Csak látszólag dőzsölnek most a gazdák, óriási veszélyek leselkednek a magyar élelmiszeriparra

2022. május 23. 9:09
Bár a terményárak emelkednek, a mezőgazdasági vállalkozók nem lehetnek nyugodtak, és az élelmiszerellátás biztonsága, valamint a nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken – mondja a Makronómnak dr. Gerda Anikó, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója, Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.

Hogyan szembesülnek a magyar gazdák a klímaváltozás negatív hatásaival, mennyire erősek ezek a Kárpát-medencében? Mivel kell számolnunk a közeljövőben?

A szélsőséges időjárás a mezőgazdasági termelésben is problémát okoz. A rendkívüli meleg, a csapadék hiánya aszályt, a hirtelen, nagy mennyiségben lehullott csapadék, jégeső termelési problémák okozója. A kora tavaszi fagyok főképp a gyümölcstermelőknél eredményeznek terméskiesést. Úgy gondolom, ez visszatérő probléma lesz a jövőben is.

Drasztikusan megemelkedtek az energia- és műtrágyaárak, minderre az orosz-ukrán háború is rátett egy lapáttal. Mennyi plusz költséget jelent ez a gazdálkodóknak, és hogyan próbálják meg kivédeni ezeket a hatásokat?

Számszerűsíteni még nem tudjuk az idei év költségeit, de azt már tapasztaltuk, hogy

a nitrogénműtrágyák a négyszeresével, a komplex műtrágyák költségei kettő-háromszorosával emelkedtek.

A munkabérek, járulékok, szállítási- és egyéb költségek is folyamatosan nőnek. A vetőmag és növényvédelem jelentős emelkedése a következő évben várható.

Sajnos ez azt eredményezte, hogy sok termelő a termesztett növénykultúrára az előző évekhez képest kevesebb tápanyagot használt fel, ezzel kockáztatva a termés mennyiségét. Mások épp a várható magas terményárak reményében nem csökkentették a felhasználás mennyiségét, inkább még pontosabban optimalizálni próbálták a kijuttatás mennyiségét a növények igényei szerint.

Ha a gazdák drágábban tudják eladni a terményeiket, akkor hol itt a baj?

Bár a terményárak emelkednek, a mezőgazdasági vállalkozók nem lehetnek nyugodtak, és az élelmiszerellátás biztonsága, valamint a nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben.

Nagyon sokszor elhangzik – és elcsépeltnek tűnhet –, hogy ha igazán spórolni akarunk, akkor ezt ne az inputanyag terhére tegyük! Meg kell tanulnunk egészben gondolkodni és tervezni! Nagyon sok tudást és szakértelmet gyűjtöttünk már össze, de még mindig nem rendszerben gondolkodunk. A talajművelés az alapja termelésünknek, ami a mai gép, gépalkatrész, üzemanyag és munkaterhek miatt kellene, hogy fejtörést okozzon nekünk.

Óriási jelentősége van a talaj- és növényanalitikai vizsgálatoknak, és ehhez tervezett tápanyag utánpótlásnak. A növényvédelem jelentőségét nem kell senkinek bizonyítani, bár ez sem egyszerű feladat a hatóanyag kivonások miatt.

Ez már a sokat emlegetett high-tech mezőgazdáság? Milyen technológiákra válthatnak a gazdák? Mi az, ami már most is elérhető és megfizethető?

A precíziós gazdálkodás már elindította a termelést a fejlődés útján, de nagyon sok esetben nem érhető el minden eszközön. A drónpermetezés is a jövő növényvédelmének egyik formája, de a drónok alkalmazása optimális feltételek mellett lehetséges.

Folyamatos kutatások és fejlesztések vannak a robotika irányába,

2025-re gyomfelismerő permetezőgépet ígértek, de tudjuk, ezek az eszközök kevés termelő számára lesznek elérhetőek.

Mennyibe kerül egy drón, megéri egyáltalán beleinvesztálni? A robotika mit tud hozzáadni a gazda munkájához?

A precíziós gazdálkodás már elindította a termelői társadalmat a fejlődés útján, aminek nagyon röviden összefoglalva az lenne a lényege, hogy minden egyes munkafolyamatot modern technológiával végezzünk. Ez kulcsfontosságú tényező, hiszen a verseny a mezőgazdasági szférában is folyamatosan élesedik. Ugyanakkor várható, hogy a szerencsefaktor, illetve a megérzés súlya a termelés során elkerülhetetlenül vissza fog szorulni. A döntéseket adat és információ alapján meghozók fognak lépéselőnybe kerülni a piacon.

Manapság már sok gazdaságban megtalálhatóak az automata kormányzású traktorok, amik +/- 2,5 cm-es pontossággal dolgoznak, a gépkezelő sok esetben „csak” felügyeli a gépek munkáját. Szintén elérhető áron találhatóak meg a precíziós műtrágyaszórók, amik pontosan annyi műtrágyát és oda juttatnak ki, amit a talaj tápanyagtartalma indokolttá tesz. Ehhez menedzsment zónák kialakítására van szükség. Az erre specializálódott szolgáltatók ezt szintén elérhetővé tudják tenni, de ehhez szükség van egy szemléletváltásra. A tápanyag-utánpótlásnak okszerűen és nem rutinszerűen kellene zajlania.

A permetezők tekintetében a fejlődés az EU részéről is erősen presszionált, mivel az EU Green Deal 2030-tól kezdődően előírja, hogy a növényvédőszerek mennyiségét 50%-kal csökkenteni kell. Egy ilyen permetező ára a legtöbbek számára jelenleg nem elérhető, de a drónos permetezés jó alternatívát nyújthat.

A monitoringozásra alkalmas drónok bevezetése a gazdaságokba tehát fontos lépés lehet a modernizáció felé. Ezekkel az eszközökkel felderíthetőek a fertőzési gócpontok az állományban, amiket ezt követően a permetező drónokkal foltszerűen kezelhetünk. Így elkerülhető a taposási kár, kevésbé terheljük a környezetet, és jelentős mennyiségű inputanyag ára takarítható meg.

A kísérletek, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy a napraforgó deszikkálására a legjobb módszer a drónos permetezés, mert a pergési veszteség nullára redukálható. A dióburokfúrólégy a diófák lombkoronájának felső részében éli az életét, ahova a hagyományos permetezők nem érnek el. A drónos permetezéssel tehát nagyban mérsékelhető lenne a héjas gyümölcs legveszélyesebb károsítója elleni védekezés.

Költségek tekintetében nehéz pontos adatokkal szolgálni, hiszen nagyon változó árakat lehet látni. Azonban itt is, mint sok más területen, határ a csillagos ég.

Szuszpenziós lombtrágyákat forgalmaznak. Hogyan segíti ez a gazdákat a klímaváltozással szemben?

A gazdálkodás célja minden esetben a hatékony termeléssel előállított magas minőségű, nagy hozamú termés. Nagyon fontos a megfelelő szakmai időzítés a cél eléréséhez /megelőzés-gyógyítás-termésnövelés/. Az előzőekben már beszéltünk arról, hogy a növények a szélsőséges időjárás miatt folyamatos stressznek vannak kitéve. Ez a növényeknél is úgy működik, mint nálunk, embereknél. Ha átgondolt termesztéstechnológia mellett megfelelő termékek kiválasztásával magas vitalitású, életerős, egészséges növényt tudunk termeszteni, sokkal nagyobb lesz az ellenállása a környezeti hatásokkal szemben.

A magasabb termésátlag és minőség minden esetben túlszárnyalja a ráfordított költségeket. Ennek mértéke évjárat, termesztéstechnológia és növénykultúrák függvénye. A növények jelentős része, így a termesztett kultúráink is elsődlegesen a gyökereiken keresztül veszik fel a tápanyagokat – legyen szó kukoricáról, búzáról vagy napraforgóról. Bár a leghatékonyabb tápanyag-utánpótlási módszer valóban a talajhoz kötődik, számos alkalommal, időjárási helyzetben vagy hiánytünet esetén kiváló megoldás a rendkívül változatos összetételű lombtrágyák levélre permetezése. Hosszantartó szárazság idején hiába található meg a talajban minden szükséges tápanyag, azokhoz csapadék nélkül a növények nem jutnak hozzá. Ugyanakkor gyors beavatkozást, azonnali tápanyagpótlást is elsődlegesen lombtrágyázással érhetnek el a termelők.

Ezzel a módszerrel elsősorban a mikroelemek, mint például a bór, a réz, a cink, a molibdén, a mangán és a mezoelemek, mint a kén, a kalcium, a magnézium pótolható. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor érdemes a makroelemeket is a növény levelére kijuttatni. Jó példa erre az idei szezon, amikor a szilárd, nitrogénalapú műtrágyákat többszörös áron lehetett megvásárolni, valamint a hasznosuláshoz szükséges csapadék is hiányzott. Idén a lombtrágyákkal kezelt kultúrnövények sokkal tovább bírták a csapadékhiányt, és bár az áprilisi eső az utolsó pillanatokban megérkezett, a permetezőgépekkel kijuttatott készítmények segítségével heteket nyerhettek a gazdálkodók, ami a terméseredményekben is érződni fog.

A növénykondicionálókkal kezelt őszi káposztarepcék és őszi búzák idén tavasszal szemmel láthatóan zöldebbek, egészségesebbek voltak.

A mezőgazdasági termelők számára viszont nem elég, ha egy állomány jól néz ki: a végén a mérleg dönt. A VitaFer készítményei országszerte sok kisparcellás és üzemi kísérletben már számszerűsítve bizonyították hatékonyságukat .

Sokszor elhangzik, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonyság terén le van maradva a nyugat-európai országokhoz képest. Mekkora a lemaradásunk, és hogyan lehet ezen változtatni? A következő években soha nem látott mennyiségű forrás érkezik a mezőgazdaságba. Hogyan lehet ezt hasznosan elkölteni?

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, azt gondolom, ezzel nem mondtam újat. Azonban a területeink el vannak aprózódva, nagyon kicsik a parcellaméretek. A gépek és technológiák fejlődése miatt a nagyobb táblák hatékonyabbá tennék a gazdálkodást. A nadrágszíj parcellák nehezítik a nagyteljesítményű eszközökkel való művelést. Nem tudom megítélni, hogy milyen a lemaradásunk más országokhoz képest, azt viszont látom, hogy

a termesztett növényeink genetikai potenciálja sokkal nagyobb, mint amit „kihozunk” belőle.

Ezt csak intenzívebb termeléstechnológiával tudjuk javítani. A források hatékony felhasználását elsősorban az innovációban, szakértelemben, képzésben és szemléletformálásban látom. Az öntözéses gazdálkodás is fejlesztésre szorulna. Komplex gondolkodás és cselekvés! - talán ez is lehetne egy jó szlogen.

Ha modernebb technológiákra váltanak a gazdák, lehetséges lesz, hogy Magyarország az alapélelmiszerek terén önellátóvá váljon?

Magyarország a legtöbb alapvető élelmiszeripari nyersanyagban önellátó, sőt exportra is tud termelni. Az élelmiszer feldolgozásunk már nem. Mindenképp szükség lenne az élelmiszertechnológia fejlesztésére, a hazai feldolgozás inspirálására. A magas minőségű feldolgozott termékek nemcsak a hazai fogyasztók kedvére lennének, de lehetőséget biztosítanának az ágazat nagyobb jövedelemtermelésére is. Hiszem és bízom benne, hogy mezőgazdaságunk hamarosan újra versenyképessé válik a régióban!

Mely országok, és hogyan előztek meg minket a régióban?

Lengyelország szántóföldi kultúrákban, valamint zöldség- és gyümölcstermesztésben kiemelkedő konkurenciánk, elsősorban burgonya, káposztafélék és alma termesztésben. A kedvezőbb előállítási költségek, a jobb terméspotenciál és a birtokok nagysága miatt. Románia és a háború kitörése előtti Ukrajna pedig elsősorban a szántóföldi növénytermesztés intenzívebbé válása miatt versenytársunk.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés