A jövő zakatol majd a darabokra hulló síneken

Ezt nem láttuk jönni: vizet és gőzt pöfögő hidrogénüzemű vonatokkal mutatja a jövőt Románia

2022. május 3. 10:31
A román közlekedési minisztérium gazdasági-műszaki bizottsága tizenkét hidrogénüzemű, egyenként 160 férőhelyes vonat beszerzését hagyta jóvá, amelyek a dízelüzemű motorvonatokat váltanák ki több, nem villamosított dél-romániai útvonalon, jelentette be Irinel Ionel Scriosteanu közlekedési államtitkár hétfőn.

A kísérleti projekt áfa nélkül 973 millió euróra becsült költségét a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervben (PNRR), vissza nem térítendő külső forrásokból fedezik.

A hidrogénvonatok félóránként járnak majd a bukaresti Északi pályaudvar és az Otopeni-i nemzetközi repülőtér, valamint Bukarest és Titu között, óránként Bukarest és Pitesti, valamint Bukarest és Targoviste között, illetve naponta négyszer Bukarest és Craiova között.

Scriosteanu szerint azáltal, hogy a dízelüzemű vonatokat hidrogénüzeműekre cserélik, 600 ezer eurónyi értékben csökken a vasúti személyszállítás okozta környezetszennyezés, hiszen egyebek mellett évi 18 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Ez is a 2050-re kitűzött európai karbonsemlegesség elérését szolgálja, magyarázta Facebook-bejegyzésében a román közlekedési államtitkár.

A hidrogénvonatok olyan elektromos motorvonatok, amelyek a fedélzetükön lévő, hidrogénnel táplált üzemanyagcellákkal képesek előállítani a működésükhöz szükséges energiát.

A hidrogént az üzemanyagcellában égetik el a levegőből nyert oxigén segítségével, aminek melléktermékeként kizárólag víz és gőz keletkezik.

A hidrogénvonat nem termel szén-dioxidot vagy más káros anyagokat, üzemeltetéséhez viszont hidrogén-töltőállamosokra van szükség.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly szeptemberben hagyta jóvá a román helyreállítási tervet (PNRR). Románia összesen 29,2 milliárd eurót hívhat le a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból, amiből 14,24 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárd euró pedig kedvezményes hitel.

A Főtér szerint a technológia még annyira gyerekcipőben jár, hogy még a legfejlettebb országokban is csak néhány éve kezdték el tesztelni. Többek között Hollandiában, Németországban, Ausztriában és Olaszországban próbálták ki az újfajta vonatokat, minden esetben az Alstom nevű francia vállalat szerelvényeit (képünkön), amelyekben a német Akasol akkumulátor-rendszereit építették be.

Hozzáteszik, hogy „Románia az ellentmondások országa: lassan teljesen szétesnek az évtizedek óta rohadó vasútjaink, a Román Államvasutak (CFR) hatalmas veszteségekkel működik, ehhez képest a legújabb, csak 2018 óta tesztfázisban lévő technológiával akarjuk megdobni a hazai vasúti közlekedést. Cătălin Drulă nemrégiben még arról beszélt, hogy ne is álmodjon senki arról, hogy 2030 előtt TGV-típusó gyorsvasutakon fogunk furikázni, örüljünk, ha addig annyira sikerül rendbe szedni a pályákat, hogy a Temesvár–Bukarest távot nem 10, hanem mondjuk 6,5 óra alatt tegyék meg a hazai járatok.”

(MTI, Főtér)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés