Svájc vétózza a fegyverszállítást, Amerika elfelejtett kiképzési rendszert küldeni Ukrajnába

2022. május 6. 16:00
Meggyűlik a baja időnként az ukrán hadseregnek a válogatás nélkül rázúdított vagy szállításra összekészített haditechnikával. A minap Svájc nyúlt bele alaposan a németek Ukrajnának tett fegyverfelajánlásába, most pedig kiderült, hogy az USA által küldött Javelin páncéltörők egy része a kiképzés hiányosságai miatt bizonyos területeken csak papírnehezéknek jó.

Svájc nem enged

Németország az orosz-ukrán háború kitörésekor még ragaszkodott a fegyverszállítás elutasításához, azaz ahhoz az elvhez, hogy német gyártmányú halálos fegyver még harmadik országon keresztül se kerülhessen konfliktuszónába. A tilalmat később feloldották, Olaf Scholz kancellár maga jelentette be, hogy revideálták a tiltó rendelkezést, így első körben 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stringer légvédelmi rakétát ígért Ukrajnának. Ez azonban csak a folyamat kezdete volt. A német hadiipari óriás, a magyar haderőfejlesztésben kiemelt partnernek számító Rheinmetall AG április közepén jelentette be: készen áll, hogy – kormányzati felhatalmazással – 50 darab használt Leopard-1-es harckocsit, valamint Marder gyalogsági harcjárműveket szállítson harmadik országon keresztül az ukránoknak.

A Mardereket a cég a német haderő 1960-as években végrehajtott korszerűsítésének eredményeképpen fejlesztette ki, és 1975-ig 2136 darabot készített el belőle. Később tovább akarták fejleszteni, de a projekt végül zsákutcába jutott. A 2010-es években sikerült eladni belőlük pár száz darabot Indonéziának és Jordániának, ez a ráta azonban messze elmaradt a vártnál. A Rheinmetall megpróbálkozott ugyan a Marder Evolution névre keresztelt utóddal, de az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért nem fordított több pénzt és energiát az újabb fejlesztésekre. Helyette egy új eszközt kezdtek építeni: ez lett a Lynx gyalogsági harcjármű, amelynek sorozatgyártását a már említett haderőfejlesztési kötődés miatt 2023-tól Zalaegerszegen kezdi meg a Rheinmetall Hungary. A Marderek ettől függetlenül hadrendben maradtak, de folyamatosan cserélik le őket a Puma-család tagjaira.

A németek a Marderekkel semmiképpen sem csúcstechnikát adnak (ahogyan a Leopard 1-esek sem mai darabok), de Ukrajna így is óriási hasznukat fogja venni. Azaz – a jelen állás szerint  – csak venné. Az elmúlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt mondta: Németország számára „nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén”. A Marderekkel és a Leopardokkal kapcsolatban úgy nyilatkozott: jelenleg a karbantartási felmérést végzik rajtuk, hogy teljesen használható állapotban kerüljenek Ukrajnába. Az ukrán (zömében volt szovjet) fegyverrendszerről áttérni egy nyugatira azonban nem pillanatok műve a katonák számára sem, így Berlin azt is vállalta, hogy állják az átképzési költségeket.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nehézfegyvereket csomagban adják át, ami óriási kiadást jelent.

A német bejelentés szerint 1 milliárd eurót szánnak az Ukrajnával kapcsolatos védelmi kiadásokra, a finanszírozást pedig hosszú távon biztosítanák a megtámadott ország számára.

A kivitelezés német precizitással működött volna, ám az utolsó pillanatban olyan helyről került homokszem a gépezetbe, ahonnan senki nem várta volna. A Marderekhez ugyanis Svájc gyártja a lőszert, így azok bármilyen jellegű exportjához Bern engedélye is szükséges. Ezt az engedélyt azonban nem adta meg, megvétózva ezzel a szállítási terveket. A német hivatalos megkeresést az ország történelmi semlegességére és a hadianyagokkal való kereskedelem szabályaira hivatkozva utasították vissza. Utóbbi egyébként gyakorlatilag megegyezik a németek kezdeti ellenkezésének okával, de Svájc esetében a semlegesség alapelvének tekintik annak elutasítását, hogy bármilyen módon, akár újraexportálás révén fegyvert szállítsanak háborús övezetekbe. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán egyébként Svájc is követi a szankciós rendeleteket, a fegyverek kérdésében azonban nem fog változtatni álláspontján. 

Drága a lőszer

Az ukránok szempontjából kiemelt fontossággal bírnak a páncéltörő fegyverek, hiszen az orosz hadsereg elképesztő mennyiségű páncélost irányít a frontra. A hírek szerint a donbászi harcokban félezer orosz tank vesz részt, ezért minden egyes rakétarendszer, ami Ukrajna területére érkezik, óriási segítséget jelent a védelemben. Az ukránok meglepő hatékonysággal használják is azokat, különösen a brit NLAW és az amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal érnek el kiugróan magas találati arányt. Utóbbival kapcsolatban merültek fel most problémák. Ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy átlássuk:

a csúcstechnológiás fegyverzet önmagában csak egy darab vas, ha nincs megfelelő létszámú, jól kiképzett katona, aki használni is tudja azokat.

Az új haditechnikát ezért szokták csomagban, azaz kiképzéssel és kiegészítő logisztika megoldásokkal együtt árulni. Az ukrán hadsereg esetében a kiképzési időt érthető módon minimálisra kell csökkenteni, de akkor sem lehet eltekinteni tőle. 

Különösen igaz ez a Javelinek esetében, amely újratölthetősége, precíz célzóberendezése és kettős támadási képessége (egyenes vonalban és ívben is képes a rakétát a célpontba juttatni) miatt igazi favoritnak számít. Képességeivel egyenes arányban az ára is kiemelkedő (200 000 dollár), nem beszélve a rakétákról, amelyeket kilő. Egyetlen ilyen rakéta költsége 80 000 dollár körül mozog, így érthető, hogy az amerikai hadsereg a kiképzés során a virtuális valóságot hívta segítségül ahelyett, hogy minden lőgyakorlaton egy vagyont lövöldözött volna el. A Raytheon védelmi konszernnel és a Lockheeddel karöltve elkészítették tehát a Javelin Basic Skills Trainer nevű szimulátort, ami két hét alatt képes úgy felkészíteni a katonákat a Javelinek használatára, hogy nem kell pazarolni a drága lőszert használatuk közben.

A szimulátor valós helyszíni képeket kombinál virtuális ellenséges csapatokkal. A program rögzít, elemez és beépít minden lehetséges változást, amikor a katona belép a virtuális valóságba, így a kiképzendő számára a körülmények valóban dinamikusan változnak, megteremtve ezzel a realitás illúzióját. Amikor megtalálja a célpontot, már csak ki kell lőnie a virtuális rakétát, ami megsemmisíti a kiválasztott célpontot. A BST-k kiképzési hatékonyságára esküsznek az amerikai katonák, az ukránok már nem annyira, miután a napokban kiderült:

probléma akadt a felkészítéssel, az USA ugyanis túl kevés szimulátort szállít a háború sújtotta országba,

emiatt pedig gyakoriak a fegyver helytelen használatából eredő meghibásodások. Az ukrán védelmi hírszerzés főnöke, Budanov tábornok megerősítette ezt az információt, ami aztán egészen komikus helyzetet teremtett egy szenátusi meghallgatáson, amikor a bizottsági tagok Lloyd Austinnak, az USA védelmi miniszterének tehették fel kérdéseiket. A tárcavezető Lisa Murkowski republikánus képviselő kérdésére közölte: eddig nem is hallott róla, hogy az ukránok több szimulátort szeretnének a Javelinekhez, de ha ilyen jellegű kérés érkezik, az USA teljesíti azt. Ennek némileg ellentmond, hogy a republikánusok tudomása szerint az ügyben már több levél is érkezett ukrán részről Austinhoz. 

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az amerikai fegyveres erők felügyeletének bizottsága előtti meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2022. április 5-én.

Ugyanezen a meghallgatáson került előtérbe az a kérdés is, ami már az elemzőkben is egyre gyakrabban felmerül: az az irgalmatlan mennyiségű fegyver (csak a Javelin esetében majdnem 6000 darabról beszélünk, ami az amerikai hadsereg készletének egyharmadát jelenti), amit az USA küld Ukrajnába, nem fog-e lassan hiányozni Amerika biztonságos védelmi kapacitásából? Austin sietve megnyugtatta a szenátorokat:

soha nem engedik, hogy a hazai készletmennyiség bizonyos szint alá süllyedjen, a gyártás és az utánpótlás folyamatos,

a következő pénzügyi év védelmi költségvetése pedig (ez Biden elnök javaslata alapján 770 milliárd dollár lesz) biztosíték arra, hogy az USA hadereje bőségesen el legyen látva a haditechnikai eszközökkel.

Fotó: Bundeswehr, US Army, MTI


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Láttam egy videót amint valami marha egy tankot próbált kilőni az ablakból az alatta lévő utcán. Persze a Javelin-t nem erre találták ki, így nem is találta el.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés