Kirúgták az amerikai orvost, aki a betegek jólétét választotta a pénz helyett

2022. április 17. 15:07
Írta: Fekete Kíra
Kirúgtak egy orvost, miután kritizálta az általa vezetett sürgősségi osztály betegellátását – azt sérelmezte, hogy a magánbefektetőknek az egészségügyben csak a pénz számít. A hazai balliberális ellenzék mégis privatizálta volna az egészségügyet, annak ellenére, hogy ez a nemzetközi tapasztalatok alapján csak korlátozottan működőképes modell.

A Missouri állambeli Kansas City közelében lévő Overland Park Regional Medical Centerben sürgősségi ellátást igénylő betegek nem tudták, hogy valójában nincsenek olyan jó kezekben – a sürgősségi osztály orvosigazgatója azonban már 2012-ben látta a problémát és évekig unszolta a főnökeit, hogy bővítsék a személyzetet – majd ezt követően kirúgták.

Az orvosok egy része szerint nem egyedülálló, ami Ray Brovont korábbi katonaorvossal és orvosigazgatóval történt. Az orvosok elmondták, hogy a kórházak vezetőinek pénzközpontúsága egyre nagyobb probléma Amerikában – az ilyen hozzáállás pedig veszélyeztetheti a betegeket. Amikor viszont felszólalnak a probléma ellen, kirúgják őket – írta meg az orvosok véleményét az NBC News.  

Az orvosok – akiket továbbra is foglalkoztatnak – úgy látják, hogy ha megszólalnak, azzal kockára tehetik a karrierjüket. 

Lassan a pénz irányítja az orvoslást az USA-ban

Ma már az USA kórházi sürgősségi osztályainak több mint 40 százalékát a magántőke-befektetési társaságok tulajdonában lévő profitorientált egészségügyi cégek felügyelik – derül ki a tudományos kutatásokból, hatósági beadványokból és belső dokumentumokból. 

Az elmúlt években a magántőke-befektetési társaságok sok egészségügyi intézményt vettek át Amerikában – ezek a társaságok hatalmas hiteleket vettek fel a vállalatok felvásárlásához abban bízva, hogy a nyereség gyorsan nő, majd néhány év múlva profittal fogják továbbadni ezeket az intézményeket. 

 

A magánbefektető rosszabb tulajdonos, mint az állam?

Eileen Appelbaum közgazdász és író magántőkével kapcsolatos kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magánbefektetők befolyása nemcsak a munkavállalók számára jelent hátrányt, de a gazdaságnak is árthat
„Az erőforrások sokkal inkább olyan befektetők tulajdonában vannak, akik nem ismerik az iparágat, nem becsülik a szakképzett munkaerő értékét, csak azért vannak benne, hogy profitot termeljenek, majd kiszálljanak. Ez a termelékenységnek sem kedvez” – idézte a közgazdászt korábban a Makronóm.

Bár a szakértők szerint a magánkézben lévő egészségügyi intézmények hátrányosan hatnak mind a gazdaságra, mind a munkavállalókra, Márki-Zay mégis magánkézbe adná az egészségügyet

„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet” – idézte korábban a baloldali politikust a Makronóm.

Richard M. Scheffler, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem egészségügyi közgazdaságtan és közpolitika professzora szerint a magántőke-befektetési társaságok nem véletlenül fektettek be kórházi sürgősségi osztályokat működtető intézményekbe.

„A kórházak pénze a sürgősségi osztályon van” – mondta, majd folytatta: „ez az osztály hatalmas profitközpont szinte minden kórházban”

Scheffler szerint 

az a probléma, hogy „a sürgősségi orvosoknak a pénzügyi vezetők mondják meg, hogyan végezzék a munkájukat”.  

Brovont, az elbocsátott sürgősségi orvos egyetértett.

A volt katonaorvos szerint a befektetők „az eredményt nézik – az eredmény pedig számukra az, hogy pénzt keresnek.” 

Túlterheltek az egészségügyi dolgozók

Brovont szerint már a „kék kód” – amelyet általában újraélesztés vagy életveszély jelzéseként használnak a kórházban – sem hárítja el a veszélyt minden esetben, hiszen a kórház kapacitása folyamatosan növekszik, ezért az egészségügyi dolgozók egyre inkább túlterheltek. 

„Az orvosaimat arra kérték, hogy egyszerre három helyen legyenek” – állítja Brovont. 

A személyzeti problémák azóta aggasztották Brovontot, mióta 2012-ben csatlakozott a kórházhoz. Az általa benyújtott, jogtalan elbocsátásra hivatkozó per dokumentumai szerint már korán szólt ezekről, de nem jutott semmire. A kórház bővítése tovább súlyosbította a problémát.

A korábbi katonaorvost 2015-ben és 2016-ban leginkább a kék kóddal kapcsolatos problémák frusztrálták, ezt fel is terjesztette Dr. Patrick McHugh-nak, az EmCare-nél dolgozó felettesének. 

Brovont elmondása szerint a szövetségi törvény előírta, hogy az Overland Parkhoz hasonló II. szintű traumaközpontoknak a sürgősségi osztályon a nap 24 órájában rendelkezésre kell állnia egy orvosnak, aki megvizsgálja a beérkező betegeket. 

Brovont szerint néhány orvos felvétele megoldotta volna a problémát, de ez nem történt meg. 

McHugh elismerte Brovontnak, hogy a döntés – miszerint nem vettek fel több orvost – pénzügyi döntés volt. 

Az orvosoknak küldött e-mailben Dr. Patrick McHugh azt írta, hogy „a nyereség mindenki érdeke”

Brovont továbbra sem adta fel: emlékeztetőt küldött a vezetőségnek, amelyben felvázolta a kórházzal kapcsolatos aggodalmait. Hat héttel később, 2017 januárjában kirúgták. 

„A vállalat képviselőjeként támogatnia kell a vállalat célkitűzéseit” – mondta Brevontnak McHugh a bírósági beadványok szerint. 

Pert nyert a katonaorvos

Az incidens után Brovontot eltiltották a közeli kórházakban történő munkavégzéstől, melyek sürgősségi osztályait az EmCare felügyelte. 

Brovont még abban az évben beperelte az EmCare-t „közrendet sértő jogellenes elbocsátásért”. Az esküdtszék 29 millió dollárt ítélt neki, beleértve 20 millió dolláros büntető kártérítést, amelyet a fellebbezés során 26 millió dollárra csökkentettek. Az ítélet jogerős volt. 

Az Envision, az EmCare anyavállalatának szóvivője közleményében azt mondta, hogy a vállalat betartja „az állami törvényeket, és magas etikai normák szerint működik, amelyek a betegek egészségét és biztonságát helyezik előtérbe”.

McHugh nem kívánt nyilatkozni, az NBC News szerint viszont már nem dolgozik az EmCare-nél. Az Overland Park Medical Center nem vett részt a Brovont perben. A Clayton, Dubilier & Rice nem nyilatkozott az ügyről.

Makronóm vélemény

Közismert, hogy az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, az amerikai és kanadai kötődésű Márki-Zay Péter szerint az egészségügy üzlet, ezért privatizálni kellene azt. „Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet” – nyilatkozta még 2018-ban baloldal miniszterelnök-jelöltje. 

Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés