Most választ kapunk: mire érdemes beruházni a háború ideje alatt?

Jelen írásomban azt vizsgálom, hogy az egyes gazdasági szektorokat követő tőzsdei alapok közül mely három produkálta a legnagyobb csökkenést a konfliktus kitörése óta.

Nem alapvető fogyasztási cikkek

A gazdasági ciklusok ismerői számíthattak arra, hogy a konfliktus egyik legnagyobb vesztesei a nem alapvető fogyasztási cikkeket termelő vállalatok lesznek.

Ezek olyan árucikkek, melyek a fogyasztók számára nem feltétlenül szükségesek, és csak akkor vásárolják meg, ha a jövedelmük szintje ezt lehetővé teszi. Ezen termékek közé tartoznak az olyan tartós cikkek, mint például a mosógépek és a hűtőszekrények – ezek lecserélését a vásárlók jellemzően hosszabb távon is el tudják halasztani.

A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 8,6 százalékkal csökkent az iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Ez a szám alapvetően is magas, 2022 első heteiben viszont ennél is drasztikusabb a csökkenést tapasztalhattunk: január 1-e és február 23-a között ugyanez a befektetés ugyanis 15,8 százalékot veszített az értékéből (lásd 1. ábra). 

A szektort reprezentáló iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) befektetési alap nagy méretű, növekedésorientált, nem alapvető fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek részvényeibe fektet. A kiugróan negatív időszaki hozam nem meglepő, hiszen a nagyobb befektetéseik közül az Amazon és az Alibaba értéke 5-7, a Nike árfolyama pedig 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

A szektor teljesítménye ugyancsak megfelelt a várakozásoknak. Az előző írásomban (ide kerül az előző linkje) bemutatott inflációs hatások miatt

Fontos megemlíteni, hogy egy háborús időszakban a magánszemélyek jellemzően növelik a megtakarításaikat is azért, hogy felkészüljenek egy esetleges negatív, nem várt esemény hatására. 
A kiugróan negatív időszaki hozam további magyarázata, hogy az emberek bizonytalan környezetben nem szívesen köteleződnek el hosszabb távú beruházások mellett.

Pénzügyi szektor

Meglepő, hogy a globális pénzügyi szektort is negatívan érinti a háború. Az orosz bankok kidobása a nemzetközi SWIFT rendszerből sokak számára ismert, ám pontosan a lépés szelektív, egy országra vonatkozó volta miatt logikusnak tűnhetett azt gondolni, hogy csak az orosz bankok fogják megszenvedni az eseményeket.

A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 7,1 százalékot esett az iShares Global Financials ETF (IXG) alap egy befektetési jegyének árfolyama – ez a csökkenés nem csupán a többi szektorhoz képest volt jelentős adott időszakban, de egyértelmű fordulatot is jelentett az év elején tapasztalható oldalazó ármozgáshoz képest (lásd 2. ábra). 

A szektort reprezentáló iShares Global Financials ETF (IXG) befektetési alap nagy méretű, alulértékelt pénzügyi vállalkozások részvényeibe fektet. A kifejezetten rossz időszaki hozam nem meglepő annak tudatában, hogy a nagyobb befektetéseik szinte kivétel nélkül botrányosan rosszul teljesítettek, a JP Morgan, a Bank of America, a Wells Fargo és a Citigroup is körülbelül tíz százalékot veszített az értékéből a vizsgált időszakban. Bár a jelentős szereplők közül többen is jelen voltak az orosz piacon, mégsem indokolt egy ilyen nagymértékű részvényárfolyam-csökkenés. 

A rossz teljesítménynek több oka is van:

• A globális lassulás miatt visszaeső hitelezési tevékenységek miatt a pénzügyi intézmények profitja várhatóan csökkenni fog.
• A negatív piaci folyamatokból következő befektetési veszteségek miatt szintén profitcsökkenés várható.
• A korábbi részben bemutatott infláció-növekedés gyors és jelentős kamatemeléseket indukálhat, melyek komoly veszteségeket okozhatnak a bankok kötvénybefektetésekor. 

Autógyártók

A nem alapvető fogyasztási cikkek hátterét ismerve nem meglepő, hogy a gépkocsigyártók részvényesei sem aludtak jól az elmúlt napokban. A február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 6,7 százalékkal lett alacsonyabb a First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Bár 2022 elején is negatív trend uralta a grafikont, az esés sebessége látványosan felgyorsult a konfliktus kezdete óta (lásd 3. ábra). 

A szektort reprezentáló First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) befektetési alap nagy méretű, alulértékelt autógyártók részvényeibe fektet. A jelentős negatív hozam nem meglepő annak tudatában, hogy a vizsgált időszak során a nagyobb befektetéseik közül a Daimler és a Volkswagen is elveszítette az értékének körülbelül 20 százalékát.

Ezen szektor teljesítményét nagyon hasonló tényezők vezérlik, mint az elsőként bemutatott nem alapvető fogyasztási javakét,  hiszen egy gépkocsi is pontosan ilyen termék. A fogyasztók többsége autó nélkül is boldogul, akinek viszont szüksége van rá,akár évekig is tudja halasztani az aktuális járművének cseréjét, ezért az autógyártók különösen érzékenyen reagálnak a nagy válságokra. Nem meglepő, hogy a 2008 és 2009 közötti válság idején lényegében az összes nagy amerikai autógyártó csődben volt, és csak komoly állami segítséggel tudtak talpon maradni.

Borítókép: MTI/Jászai Csaba