Fél évszázad után először nőtt a termékenységi ráta, és egyből európai rekorderek is lettünk

2022. május 16. 9:28
2010 után több évtizedes demográfiai trendek törtek meg Magyarországon. A hazai családpolitika sikerei európai viszonylatban is kiemelkedőek.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Családbarát kormány

2010 nem csak a gazdaság-, de a családpolitikában is jelentős fordulatot hozott. Az elmúlt három kormányzati ciklus családbarát intézkedéseit felsorolni is nehéz. A családi adó- és járulékkedvezmény; a babaváró kölcsön; a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a falusi CSOK, valamint az ezekhez kapcsolódó kölcsönök; az ingatlanok alacsonyabb ÁFA-kulcsa, illetve ennek az állam által történő átvállalása; a gyermeket vállaló édesanyák diákhitel tartozásának szüneteltetése, csökkentése vagy elengedése; a diplomás GYED; a babakötvény; az ingyenes tankönyvellátás; a jelzáloghitel-tartozás csökkentése; a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása; a négy- vagy többgyermekes édesanyák SZJA-mentessége; az otthonfelújítási támogatások; a gyermeket nevelő családok 2021-es SZJA-befizetéseinek visszatérítése vagy a 25 év alatti fiatalok adómentessége jelentős mértékben

javították a magyar családok helyzetét, így joggal várhatjuk, hogy ezen pozitív hatások a hazai gyermekvállalási kedvben is megmutatkoztak.
Azért sikerült a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal – derül ki a Makronóm korábbi elemzéséből.

Emelkedőben

Az 1. ábra szemléletesen mutatja, hogy a 2010 előtti ötven évben Magyarország demográfiai szempontból egyetlen sikeres évtizedet sem tudott felmutatni. A magyar termékenységi ráta (mely mutató azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet) 1960 és 2010 között minden évtizedben csökkent. A ’60-as években 0,04-gyel, a ’70-es években 0,07-tel, a ’80-as években 0,04-gyel, a ’90-es években 0,55-tel, míg a XXI. század első évtizedében 0,07-tel lett alacsonyabb a mutató értéke.

1. ábra: A magyar termékenységi ráta alakulása. Forrás: Eurostat.

Az elmúlt 60 év első olyan évtizede, melyben nem a csökkenés jellemezte a termékenységi ráta alakulását, a 2010 és 2020 közötti tíz év volt.

Ezen időszak alatt ráadásul jelentős mértékben, 0,34-gyel növekedett a mutató értéke. Ez pedig több mint másfélszerese annak a mértéknek, mint amennyit az előtte lévő ötven évből négy évtized (’60-as évek, ’70-es évek, ’80-as évek és a XXI. század első évtizede) során összesen csökkent a termékenységi mutató. Azaz

a 2010-es évek során négy korábbi évtized negatív folyamatainál is többet sikerült jóvá tennie az új magyar családpolitikának.

Az aranyérem

A magyar fordulat még nagyobb siker, ha figyelembe vesszük, hogy az európai folyamatok továbbra is negatívak voltak. Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, 2010 és 2020 között a kontinens legtöbb országában csökkent a termékenységi ráta értéke. Finnország, Izland és Norvégia esetében körülbelül 0,5-tel.

Ez azt jelenti, hogy két finn, izlandi vagy norvég család viszonylatában átlagosan 1-gyel kevesebb gyermek született 2020-ban, mint 2010-ben. De nem teljesített jól a régió sem. Jelentősen csökkent a mutató értéke Albániában és Észak-Macedóniában is, míg kisebb mértékben, de ugyancsak csökkent Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában.

2. ábra: Termékenységi ráták változása 2010 és 2020 között Európában. Forrás: Eurostat.

Bár néhány régiós ország, mint Románia, Csehország vagy Lettország hazánkhoz hasonlóan jól teljesített, Magyarország sikereit kiválóan szemlélteti, hogy a magyar változás mértéke több mint másfélszerese a második helyen álló román mutatónak. Hogy különleges fordulat történt hazánkban, azt a statisztika is alátámasztja. Az éves változások mértékét tekintve a t-statisztika tanúsága szerint míg a 1960 és 2010 közötti fél évszázad éveiben a magyar trendek szinte teljesen (62,8 százalékos bizonyossággal) megegyeztek az európaiakkal, addig a 2010 utáni változásokat nézve 1 százalék alatti annak az esélye, hogy a magyar demográfiai változások illeszkednek az európai trendekbe. Ez az alacsony érték azt jelenti: minden statisztikai vizsgálat azt igazolja, hogy

Magyarország valóban más utat követett, mint Európa, a demográfiai fordulat nem csak sikeres, de egyben egyedi is volt.

