Mutatjuk az ábrákat: sok országban elszabadult az infláció, Magyarországon elszánt harccal sikerült kordában tartani

2022. április 27. 17:28
Kiszámoltuk: egész régiónkban a magyar infláció gyorsul a legkisebb ütemben, ami nem meglepő, mert kevés olyan ország van, mely ilyen sokat és ennyire elkötelezetten tett volna a drágulás ütemének visszafogása érdekében. A magyar inflációs mutató sem historikusan, sem nemzetközi kitekintésben nem tekinthető magasnak, sőt objektív mutatók alapján a magyar monetáris politika a mostani nehéz helyzetben is jól vizsgázott.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A magyar inflációs mutató sem historikusan, sem nemzetközi kitekintésben nem tekinthető magasnak, sőt objektív mutatók alapján a magyar monetáris politika a mostani nehéz helyzetben is jól vizsgázott.

Christopher Nolan zseniális filmjében, a Mementóban a Guy Pearce által kiválóan megformált Leonard Shelby a felesége gyilkosát üldözi. Helyzet mélységesen drámai voltát csak mi nézők érezzük át, hiszen a főszereplő anterográd amnéziában szenved, így hiába magyarázza el neki a Joe Pantoliano által vászonra vitt Teddy, hogy a felesége nem akkor halt meg, amikor Leonard egy fejére mért ütés követeztében képtelenné vált új emlékek elraktározására, hanem később, ez az információ a memóriazavara miatt nem tud megragadni a főhős elméjében, aki minden bizonnyal folytatni fogja teljesen értelmetlen és veszélyes keresztes háborúját egy fiktív ellenség ellen. 

Egyes magyar politikusok és újságírók inflációs helyzetértékelését olvasva nehéz nem a fenti filmre asszociálni. A magyar áremelkedést rekordszintűnek minősítő értékelések ugyanis hasonlóan függetlenek a tényektől és a mindenki számára elérhető információktól, mint amilyen messze Leonard világképe állt a valóságtól. 

Azok a fránya számok

Bár a magyar inflációs mutató valóban emelkedett az elmúlt hónapokban, rekord szintekről legfeljebb az beszélhet, aki Leonardhoz hasonlóan képtelen a közelmúltnál távolabbi eseményekre emlékezni. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja,

a magyar áruk és szolgáltatások áremelkedésének üteme az 1990-es évek során végig a mostani szintek felett volt.

Sőt, 1991 közepén a hazai infláció mértéke közel 40 százalék volt, ami a mostani értéknek közel ötszöröse. De a mostanihoz hasonló szintű volt a drágulás üteme 2007-ben is. 

1. ábra: A magyar inflációs mutató alakulása. Forrás: OECD. 


Ráadásul míg a fenti esetekben jellemzően helyi problémák miatt volt magas az inflációs szint, addig a mostani helyzetben egyértelműen nemzetközi faktorok vannak a folyamatok mögött.

Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, a magyar inflációs többlet az európai mutatóhoz képest jelenleg negatív tartományban tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy

ma Magyarországon kisebb a drágulás üteme, mint Európában.

A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank sikereit egyébként szemléletesen tükrözi ez az ábra is, hiszen a modern magyar monetáris politika története során

egyetlen jegybankelnök kormányzása alatt sem volt ilyen közel a magyar infláció az európaihoz, mint 2013 óta. 

2. ábra: A magyar és az európai inflációs mutató különbsége. Forrás: OECD. 

Az egyedi országok CPI (inflációs) mutatóit szemlézve ugyanazt a képet látjuk, mint amit a fentiek mutattak. Ahogyan azt a 3. ábra is tanúsítja, a magyar infláció egyáltalán nem számít magasnak.

A mi 8,3 százalékos értékünknél közel hétszer magasabb a török és az argentin fogyasztók által megélt drágulás üteme.

De a litván mutató is közel kétszerese a hazainak. Jónak számít Magyarország mutatója a többi balti és V4-es országhoz képest is. Sőt, nem tekinthető rossznak a fejlett nyugati országok viszonylatában sem, hiszen a belga mellett az amerikai, a spanyol és a görög inflációs mutató is a magyar közelében tartózkodik. 

3. ábra: Néhány inflációs mutató 2022 februárjában. Forrás: OECD. 

Hazánk teljesítménye kifejezetten jónak számít akkor, ha az árak növekedésének gyorsulási ütemét nézzük. Hiszen a fentiekben is kiemelt balti országokban úgy mérnek most kiugróan magas inflációs mutatókat, hogy egy évvel korábban ezen országok mindegyikében nulla körül volt az indikátor értéke. Azaz mindössze 12 hónap alatt ezen államok a lényegében tökéletes árstabilitás helyzetéből a gyors áremelkedés állapotába kerültek. Ez pedig különösen ijesztő folyamat.

Hazánk ezzel szemben kifejezetten stabilnak számít az infláció növekedési ütemét tekintve. Ahogyan azt a 4. ábráról le lehet olvasni, 12 hónap alatt a hazai drágulási ütem kevesebb, mint 5 százalékot emelkedett. Ugyanez a növekedés közel 40 százalék volt Törökországban, 12,5 százalék Litvániában, 10,9 százalék Észtországban, 8,9 százalék Görögországban, 8,8 százalék Csehországban, 8,4 százalék Lettországban, 7,7 százalék Szlovákiában és 5,3 százalék Lengyelországban.

Magyarország tehát mind a balti, mind pedig a többi V4-es országhoz képest a legjobb teljesítménnyel, magyarul a leglassabb ütemben gyorsuló inflációs mutatóval büszkélkedhet. 

4. ábra: Az inflációs mutató változása 2021 és 2022 februárja között. Forrás: OECD. 

Az okok

Az, hogy jelenleg lényegében az egész világon jelentős mértékben emelkednek az árak, két fekete hattyúra, azaz két külön-külön is nagyon ritka esemény együttállására vezethető vissza. Az egyik esemény a koronavírus, míg a másik a két világgazdaság szempontjából is fontos ország között zajló háború. Ahogyan azt a gazdasági történelemkönyvek tanulságtétele mutatja, míg egy pandémia kirobbanása általában a kereslet csökkenésén keresztül lefelé nyomja az árakat, addig a járványhelyzet javulása jelentős inflációs nyomást hoz. Ez utóbbinak oka a válság alatti támogatások árfelhajtó hatása mellett a foglalkoztatás, a termelés, és ezáltal a kereslet növekedésében keresendő. 

A háborúk hatása az árakra pont ellentétes a pandémiákéval.

Egy fegyveres konfliktus kirobbanása jellemzően áremelkedést hoz első lépésként, melynek okai a kieső termelésben, az értékesítési láncok megsérülésében, a termelő kapacitások és a gazdasági szektorban foglalkoztatottak számának csökkenésében, és nem ritkán a katonai kiadások pénznyomtatással történő előteremtésében keresendőek. 

Jelenleg tehát két rendkívüli esemény konstellációja együttesen hajtja felfelé a fogyasztói árakat. A pandémia utóhatása és a háború első szakasza külön-külön is megnyomnák az inflációs folyamatokat, karöltve pedig még drámaibb hatást gyakorolnak a drágulás ütemére. Ezt láthatjuk az olaj és a gáz mellett Ukrajna és Oroszország főbb exporttermékeinek, a fémeknek, a búzának, a kukoricának, a szénnek vagy az aranynak az áralakulásánál is. A mostani árak különösen nagy ugrásnak számítanak az 1-2 évvel korábban mértekhez képest, amikor a leállások miatt számos árucikk értéke historikus mélypontokon tartózkodott (gondoljunk csak a negatív határidős olajárakra 2020 májusában).

Az orvosság

Az, hogy a magyar inflációs folyamatok kifejezetten jónak tekinthetőek nemzetközi összevetésben, nem meglepő.

Hiszen kevés olyan ország van, mely ilyen sokat és ennyire elkötelezetten tett volna a drágulás ütemének visszafogása érdekében. Ebben a harcban a kormány és a jegybank kart karba öltve harcolt.

– A fiskális politika 2013 óta védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaárak növekedése ellen. A rezsicsökkentés 2022-ben is sokat segített abban, hogy a magyarok pénztárcája nem érezte meg a felrobbanó energiaárakat.

– A benzinárstop a családok védelme mellett abban is sikeres volt, hogy meggátolta az olajárak emelkedésének begyűrűzését a szállítási költségekbe. Az élelmiszerárstop pedig az alapvető élelmiszereknél állította meg az inflációs folyamatokat. 

– A kormány mellett az árstabilitás első számú felelőse, a jegybank is gyorsan és határozottan lépett az inflációs folyamatok megfékezése érdekében. A tavalyi évben nemzetközi viszonylatban is gyorsan kezdte el kamatemelési ciklusát, melynek keretében eddig közel 4 százalékpontot emelt az irányadó rátán.

A kamatemelés a megtakarítások ösztönzésén és a hitelfelvétel visszafogásán keresztül járul hozzá a fogyasztás visszafogásához, így az áremelkedés ütemének megszelídítéséhez. A magyar jegybanki alapkamat az 5. ábra tanulsága szerint is komoly elkötelezettséget mutat a forint értékének megőrzése tekintetében.

Különösen nagy a kontraszt az Európai Központi Bank nulla körüli kamatszintjéhez képest, mely különösen fájdalmas jövőt vetít előre a balti államok számára, hiszen ahelyett, hogy visszafogná, egyenesen fűti a már jelen pillanatban is magas drágulási ütemet. 

5. ábra: Jegybanki alapkamatok. Forrás: Global-rates. 

Összefoglalás

A magyar inflációs mutató historikusan legfeljebb közepesnek tekinthető, bár tény, hogy jelentős emelkedést mutatott az elmúlt hónapokban. Ez az emelkedés azonban egyértelműen nemzetközi és nem hazai tényezők következménye. Ezt jól mutatja, hogy a legfrissebb számok alapján a magyar drágulási ütem alatta van az európai mértéknek. De nem csak az árnövekedés szintje, hanem az infláció növekedésének sebessége is kedvezőbb Magyarországon, mint a legtöbb európai országban. A drágulási folyamatok visszafogásában a kormány mellett a Magyar Nemzeti Banknak is kiemelkedő érdemei vannak.

(Címlap: MTVA/Bizományosi: Róka László)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jó látni, hogy az exszocialista országok közül csak Horvátországban és Szlovéniában alacsonyabb az infláció. Amit nem igazán értek, hogy miért alacsony Franciaországban, Dániában és Finnországban? (Svájcot és Norvégiát azt hiszem, értem :)

EUs országok, ahol magasabb az infláció: Litvánia, Észtország, Csehország, Hollandia, Lettország, Bulgária, Lengyelország, Spanyolország, Románia, Szlovákia, Belgium.
Ez szerintem több, mint öt, és a mindig emlegetett bezzegországok mind benne vannak.

Hát persze, egy gazdaságot a világ élvonalába felhúzni csak döntés kérdése, milyen hülyék vagyunk, hogy erre nem gondoltunk korábban!
Ahol ez nagyjából sikerült, azok a távol-keleti országok, mint Japán, Tajvan, Dél-Korea, Kína.
A közös jellemző az, hogy ehhez minimum harminc évre volt szükségük, nem volt megkötve a kezük, azaz védhették a saját piacukat és cégeiket vámokkal és dotációkkal, és széles társadalmi egyetértés volt ezen módszerek használata mögött. Na most Magyarországra ezek közül nem mindegyik teljesül, így nehezebb dolga van. De ez igaz az összes többi exszocialista országra is, nem véletlen, hogy nincs még keleti Svájc vagy Hollandia -az EU pedig vigyáz rá, hogy ne is igazán legyen, hiszen a bővítést is a régi tagállamok gazdasági érdekéi mentén hajtották végre.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés