A magyar bankár-milliárdos szerint semmi szükség bankadóra, a rezsiterheket pedig az embereknek kell érezniük

2022. május 6. 5:53
Hiába mondja továbbra is a baloldal, immár Csányi Sándor OTP-vezérrel karöltve, hogy megszorításokra van szükség Magyarországon, ezt a baloldali programot Magyarország sikeresen kerülheti el.

A bankár szerint az embereknek érezniük kell a terheket

Szlovéniában vesztettek a konzervatív erők a választásokon, így ott a hatalomra kerülő baloldalnak az első intézkedései közé tartozott az üzemanyagárstop felszámolása. Magyarországon is azzal riogatott a baloldal, hogy az árstopok értelmetlenek, ezért ezeknek véget kell vetni, a kormányzati pozícióban maradó jobboldal hazánkban nem megszüntette, hanem meghosszabbította az árstopokat. Szimbolikus ez, mert jól jelzi, hogy a balliberális oldal a neoliberális programokat felmondva, amint tud, megszorít, míg a patrióta, pragmatikus erőknek a nemzetgazdaság az első. Szlovéniában a szakértők már arra számítanak, hogy ugrásszerűen nő majd a benzin és a gázolaj ára a kutakon.

Általában is megszorításokat vizionál a baloldal Magyarországon már hosszú hónapok óta, a kórusba pedig most a bankadót elszántan támadó, saját érdekei mellett a végsőkig kiálló

Csányi Sándor dobta be az ötletet, hogy akár 1700 milliárd forinttal kellene megterhelni a magyar gazdaságot, ezáltal a magyar embereket egy kiigazítás formájában

– ha nem lenne elég nekik a járványból való kilábalás, a háború és azok árfelhajtó hatása, kiegészülve az Európára leselkedő energiaválsággal.

Csányi az InfoRádió Aréna című adásában beszélt arról, szerinte sok mindentől függ, milyen magyarországi költségvetési kiigazításra van szükség, honnan lehet pénzhez jutnia a kormánynak, ha például nem banki különadóból.

Ez szerinte függ a háború végének időpontjától és az addig lezajló eseményektől, elég megnézni a minapi gázelzárásokat, amelyek hatására ismét megugrottak az árak. „Sok függ attól, hogy sikerül-e az unióval megállapodni, az uniós forrásokhoz hozzájutni. Ha e két feltétel teljesül, 500 milliárd forintos, elhúzódó háború és uniós megegyezés nélkül akár 1700 milliárdos is lehet [a kiigazítás].” 

Ismert, hogy Csányi csatlakozott azokhoz az ellenzéki körökhöz is, akik szerint a rezsicsökkentés nem jó, mert a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hiszen ekkor spórolnak.

Valójában itt egy rég megcáfolt, Márki-Zay Péter által is hangoztatott tévedést hangoztatott a bankár, ugyanis a magyar rezsicsökkentés és árstopok jó példát jelentenek arra, hogy az emberek attól még nem kezdenek féktelen pazarlásba, hogy sikerül megakadályozni az árak elszállását.

Nem kerültek hatalomra, ezért bevezetés helyett csak riogatni tudnak a megszorításokkal

A Makronóm elemzéseiből kiderült, hogy azok riogatnak válsággal, akik a csőd szélére sodorták az országot, ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy válságkezelésből az Orbán-kormányok 2010 óta már többszörösen jól vizsgáztak.

Sőt, rámutattunk: épp az Orbán-kormányok vezették be az elsők között azt a sajátos, új válságkezelési stratégiát, amely válságban nem megszorít, hanem élénkít, ma pedig már a nemzetközi szervezetek is ezt a magyar modellt, ezt a hungarikumot javasolják a válságba kerülő országoknak.

A baloldal így újból egy sajátos és teljesen alaptalan illúzióba vezeti önmagát, mert a magyar megszorítások története a rendszerváltoztatás óta a balliberális oldalhoz kapcsolódik Bokrostól Bajnaiig, miközben a jobboldali kormányzatok minden esetben adó- és tehercsökkentéssel, illetve növekedésösztönzéssel kezelték a válságokat.

Érdekesség: míg a baloldal 40-szer emelt adót, a kormány 2010 óta 80-szor csökkentett, ezzel párhuzamosan pedig épp a konzervatív kormányok alatt sikerült elérni a bérrobbanást és a szegénység felszámolását.

Nem válság, hanem bizonytalanság van

A hazai gazdasági lapok szerint most újból nehéz idők jönnek a gazdaságban. A háború, az emiatti gazdasági lassulás, a növekvő infláció – az energiaárak elszabadulása és különösen az élelmiszerárak emelkedése –, a költségvetési mozgástér szűkülése, a forintárfolyam stabilizálásának feladata, az uniós források körüli vita, a kamatstop és a szabályozott árak fenntarthatósága a főbb kérdések, de geopolitikai földcsuszamlások is újraírják gazdasági mozgásterünket. Ha ez nem lenne elég, a jegybankok kamatokat emelnek, így minden adósság drágulni fog, nagyobb terhet jelent a törlesztés, mutatott rá a Makronóm.

Gazdasági összeomlást vizionál a baloldal, megnéztük, mi igaz az állításaikból – a Makronóm szakértőket kérdezett arról, tényleg megszorításokra lesz-e szükség Magyarországon.

Van ok azonban bizakodni: a magyar gazdaság eddigi legnagyobb lendületében van, a beruházási rekordok jelzik, hogy a jövőben is hazánk lesz az unió egyik növekedési motorja, a friss elemzések pedig rendkívül optimisták.

Közben cégvezetők arról számolnak be, hogy munkaerő­hiánytól szenvednek, de azt is megjegyzik, hogy egyre több képzett magyar tér haza, mert a külföldi cégek a járvány hatására sok jól fizető, magas hozzáadott értékű állást hoztak az országba. A járvány és a háború is vezethet oda, hogy nemzetközi nagyvállalatok Magyarországra települnek át. A magyar gazdaság reálgazdasági és pénzügyi értelemben válságálló, most szóba sem kerül az, hogy csak külföldi szervezetek diktátumokhoz kötött hitelei mentenék meg, tette hozzá elemzésünk.

Hazaköltöznek a szakemberek: fejlesztő állásokat hoznak a külföldi cégek, és a bérek is robbannak, mutatott rá exkluzív interjúnkban Berta Péter, a WHC csoport ügyvezetője.

A jelenleginél súlyosabb válságokat is jól kezelt a jobboldali gazdaságpolitika, ráadásul most nem is válságról, inkább a gazdasági eredmények bizonytalan helyzetben való megőrzéséről van szó, így nem a válságkezelés, hanem a gyors, megfelelő alkalmazkodás a feladat, írta Oláh Dániel közgazdász a Mandiner hetilapban.

Szerinte ennek fókusza a számos felsorolt kihívás ellenére egyetlen kérdésre szűkíthető le: a minél olcsóbb, kiszámítható energiaellátás biztosítására, mert ez kell ahhoz, hogy a gazdasági lendület fennmaradjon, az infláció letörjön. Az energiakérdés áll az élelmiszerárak, a rezsi, az infláció, a reálbérek és a gazdasági növekedés alakulása mögött, így ha e kérdést meg tudja oldani, akkor a gazdasági kihívások döntő többségét kezelte is a kormányzat, mert ez szinte az egyetlen főbb kockázat, a gazdaság pedig megőrizte az elmúlt évben látott lendületet, sőt, épp ezzel az áthúzódó hatással nem számol sok elemző az idei évre vonatkozóan.

Nemzetközi tananyag lett a 2010 utáni magyar élénkítő válságkezelésből

Maradhatnak persze még közpénzügyi dilemmák, de a válságokban edződött magyar gazdaságpolitikának nem jelentenek igazi kihívást.

Növekedésösztönzéssel és válságadókkal, a válság vámszedőinek átmeneti megterhelésével vagy éppen a nagyberuházások újragondolásával el lehetne érni, hogy ne a családokat terheljék a nehézségek, írta a Makronóm elemzése. Gazdaságilag és politikailag ennyire stabil országban ez megvalósítható feladatnak látszik, hiszen

a választók egészen világosan és nagy arányban mondták ki, hogy megszorítások nélkül, a családot, a munkát, a tanulást, a törekvést, a kockázat­vállalást és a hazait értékelő gazdaságpolitikát szeretnének,

tehát egyértelmű receptkönyvet adtak a kormányzatnak a felhatalmazás mellé, húzta alá Oláh Dániel. Így pedig már felvállalhatók a gazdasági jövedelmek és pozíciók újraosztásával járó esetleges konfliktusok. Nem véletlenül szögezte le a miniszterelnök, hogy nem lesznek megszorítások, és nem készülnek válságkormányzásra, sokkal inkább a családtámogatások bővítését tervezik, mutatott rá lapunk.

A magyar kormányzati válságkezelés persze mindig is épített arra, hogy a válság vámszedőit és nyerteseit átmenetileg fokozottan vonja be a közteherviselésbe. A megszorításokat vizionáló Csányi a megszorításokat akkor már élesen elutasítja, amikor azok bankjával kapcsolatban merülnek fel, pedig 2010 után gazdaságilag racionális és méltányos döntésnek számított extra adóval sújtani a bankszektort, amely drasztikusan fokozta a gazdaság sérülékenységét és extraprofitot szerzett a magyar családok devizában történő eladósításán. Csányi most is amellett érvel, hogy a nyereség, jelen esetben a külföldi banki profit nem ok arra, hogy extra terheket kapjon a cég.

(Címlap: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nincs azzal bajom, hogy ezt mondja. A lényeg, hogy nem úgy lesz, ahogy ő mondja.

Úgy hivják, hogy infláció ellenes szabályozás.
Magyarország helyzetéről mindent elmond, hogy a választók 54%-a a fideszt választotta. Itt vidéken szembeötlő a siker, amit a fidesz politikája hozott.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés