REPowerEU: A terv, amely függetleníti Európát az orosz energiahordozóktól és megtanít takarékoskodni

2022. május 26. 13:14
Az Európai Bizottság bemutatta a REPowerEU tervet, azt a stratégiát, amelynek célja, hogy 2027-re leválassza Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. A fosszilis tüzelőanyag-ellátás diverzifikálása mellett az épületek kötelező részeként napelemeket, egyszerűsített engedélyezési eljárásokat és ambiciózus energiamegtakarításokat irányozna elő. A REPowerEU céljainak elérése 2027-ig 210 milliárd eurónyi további beruházást tervezne, amelyhez mind az állami, mind a magánszektor hozzájárulna.

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy

az Uniónak meg kell szabadulnia az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségétől, amelyeket gazdasági és politikai fegyverként használnak, és amelyek évente közel 100 milliárd eurójába kerülnek az európai adófizetőknek.

Az EU az általa fogyasztott gáz 90 százalékát importálja, aminek Oroszország adja mintegy 45 százalékát (155 milliárd köbméter). Az oroszok adják még az olajimport mintegy 25 százalékát (az EU embargót szeretne bevezetni ellene) és a szénimport 45 százalékát (augusztustól lép életbe az EU-ba irányuló szállítási tilalom). Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen még május 18-án bejelentette, hogy 2021 áprilisától 2022 áprilisáig az orosz gáz részesedése az uniós fogyasztásban 40 százalékról 26 százalékra csökkent. Arról nem tett említést, hogy a gázárak az EU-ban eközben a nyolcszorosára emelkedtek.

Megtakarítási célok

A REPowerEU tervben felvázolt intézkedések energiamegtakarítást, az energiahordozók ellátásának diverzifikálását és a megújuló energiaforrások gyorsított telepítését irányozzák elő a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére a háztartásokban, az iparban, a közlekedésben és az áramtermelésben.

A Bizottság figyelmeztetett, hogy az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének, ezért megerősítenék a Fit for 55 jogalkotási csomag energiahatékonysági intézkedéseit.

Az Európai Bizottság az energiafogyasztás 13 százalékos csökkentését javasolja 2030-ra (korábban 9% volt a cél). 

Az épületek energiahatékonyságának javításával és a hőszivattyúk használatával rövid távon 5 százalékkal (mintegy 13 milliárd köbméterrel) csökkenhet a gázigény. Ezért a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy indítsanak konkrét, a háztartásokat és az ipart célzó kommunikációs kampányokat. Már rövid távú magatartásbeli változások is 5 százalékkal csökkenthetik a gáz- és olajkeresletet.

Ezen túlmenően a tagállamoknak adóügyi intézkedésekkel kell ösztönözniük az energiatakarékosságot, például az energiahatékony fűtési rendszerekre, épületszigetelésre és készülékekre vagy termékekre vonatkozó kedvezményes ÁFA-kulcsokkal.

A megújuló energiaforrások

Az Európai Bizottság javaslata szerint a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia gyors és tömeges elterjesztése áll a REPowerEU terv középpontjában. A megújuló energia részarányát 2030-ra az uniós országok energiamérlegében 40 százalékról 45 százalékra emelnék.

Ennek alapján 2030-ig akár 1236 GW megújuló energiát termelnének majd az EU-ban, ami körülbelül kétszerese a jelenlegi szintnek.

Az elterjesztés felgyorsítása érdekében a Bizottság egyszerűsíteni kívánja az engedélyezési eljárásokat azáltal, hogy az új szél- és napenergia-projekteket „kiemelten fontos közérdekű ügynek” nyilvánítja, és nemzeti szinten olyan területeket kell meghatározni az alacsony környezeti kockázatú övezetekben, ahol az új erőművek gyorsabban engedélyezhetőek.

A Bizottság tudatosítja, hogy mindez költségekkel jár. A REPowerEU-terv 2027-ig az uniós költségvetésből és a szén-dioxid-piaci bevételekből 210 milliárd eurós többletberuházást csoportosítana át. Az évtized végére ez az összeg 300 milliárd euróra emelkedne. De ezek a beruházások szerintük megtérülnek, 2030-ig akár 80 milliárd eurót takarítanak meg a gázimporton, 12 milliárd eurót az olajon és 1,7 milliárd eurót a szénen.

A Bizottság 86 milliárd eurót javasol a megújuló energia fejlesztésére, 27 milliárd eurót a hidrogén-infrastruktúrára, 56 milliárd eurót az energiamegtakarításra, 29 milliárd eurót pedig az elektromos hálózatra.

Az uniós országoknak 2025-től minden kereskedelmi és középületre, 2029-től pedig az új lakóépületekre napelemeket kell telepíteniük. Az EU emellett 2030-ig 10 millió tonna hidrogént szeretne előállítani, és akár 10 millió tonnával többet importálni.

A Bizottság szerint az ipari folyamatokban a szén, a kőolaj és a földgáz helyettesítésével csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és nő a biztonság és a versenyképesség. Az energiamegtakarítás, a hatékonyság, a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése, a villamosítás és a zöld hidrogén, a biogáz és a biometán fokozott ipari felhasználása 2030-ig akár 35 milliárd köbméter földgázt is megtakaríthat, ami meghaladja a Fit for 55 jogalkotási csomag javaslataiban előirányzott mennyiséget.

Gázzal kapcsolatos tervek

Az EU-nak emellett diverzifikálnia kell olaj- és gázellátását az orosz forrásoktól. Ezt az Egyesült Államokkal, Kanadával és másokkal kötött új, rövid távú LNG-megállapodásokkal, valamint egy közös beszerzési platform létrehozásával kívánja biztosítani a részt venni kívánó országok számára.

„Átláthatónak kell lennünk, őszintének kell lennünk: Oroszország miatt rövid távon komoly problémánk van. A megújuló energiaforrások nem fognak azonnal segíteni, ezért ki kell mennünk a világba, és meg kell próbálnunk alternatívákat találni az orosz gáz helyett” - mondta Frans Timmermans, a Bizottság éghajlatváltozási főnöke, utalva az olyan országokkal való kapcsolatfelvételre, mint Egyiptom, Izrael, Algéria és Katar.

A terv „mintegy 10 milliárd eurós finanszírozást tartalmaz a hiányzó gáz- és LNG- összeköttetésekre, valamint 2 milliárd eurót az olaj-infrastruktúrára, hogy megállítsák az orosz kőolajszállítást"

- jelentette be von der Leyen.

Ezek kiegészítik az Unió kiemelt projektjeinek listáján szereplő meglévő gázinfrastruktúrát, beleértve a Lengyelország és Litvánia közötti gázvezetéket, a lengyel-szlovák rendszer összeköttetését, a Lengyelország és Dánia közötti balti gázvezetéket, valamint a Görögországot és Bulgáriát összekötő gázvezetéket.

2023-ban új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálok készülnek el Cipruson és Görögországban, valamint a lengyelországi Gdanskban. Görögországban, Romániában és Bulgáriában is több gáztárolási projekt kiépítése van folyamatban.

Az EU több hónapja dolgozik nemzetközi partnerekkel az energiaellátás diverzifikációjának biztosításán. Biztosította, hogy rekordszintre emelkedjen a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala, és a csővezetékeken keresztül történő szállítás. Az újonnan létrehozott uniós energiaplatform önkéntes részvétellel lehetővé teszi a gáz, az LNG és a hidrogén közös beszerzését, a kereslet összevonása és az infrastruktúra használatának optimalizálása révén - nyilatkozta a Bizottság.

Következő lépésként fontolóra veszik a vakcina-beszerzés forgatókönyvének megismétlését - egy közös beszerzési mechanizmuson keresztül a részt vevő tagállamok nevében tárgyalásokat kívánnak folytatni és szerződéseket kívánnak kötni a gáz (vagy zöld hidrogén) beszerzésére.

Amennyiben az oroszok elzárják a csapokat

Európa felül fogja vizsgálni energiapolitikáját annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje az energiaforrások ellátásának fennakadását.

Abban az esetben,

ha az Orosz Föderáció hirtelen és teljesen leállítja a gázellátást, az EU adminisztratív korlátozásokat írhat elő a végfogyasztók számára a gázárak tekintetében, valamint önkéntes intézkedéseket a fogyasztás csökkentésére.

Emellett „a szolidaritás érzéséből a kevésbé érintett tagállamok csökkenthetik gázszükségletüket a jobban érintett tagállamok javára” – közölte az Európai Bizottság.

Oroszország már leállította Lengyelországba és Bulgáriába a gázszállítását, Finnország pedig, amely felhagyott az orosz gáz új fizetési rendszerével, arra számít, hogy májusban szintén leáll az orosz gázszállítás.

Vélekedések

Egyes szakértők szerint, amennyiben az Európai Bizottság terve - az energiahatékonyság növekedését és a megújuló energiaforrások bevezetését is figyelembe véve - maradéktalanul megvalósul 2030-ig, akkor az EU több mint 100 milliárd köbméterrel csökkentheti az orosz gázfogyasztást.

A legambiciózusabb, legnehezebben megvalósítható, és egyben a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás potenciális mérsékléséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló cél a megújuló energia megteremtésének célja. A megújulóenergia-létesítmények építésének javasolt üteme sokszorosa az eddigieknek, és egy ilyen komoly feladat megoldásához nem csak nagyszabású finanszírozásra lesz szükség, hanem a szükséges nyersanyagokra is elegendő mennyiségben, mint például a szélerőművek építésénél használt alumíniumra.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Majd ha Brüsszelben a pisilő fiú előtt lefúrt kútból feltör a kőolaj beszélhetünk az oroszoktól való függetlenedésről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés