Ellenzéki álhír, hogy a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók miatt áll rekordon a foglalkoztatás

2022. április 29. 14:14

Hazánkban az idei első negyedévben majdnem 107 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, a legfrissebb KSH adatok szerint a nők 81 ezerrel, a férfiak pedig 26 ezer fővel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A járvány előtti 2019-es csúcsévünktől 43 ezer fővel (a nők 34 ezerrel, a férfiak 9 ezerrel) dolgoznak többen. Az ellenzék álhíreivel ellentétben nem a közfoglalkoztatottak, s nem is a külföldön dolgozók növelik a létszámot, hanem az elsődleges munkaerőpiac. A baloldaltól a választások után is hallhatjuk, hogy milliók vannak 2-4 órásra bejelentve, de sajnos ez sem felel meg a valóságnak. Hazánkban a teljes munkaidős foglalkoztatás nő folyamatosan, a részmunkaidősök aránya az egyik legalacsonyabb az unióban.

A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 11. részben a frissen megjelent foglalkoztatási adatokkal foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben pedig azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket, a 10. részben azt, hogy legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró.)

A legfrissebb munkaerőpiaci adataink azt mutatják, hogy idén hazánkban elmaradt a szokásos első negyedéves szezonális visszaesés, közel ugyanakkora a 2022. első negyedéves foglalkoztatási ráta, mint a 2021. negyedik negyedéves volt. A 15-64 éves adatokat már nyilvánosságra hozta a KSH, a tavalyi első negyedéves rátához viszonyítva 2,2 százalékponttal (férfiaknál 1,3; a nőknél pedig 3,1 százalékponttal) nőtt a foglalkoztatási ráta. A 20-64 éves pontos adatokra még várni kell, de a becslésem szerint alig fogunk elmaradni a 80 százaléktól. A nők majdnem elérik a 75 százalékot, a férfiak pedig a 85 százalékot. Mindkét nem jóval az uniós átlag feletti lesz várhatóan, sőt a nemek közti különbség is alacsonyabb az uniós átlagnál.

A bővülésünk harmadát adta a munkanélküliek, kétharmadát pedig az inaktívak létszámcsökkenése. Minden valószínűség szerint a foglalkoztatás területén ismét a tagállamok legjobban teljesítő negyedébe fogunk tartozni, a munkanélküliségi rangsorban pedig a legjobb ötben leszünk. Már 181 ezer fő munkanélkülit mutatnak a statisztikák, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, 0,8 százalékponttal alacsonyabbat, mint az előző év azonos időszakában.

Orbán Viktor miniszterelnök még 2018-ban, a járvány előtt fogalmazta meg azt a célt, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. A munkanélküliség területén már 2016 óta ott vagyunk az öt legjobban úgy, hogy 2010-ben még a 17. helyen álltunk.

Az Eurostat adatai közül a legfrissebb a tavalyi, a 2021 évi, itt a 7. helyen voltunk, 78,8 százalékos rátánkkal. Ez jóval magasabb, mint az unió által 2030-ra megcélzott 78 százalék. A múlt évben 8 tagállam érte el ezt a szintet, a 27 ország átlaga pedig még közel öt százalékpontos lemaradásban van, sőt az átlag még a 2020-ra kitűzött 75 százalékot sem érte el.

2010-ben hazánk még sereghajtó volt e rangsorban, 11 év alatt a legnagyobb javulást produkáltuk.

Tavaly a tagállamok nagyrészénél komoly javulást tapasztaltunk, 16 olyan ország volt, amely a járvány előtti, 2019-es szintet is elérte vagy meghaladta, az unió átlaga 0,4 százalékpontot emelkedett.

Az idei május elsejei ünnephalmozódás (vasárnap egybeesik az anyák napja és a munka ünnepe) előtt igazán figyelemre méltó megjegyeznünk azt a tényt, hogy a járvány előttihez viszonyítva a nők foglalkoztatásának javulása 17 tagállamban nagyobb volt a férfiakénál. A nők átlagosan 0,6 százalékponttal növekedtek, 18 országban elérték vagy meghaladták a járvány előtti szintet, a férfiak átlagának javulása 0,2 százalékpont volt, 13 országban érték el a járvány előttit.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő írása a Makronómon.

(Címlap: MTI/Czeglédi Zsolt)

Kedvelje a Makronómot Facebookon!

Makronóm.Mandiner

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.