Nem adnak hitelt az éhező Tunéziának a befektetők, hogy felvásárolhassák az országot

2022. március 21. 9:00
Az orosz-ukrán háború miatt az éhezés küszöbére került Tunézia, amit a nemzetközi befektetők is igyekeznek előnyükre kihasználni.

Adagolni kell a lisztet Tunéziában

Az elmúlt hetekben a tunéziai élelmiszerpiacokon a lisztalapú termékeket adagolni kellett, a pékségek pedig elkezdték a kenyér adagolását és árat is emeltek. A pékségek szerint azért, mert hiány van a támogatott lisztből, amit a kormány sokáig tagadott. 

A növekvő nemzetközi élelmiszerárak és az ukrán válság miatt a búza egyre kevésbé megfizethető az országban (2019-ben Tunézia búzaimportjának közel fele Ukrajnából származott). 

De egy másik tényező lehet az is, hogy a közelmúltban nem tudták gyorsan kifizetni a tunéziai kikötőkben kikötő hajókat, amelyek búzát és árpát szállítottak. 

A búzapiac irányításáért felelős állami gabonahivatal (Office des Céréales), amely monopóliummal rendelkezik a búza és az árpa behozatalára, elismerte, hogy decemberben késett a kifizetések teljesítése hat, tunéziai kikötőkben lévő hajó esetében, de kiemelte, hogy a kérdést végül rendezték, és a hajók rakományát kirakodták.

A Gabonahivatal tisztviselői figyelmeztettek, hogy a fizetési problémákról szóló „hamis” híreket „a beszállítók kihasználhatják az importált gabona árának emelésére”, és az élelmiszerbiztonság kérdését nemzetbiztonsági kérdésnek nevezték.

Látható tehát, hogy az élelmiszerválság a piaci erővel rendelkező spekulánsok nyerészkedésének is teret adhat.
A világ egyik éléskamrája, Ukrajna háborúban áll, emiatt Egyiptomnak várhatóan már csak kilenc hónapra elég tartaléka van búzából. Közben Magyarország exporttilalmat vezetett be, miután a Makronóm cikkben fogalmazta meg, hogy a hazai gabonaexport a jelenlegi helyzetben semmiféle dicsekvésre nem adhat okot.

A Valutaalap és az éhezés szorításában

A búza kérdése az országban komoly politikai jelentőséggel bír. Az, hogy

a kormány 1983 végén és 1984 elején a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlen nyomására hirtelen megemelte a kenyér árát, tömeges tüntetésekhez vezetett,

amelyeket a hadsereg erőszakkal vert le, több tucat ember halálát okozva. 

2019-ben a tunéziai Igazság és Méltóság Bizottsága (TDC) – amelyet azért hoztak létre, hogy megvizsgálja a múltbeli emberi jogi visszaéléseket – feljegyzést küldött az IMF-nek és a Világbanknak, amelyben

kártérítést kért az említett halálos zavargásokban játszott szerepükért a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.

 A jelentés felszólította az intézményeket, hogy kártalanítsák az áldozatokat és töröljék Tunézia „törvénytelen adósságát”.

Tunézia ma adósságcsapdában van és legalább egy éve többet fizet külföldi adósságtörlesztésként, mint amennyi forrást külföldi hitelekből kap,

az új hitelek a régi adósságok kifizetésére mennek el.

2016-ban, amikor Tunézia jelentős hitelprogramot írt alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a tunéziai GDP több mint 5 százalékát fordították az adósságszolgálatra, de a hitelprogram minden egyes évével ez a szám nőtt, és 2021-re majdnem 12 százalékra ugrott (ez normális esetben egy fejlett országban sokkal inkább 2-4 százalék körüli összeg.)

Mivel az IMF-hitel 2020-ban lejárt,

a hitelezők egyre kevésbé hajlandóak kölcsönt nyújtani Tunéziának, amíg az nem ír alá egy új IMF-hitelt,

amelynek feltételei között szerepelnek az állami kiadások csökkentését és a fennmaradó állami tulajdonú vállalatok további privatizációját célzó strukturális reformok, tehát

a szervezet a hagyományos megszorító politikát követeli a nemzetközi befektetők érdekeit képviselve, egy az éhezés szélén álló országon.

A külső források pedig szép lassan elapadnak. Az állam 2021-es költségvetésében eredetileg azzal számolt, hogy Tunézia 13 milliárd dinárnyi külső hitelt kap a költségvetés fedezésére; 2021 novemberének végéig azonban csak 6,7 milliárd dinárnyi külföldi hitel érkezett az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a várt hitelek nem érkeztek meg, írja az elemzés.

Helyi kritikusok azt hangoztatják, hogy az ország nem kapta meg a már beígért részleteket vagy hiteleket, így ez egy stratégia az ország megfojtására. Szerintük Tunézia hitelezői üzenték azt, hogy

ha nem hajtják végre az IMF által előírt strukturális reformokat, nem kapnak finanszírozást és az ország végül nem tud majd búzát, gázt és gyógyszert importálni. 

Az IMF-megállapodás nélkül Tunézia kirekesztődik a nemzetközi hitelpiacról, ami még több fizetési problémához vezethet az olyan létfontosságú áruk, mint az élelmiszerek esetében.

(Címlap: MTI/EPA/Mohamed Meszara)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Durva helyzet......

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés