra a nők jogait, aztán fokozatosan mégis megtették. A vezetésen belül egyébként vannak viták a radikálisabb és a nemzetközi közösség elvárásait jobban figyelembe vevő csoportosulás között, amelyeket általában a frakciók egymásnak tett engedményeivel oldanak fel. A nők háttérbe szorítása valószínűleg egy ilyen alkunak a része” – állítja a szakértő. 

Egy afgán nő vallomása: A tálib megszállás óta mindenemet elveszítettem

A Brut. egyik februári videója bemutatja, hogy valójában félelemben élnek az afgán nők a tálib megszállás óta. 

A videóban szereplő – eltakart arcú – nők arról számoltak be, hogy a szépségszalonokon kívül nem dolgozhatnak – ott is csak azért, mert a férfiak nem érhetnek a nőkhöz, ezért kénytelenek nőket alkalmazni. 

„Mióta megérkeztek a tálibok, a gazdaság összeomlott, így kevesebb vendégünk van a korábbi időszakhoz képest” – meséli a Brut. videójában egy szépségszalonban dolgozó afgán nő. 

Borítókép: MTI/AP/Ebrahim Noroozi