Az egyik legrégebbi magyar malom igazgatója szerint árstop nélkül harminc százalékkal lenne drágább egy kiló liszt

2022. április 30. 18:20
Magyar búzából készít magyar lisztet a Zala-Cereália Kft., és erre büszke is Király László ügyvezető igazgató. A Makronómnak azt is elárulta, hogyan védekeznek a malomipart sújtó munkaerőhiánnyal szemben, miért választották be a céget az évtized nyertesei közé, és természetesen azt is, mitől különleges a tüskeszentpéteri liszt.

Az évtized nyertesei közé sorolta a Zala-Cereália Kft.-t a Makronóm Intézet. Honnan indult a történetük, és milyen eredményeket tudhatnak maguk mögött?

Gabonaipari vállalat vagyunk, takarmánytermeléssel és malomiparral foglalkozunk már huszonhét éve. Zalaszentgrót környékén egyébként évszázados hagyománya van a malomiparnak,

a Zala folyó mindkét partján a XVII. században több mint ötven kisebb-nagyobb vízimalom szolgálta a környezetében élőket, köztük a tüskeszentpéteri.

Ebben a városrészben már 1524-ből is maradtak ránk írásos emlékek erről, vagyis lassan ötszáz éve, generációk egész sorának adott megélhetést. A mi üzemünk is nagyon régi, valamikor az 1800-as években épült, és sokáig vízkerékkel meghajtott transzmissziós rendszerű malom volt. 

Egyes, még ma is használt berendezéseink is komoly múltra tekintenek vissza. A privatizáció után szinte egyedülálló módon maradtunk fent vegyes gabonaipari vállalatként, ahol megtalálható még a klasszikus malomipar és a takarmányipar. A gazdag örökségünkből sok mindent sikerült megőrizni, ilyen az évszázadok alatt felhalmozott szakmai tudás, illetve ennek átadása a fiatalabb generációknak.

A Makronóm Intézet is ezt értékelte leginkább, hogy a régmúlt értékeit, a malomipar minden csínját-bínját megtanítjuk a fiataloknak.

Ez a régi tudás és az örökölt berendezések hagynak nyomot a liszten? Mitől jó, és melyik fajtából fogy a legtöbb?

Hagyományos búzát őrlünk, a BL 55-ös finomliszt és a BL-80-as kenyérliszt a két vezértermékünk, de a palettánkon van még rétesliszt és búzadara is. A Tüskeszentpéteri lisztnek a vízfelvevő képessége, feldolgozhatósága kedvezőbb a felhasználáskor, mert a búzafinomliszt szemcsemérete nagyobb, mint a vevői forgalomban lévő mai modern malmokban előállított búzafinomliszteké.

Öt évvel ezelőtt a Tüskeszentpéteri finomliszt név és a lisztes csomagjaink megjelenése is levédésre és lajstromozásra került, és ugyanabban az évben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat is.

Hogyan sikerült a rendszerváltás után megszerezni a malmot, honnan volt rá fedezet?

A malomüzem a Zalagabona Rt. zalaszentgróti gyáregysége volt, azaz egy vállalat, nem szövetkezet. 1994-ben összefogtak a környékbeli tehetősebb gazdák, és befektetők támogatásával megvásárolták. Noha a tulajdonos-gazdák száma az évek során csökkent, a Zala-Cereália a mai napig megmaradt magyar tulajdonban, és ezt szeretnénk a továbbiakban is így megőrizni.

Büszkék vagyunk arra, hogy egy magyar tulajdonú cég hazai búzát vásárol, amiből magyar lisztet és takarmányt készít.

Sokan vágtak bele a vállalkozásba a rendszerváltás után és sokan el is véreztek azóta. Mi a helyzet a malomiparban? 

A malmok száma az elmúlt harminc évben jelentősen lecsökkent. A kilencvenes évek elején még százhatvan-száznyolcvan malom üzemelt, mára ötven egynéhány maradt életben. Persze benne van ebben a koncentráció is, létrejöttek nagyobb malomipari cégek, de nagyon sokan vannak azok, akik csődbe mentek. Zala megyében mi vagyunk az egyetlen malom, némelyik szomszédos megyében nincs egyetlen működő egység sem. 

A rendszerváltás után új szemléletre lett volna szükség, és bizony bőven voltak, akik ezt a fordulatszámot nem tudták felvenni. De az is nagy nehézséget okozott a takarmány oldalon, hogy egy időben rendszeresen csődbe mentek a feldolgozóüzemek,

gondoljunk csak a nagy vihart kavaró Hajdú-Bét ügyre.

Ezek a nehézségek megrostálták a gabonaipart. Mi sikeresen átvészeltük, mindig találtunk olyan megoldást, ami átsegített a nehéz időszakokon. Nem volt könnyű, előfordult, hogy hetekig gondolkodtunk, merre menjünk tovább, de mindig találtunk olyan segítséget, ez lehetett egy kedvező banki hozzáállás vagy a beszállítóink egy-egy jó ötlete, ami segített túllendülni.

 

 

Az élelmiszeriparban jól ismert történet volt a rendszerváltás után, hogy betört a magyar piacra az import áru, és kiszorította a hazai termékeket. A liszt is kapott konkurenciát, amivel meg kellett küzdeni? 

Nem, korábban sem volt és most sincs jelentős mennyiségben külföldi import liszt a piacon. Egy felvidéki malomból érkezik ugyan liszt, ami hivatalosan szlovák termék, de ez sem meghatározó, alapvetően magyar malmok látják el a hazai vevőket. Az export viszont működik.

Magyarország nagyon jó termőhely, sokkal többet tudunk előállítani, mint amire szükségünk van.

Ez egy jó árualap a magyar nemzetgazdaságnak. Mi is szállítunk a határainkon túlra, elsősorban Erdélybe. Ott jól fogynak a termékeink, talán az érzelmi kötődés is közrejátszik, amikor a magyar búzából őrölt lisztet választják.Ukrajnában most sok helyen kimarad a tavaszi vetés, Oroszország visszatarthatja az exportra szánt búzát. Világszerte hiány fenyeget. Mennyire érinti ez Önöket? 

Az árak szintjén nagyon jelentős hatása van a háborúnak. Mivel a hazai igények kielégítésére minden megterem itthon, az agrárminisztérium pedig kontroll alatt tartja a gabonakivitelt, amit egyébként én nagyon helyes döntésnek tartok, úgy látom hogy Magyarországon a mennyiségekkel nem lesz probléma.

De az árak elszabadultak, Európa ellátása pedig erősen kérdőjeles az ukrán búza nélkül.

Az étolaj esetében emiatt már kisebb válság is kialakult. Ez érinti a magyar gazdaságot is. Az árak már az elmúlt két évben duplájára emelkedtek, erre szabadult most rá a háború hatása, így további emelkedések vannak kilátásban. Ezeket mindenki meg fogja érezni a liszten, és azon keresztül a kenyér árában, valamint a takarmányon, és azon keresztül a hús árában. Így vagy úgy minden az inflációt gerjeszti, pedig az alapvető kérdés az, hogy kerül-e ukrán gabona az európai piacra vagy sem. Így – noha a Zala-Cereália kizárólag magyar búzát vásárol, az áremelkedés hatását mi is megérezzük.

Csapkodnak a hullámok a gazdaságban, drágul az energia, az üzemanyag. Mennyire nőttek meg emiatt a Zala-Cereália kiadásai? Az üzemeik működtetését mennyivel teszik drágábbá az energiaárak? Meg tudja saccolni, hogy mennyivel lenne drágább a liszt a boltokban, ha nem lenne árstop? 

Az üzemanyagárak drágulását nagyon érezzük, mi ipari felhasználónak számítunk, így nem a védett áron kapjuk a gázolajat a kamionjainkhoz. De az energiahordozók költségei is nagyon megemelkedtek, egy évvel ezelőtt egy kilowatt áram még 19 forintba került, most 47. A búza ára négy-ötszörösére ment fel egy év alatt, mindezek visszaköszönnek a liszt árának borzasztó emelkedésében. Én úgy becsülöm, hogy

az árstop nélkül nagyjából harminc százalékkal lenne most drágább egy kiló csomagolt liszt.

Ez a növekedés a kenyér árába már be is épült, mivel a pékek most is piaci áron kapják a lisztet.

A Makronóm Intézet öt kategóriában díjazta a legígéretesebb vállalkozások teljesítményét, a Zala-Cereália a legjobb képzési program megvalósításáért járó díjat vihette haza. Mit tud ez és miért hozták létre?

Nagy úr a kényszer, szokták mondani. Magyarországon nincsen gabonaipari szakemberképzés sem középfokú, sem szakmunkás szinten. Vagyis az iskolapadból nem kerül ki molnár és malomipari szakember.

Ennek hiányában magunknak kellett kialakítani egy képzési rendszert,

hogy pótolni tudjuk a kiöregedő, nyugdíjba vonuló szakembereinket. Ez egy gyakorlatorientált oktatás, a fiatalok itt megtanulhatják, hogyan kell üzemeltetni egy malmot vagy egy takarmánykeverőt, így megvan az utánpótlásunk. A programunk másik része a vezetői gárda felépítéséhez kapcsolódik.

Ők jellemzően mérnök szakemberek, velük is meg kell ismertetni a gabonaipar működését ahhoz, hogy jól végezhessék a munkájukat. Egyébként a cég filozófiájában mindig is szerepelt, hogy a szakemberek értsenek jobban a területükhöz, mint a felsővezetők. Ez a gyakorlat nálunk jól működik, fontos, hogy hagyjuk fejlődni őket. 

Mennyire érzik a munkaerőhiányt, könnyű vagy inkább nehéz mostanában embert találni? 

Az utóbbi években megszokottá vált munkaerő-problémák nálunk is fennállnak, küzdenünk kell azért, hogy minket válasszanak az emberek. Ez most minden ágazatra jellemző, de mindeddig sikerült megtalálnunk azokat az embereket, akik beállnak és pótolják a kieső kollégákat.

Mi a sikerük titka, miért pont az elmúlt évtizedet sikerült megnyerni?

Nagyon szép évek voltak ezek, kedvező volt a gazdasági környezet, mi is dinamikus fejlődésben voltunk. A 2008-as válságban nagyon sok hazai cég elvérzett, de akik képesek voltak alkalmazkodni, fennmaradtak a szűrőn, és megerősödve jöttek ki belőle.

Az elmúlt tíz évben egyébként a kormányzati intézkedések nagyon sokat segítettek nekünk is.

Mi jellemzően nagy összegű hitelekkel gazdálkodunk, és a jegybank finanszírozási politikája nagyon jó segítség volt abban, hogy ezekhez a hitelekhez a lehető legkedvezőbb kamatozás mellett juthassunk hozzá. Ennek köszönhetően ebben az időszakban a cég éves árbevétele ötmilliárd forintról tizenhárom milliárdra nőtt, a dolgozói létszámunk is nőtt harminc fővel, így az előállított termék mennyiségét is növelni tudtuk, a malomüzem három műszakban üzemelve napi hetven tonna búzát őröl meg. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés