Globális viszonyok átrendeződése 2.

Bárki bármit mond, még mindig a dollár a világ pénze

2022. április 11. 17:04

A második világháború vége óta a dollár a világ legfontosabb fizetőeszköze. Ez a leggyakrabban használt tartalékvaluta, amelyet szerte a világon a legszélesebb körben használnak a nemzetközi kereskedelemben és egyéb tranzakciókban is. A dollár központi szerepe a globális gazdaságban bizonyos előnyökkel jár az Egyesült Államoknak, például könnyebben kölcsönözhet külföldről, és megerősíti az Egyesült Államok pénzügyi szankcióinak hatását.

Hét részes sorozatunkban megpróbáljuk körüljárni miképp változott, változik, változhat a világpénz. Az sorozat első része elérhető Itt>>>, illetve a 3. rész.

Egyes amerikai szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a dollár globális gazdasági fölényének ára van. Az amerikai kötvények iránt megnövekedett külföldi kereslet felértékeli a dollárt, ami csökkenti az USA export versenyképességét (az exportnak a gyenge árfolyam lenne jó), és ez kereskedelmi hiányokhoz és munkahelyek elvesztéséhez vezet. Mivel a dollár számos globális üzleti tranzakcióban jelen van, nyomást gyakorol az amerikai jegybankra, hogy az a világ végső hitelezőjeként lépjen fel olyan gazdasági válságok idején, mint például a koronavírus-járvány által kiváltott válság. Hiszen ha a világ pénze a dollár, akkor a dollár kibocsátójának az átlagos országoknál nagyobb felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok a világgazdaságban.

A tartalékvaluta olyan deviza, amelyet egy központi bank vagy államkincstár tart országa hivatalos devizatartalékának részeként. Az országok több okból tartanak tartalékokat, többek között azért, hogy átvészeljék a gazdasági sokkokat, kifizessék az importált, azaz külföldről vásárolt termékeket, törlesszék a külföldi adósságokat, és befolyásolják saját valutájuk értékét. Sok ország saját valutájában nem tud hitelt felvenni vagy fizetni a külföldi árukért – mivel a nemzetközi kereskedelem nagy része dollárban bonyolódik –, ezért tartalékokat kell tartaniuk, hogy biztosítsák a folyamatos importellátást a válság idején, és biztosítsák a hitelezőket arról, hogy az adósságfizetések külföldi pénznemben megtörténnek. Egy külföldi hitelező ugyanis bizonyos esetben nem egy kis nemzeti valutában kéri a törlesztést, hanem a saját pénzében.

A legtöbb ország nagy és nyitott pénzügyi piacokkal rendelkező devizában szeretné tartani tartalékait, mert biztos akar lenni abban, hogy a szükség pillanataiban hozzáférhet tartalékaihoz. A központi bankok gyakran tartanak valutát államkötvények, például amerikai kincstárjegyek formájában. Az Egyesült Államok kincstári piaca továbbra is messze a világ legnagyobb és leglikvidebb kötvénypiaca – a legkönnyebben beszerezhető és kiárusítható kötvényekkel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a nemzetközi monetáris rendszer felügyeletéért felelős szerv nyolc fő tartalékvalutát ismer el: az ausztrál dollárt, a brit fontot, a kanadai dollárt, a kínai renminbit, az eurót, a japán jent, a svájci frankot és amerikai dollárt. Az amerikai dollár messze a leggyakrabban tartott tartalékvaluta, amely jelenleg a világ devizatartalékának nagyjából 60 százalékát teszi ki.

Az országok közül messze Kína rendelkezik a legtöbb bejelentett devizatartalékkal, több mint 3 ezer milliárd dollárral. A második helyen álló Japánnak körülbelül 1,3 ezer milliárd dollárja van. India, Oroszország, Szaúd-Arábia, Svájc és Tajvan is komoly tartalékokkal rendelkeznek. Az Egyesült Államok jelenleg nagyjából 140 milliárd dollár értékű eszközt tart tartalékaiban, köztük 40 milliárd dollár értékű külföldi valutát.

1

4

Kedvelje a Makronómot Facebookon!

Makronóm.Mandiner

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.