Egy barátunk Montenegróból

Már a vállalat alapításánál megvolt a magyar kapcsolat, hiszen 2018-ban a sörfőzde kiépítésében a fő szerepet játszó testvér, Szrgyan Jovović úgy döntött: a technológiát a miskolci Zip Technologies vállalattól fogják megvásárolni. A döntést nagyban befolyásolta, hogy a kézműves sörgyártás világában a miskolci cég az elit berendezésgyártók közé tartozik, világszerte több mint 250 telepített modern sörfőzdével. Berendezéseik megtalálhatók a világ legjobb kézműves sörfőzdéiben, minden kontinensen és olyan metropoliszokban, mint Miami, New York, London, Róma, Pozsony, Kijev, Moszkva, egészen a távoli Tokióig.

Szrgyan Jovović

Ahogy Ratko elmeséli, az egész sörfőzdei beruházás lassan indult. Mielőtt belevágtak volna a sörfőzésbe, a Niksicsben lévő Onogost hotel vízellátási gondjait szerették volna megoldani. Fúrtak két kutat, 75 és 55 méter mélyet, amelyekről kiderült, hogy nagyon jó minőségű vizet adnak.

Valahogy így folytatódott a történet.

Jovovićék már ezelőtt is különböző sör világmárkák forgalmazásával foglalkoztak, beszállítói voltak a hotelnek, és útjaik során volt alkalmuk megtekinteni ezeket a nagy sörgyárakat. Ekkor jött az ötlet, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy miskolci vállalattal, melynek technológiájáról már korábban hallottak. Az Onogost hotel még a jugoszláv időkben épült, nagy kihasználatlan termekkel az alagsorában, ezért úgy döntöttek, hogy a hotel ezen, nem használt részében alakítják ki a sörfőzdét.

Kézműves, minőségi sör

Kezdetben ezer literes napi kapacitással működtek, azóta a vállalat közel egymillió eurót fektetett be a sörfőzdébe. Jelenleg a 12, egyenként 2000 l-es fermentorral, valamint további négy1000 literes tartállyal a maximális havi termelést akár 300 hektoliterre is felemelhetik.

Maga a kraft kifejezés a kézműves sört jelenti, azaz a kisebb tételben, de a legjobb alapanyagokból előállított sört. Így a sörgyárban csak árpamalátát használnak, illetve búzasörökhöz és néhány speciális sörfajtához búzamalátát, valamint adalékként egyéb gabonaféléket, például rozsot. A gyártás során nem használnak kukoricát vagy kukoricadarát, ami olcsóbbá tenné a gyártási folyamatot, de nagymértékben rontaná a sör minőségét. Ezzel a legjobb minőségű természetes forrásvíz és a legmodernebb berendezések mellett az egyéb alapanyagok is a legjobb minőségűek.

Vizük minősége és ásványi összetétele rendkívül jó, ezért a gyártás során vegyszert nem adnak hozzá, csak tisztított és sterilizált természetes forrásvizet használnak. Minden sörük teljesen természetes, adalékanyagok és tartósítószerek nélkül készül, szűretlen és pasztőrözött. Az ilyenre szokták mondani a sörínyencek, hogy ezek még mindig „élő sörök”, testes, csábító aromák, amelyek az élesztőmaradványok miatt bővelkednek B-vitaminban.

A Mammut névvel pedig – mint azt megtudtuk – azt akarják jelezni, hogy olyan vizet használnak, amely kötődik a jégkorszakhoz. A sört nemcsak otthon értékesítik, de exportálják Szerbiába, Boszniába, és most kezdik szállítani Horvátországba is. Ratko Jovović közel négy éves munkájuk sikerének értékeli, hogy 2022 márciusában, a budapesti Kraft sörfesztiválon 6 díjat is nyertek a kraft sörfőzdék nemzetközi versenyén. Aranyérmet kapott a Mammut Prime sörük, ami egy Kolsch típusú sör, ezüstérmet kapott az APA és az IPA kategóriákban, emellett pedig még 4 bronzérmet is begyűjtöttek a Stout, a Weissbier és a Pilsner kategóriában. Ratko hangoztatja is:

A nagykövet nyitotta meg, és most díjat ad át

Ezeket a díjakat vehették át Mostarban a nemzetközi gazdasági vásáron Pósa Krisztiántól Magyarország szarajevói nagykövetétől. Ennek kapcsán Ratko elárulja, hogy Montenegróban Magyarországnak azért is nagy a becsülete, mert mi voltunk a fő közvetítő a NATO és az országuk között. Pósa Krisztián volt akkoriban Montenegróban a nagykövet, és Ratko kihangsúlyozza, hogy a sörgyárat is Pósa Krisztián nyitotta meg 2018-ban.

Balról a második Pósa Krisztián, mellette Ratko Jovovic

Ratko Jovovićnak még szorosabb kapcsolata van Magyarországgal. A beruházás során már megismerkedtek a Magyar Kereskedőházzal, majd amikor a Kereskedőház átalakult HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggé, akkor Ratko jelentkezett egy felhívásukra, amelyben képviselőt kerestek. Úgy gondolja, hogy azért lehetett sikeres a pályázaton, mivel a kapcsolat az ügynökséggel már azelőtt is megvolt, illetve jó preferenciával bírtak. Azóta próbál segíteni a magyar vállalkozásoknak, akik Montenegróban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában szeretnének kapcsolatot létesíteni.   

Ratko Jovović beszámol arról is, hogy a koronavírus-járvány előtt voltak Magyar Napok Montenegróban, ahol bemutathatták a magyar gasztronómiát, a magyar zenét, a magyar színművészetet és persze a magyar bort. Ezt idén is szeretnék megszervezni, még a nyári szezon előtt. Dolgoznak Magyarország népszerűsítésén.

Érdekes ötletként felvetette a montenegrói és a magyar turisztikai kínálat összekapcsolását, hiszen Magyarországnak ott van Budapest, a Balaton vagy a termálfürdők, míg Montenegrónak van hegyvidéke és tengerpartja is. A tartalmak nem fedik, hanem inkább kiegészítik egymást. Így lát rá esélyt, hogy közös turisztikai kínálat szülessen egy harmadik országból érkező vendég számára.