Még egy trendtörés

Azt, hogy a magyar demográfiai fordulat sikeres volt, a termékenységi ráta mellett más mutatók is alátámasztják. A 3. ábra azt mutatja, hogyan alakult az elmúlt 26 évben a magyar édesanyák átlagos életkora első gyermekük megszületésekor. Ahogy a grafikon szemléletesen mutatja, az indikátor egyértelműen növekedett egészen 2010-ig. Míg 1994-ben a magyar édesanyák átlagosan 23,6 évesek voltak akkor, amikor első gyermeküket világra hozták, addig 2010-ben ez a mutató már több mint négy évvel magasabb értéket, 27,7 évet mutatott.

3. ábra: A magyar nők átlagéletkora az első gyermekük születésekor. Forrás: Eurostat.

Ez a trend is egyértelmű törést mutat 2010-ben. Ha a 2010 előtti demográfiai folyamatok folytatódtak volna, akkor 2020-ban 30 év felett lett volna az első gyermekes kismamák átlagos életkora. Ezzel szemben a mutató tényleges értéke mindössze 28,4 éven állt 2020-ban.

Ami azt jelenti, hogy a korábbi folyamatokhoz képest közel két évet tudott a családpolitika lefaragni az első gyermek vállalásának időpontjából.

Ennyivel korábban, ennyivel fiatalabban vállalnak gyermeket a magyar családok. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy ugyancsak közel két évvel tolódott ki az az időszak, míg ugyanezen családok kistestvérek vállalásában gondolkozhatnak.

És egy bronzérem

A fentiek után nem meglepő, hogy a magyar családpolitika sikerei ezen mutató tekintetében is jelentősek európai viszonylatban is. A 4. ábra azt mutatja, mennyit változott az első gyermeküket vállaló európai kismamák átlagos életkora 2010 és 2020 között. Mint láthatjuk, a kontinens minden országára igaz volt az a globális trend, hogy az édesanyák egyre később vállalnak gyermeket. Ám a konkrét értékek tekintetében jelentős szóródás tapasztalható.

4. ábra: Az első gyermeküket szülő nők átlagéletkorának változása Európában 2010 és 2020 között. Forrás: Eurostat.

A skála kedvezőtlenebb végén Portugáliában, Máltán és Észtországban körülbelül 2 évvel tolódott ki az első utód megszületésének időpontja. De a 29 vizsgált ország közül 22-ben legalább 1 évvel növekedett a mutató értéke. A skála kedvező végén Szlovákia (+0,2 év), Szlovénia (+0,6 év) és Magyarország (+0,7 év) található. Azaz bár hazánkban is kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja a XXI. század második évtizedében, a növekedés mértéke szinte pontosan fele volt az európai átlagnak.

Azaz a kedvező magyar folyamatok nem az európai trendek miatt, hanem annak ellenére következtek be.

Összefoglalás

2010 után komoly fordulat történt a magyar családpolitikában. Lényegében felsorolni is nehéz a gyermekvállalást támogató kormányzati intézkedéseket. Ennek a fordulatnak a sikereit pedig egyértelműen mutatják a demográfiai indikátorok is.

2010 és 2020 között volt az első olyan évtized az elmúlt 60 évben, hogy növekedést mutatott a magyar termékenységi ráta.

Ráadásul a növekedés mértéke is kiemelkedő volt, hiszen nem csak a legmagasabb volt egész Európában, de egyben négy korábbi évtized negatív hazai folyamatainál is többet tudott kiradírozni. A trendváltás az első gyermekes kismamák átlagos életkora tekintetében is megfigyelhető. Az elmúlt évtized magyar trendjei nem csak a korábbi hazai folyamatok, de az európai mutatók alapján is egyértelműen alátámasztják a 2010 utáni magyar családpolitika sikerességét.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés