Makronóm

Professzor mutat tíz okot, amiért az USA-nak nem is olyan rossz az Ukrajnában zajló háború

2022. március 11. 17:33

Írta: Takács Zsolt
Jack Rasmus, a kaliforniai Saint Mary’s College professzora 10 pontban szedte össze, hogy az amerikai politikai elit és a hadiipar miért örülhet az ukrán-orosz háborúnak.

A mainstream média jelentős része arra a kérdésre összpontosít, hogy Oroszország miért rohanta le Ukrajnát és miért nem hajlandó figyelembe venni azt a tényt, hogy az USA számára jelentős előnyökkel jár, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Az amerikai média, a Biden-adminisztráció és a kongresszusi háborúpárti politikusok azt állítják, hogy megpróbálták eltántorítani Putyint és Oroszországot a megszállástól, de

nem feltétlenül vannak összhangban az állításaik és az érdekeik

– írja Rasmus saját blogjában. Számos bizonyíték utal leírása szerint arra, hogy az USA és a NATO jó része nem bánta a konfrontációt, amíg az egy proxy háborút, amelyet ukrán földön vívnak, hogy aztán tétlenül álljanak és fegyverekkel támogassák  az ukránokat, amivel elérhetik az USA-NATO biztonságpolitikai céljait. Az amerikai professzor 10 pontban szedte össze a lehetséges okokat, véleménycikkét szemlézzük.

1. A NATO újraegyesítése és az Egyesült Államok hegemóniájának újbóli megerősítése.

Az elmúlt években – és különösen Trump elnöksége óta – a NATO egyes tagjai megkérdőjelezték, hogy az Egyesült Államok továbbra is olyan megbízható partnere-e a szövetségnek, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt. Az olyan nemzetek, mint

Franciaország és most már Németország is, egyre inkább kételkedtek az USA partnerségében az elmúlt években.

Az EU-n belül olyan hangok is felerősödtek, hogy a védelem terén saját útját kellene járnia az uniós tagországoknak.

Ráadásul Kína jelentős gazdasági térnyerést ért el az Európai Unió NATO-államaiban. Európa és Kína ma már az első vagy a második legnagyobb export-import kereskedője egymásnak. Európa kulcsfontosságú államainak vezetői nagyon tartanak attól, hogy az USA esetleg belevezeti őket egy ukrajnai konfliktusba, amelynek nagyon komoly hatásai lehetnek a gazdaságukra nézve egy olyan időszakban, amikor az európai gazdaság továbbra is küzd a koronavírus által előidézett, két éve tartó recesszióból való kilábalásért.

Az USA közel-keleti eredményei is elgondolkodtatják az európai vezetőket:

az USA keveset ért el, a területet romokban hagyta ott, hogy Kínára összpontosítson.

Az európai NATO-szövetségesek ráadásul eléggé megosztottak. A kelet-európaiak, azaz

a NATO újonnan csatlakozott tagjai elfogadják amerika vezető szerepét a több fegyver és katonai támogatás reményében.

Ezzel ellentétben az olyan nagy játékosok, mint Franciaország és Németország nem hajlandók vakon követni Ameirkát. Ha egy amerikai provokáció  az ukrajnai konfliktusban rosszul sül el, a nyugat-európai NATO-államok számára magas a politikai és gazdasági kockázat.

2. Rávenni Németországot, hogy törölje az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték projektet; rávenni Európát, hogy helyette amerikai gázt vásároljon; növelni az amerikai földgázexportot Európába, és ezáltal ellátási hiányt teremteni az USA-ban, hogy igazolható legyen az amerikai belföldi gázár-emelkedés és az amerikai profit.

Németország különösen bizonytalan abban, hogy az USA-t követve Ukrajnában egy újabb, a Közel-Kelethez hasonló mocsárba vezesse Európát. Az új kancellár, Olaf Scholz különösen feszült a kilátások miatt. Németországban a közvélemény jelentős mértékben ellenzi, hogy Németország akár közvetve is belekeveredjen egy Ukrajnában zajló háborúba. Még a német kapitalisták is megosztottak az Oroszországból érkező Északi Áramlat 2 földgázvezeték sorsa miatt. Eközben

Németországnak égető szüksége van az energiaellátásra.

Az orosz gáz jelentősen olcsóbb, mintha a németek az Egyesült Államokból vásárolnának földgázt. Az USA évek óta nyomást gyakorol Németországra, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2-t, és vásároljon cseppfolyósított földgázt az Egyesült Államokból, természetesen magasabb áron. Az orosz gáz amerikaival való helyettesítéséhez Németországnak rendkívül drága új kikötői létesítményeket kellene építenie.

Az amerikai olajipari vállalatok el akarják adni a gázt, hogy az USA földgázkészletének túlkínálatát csökkentsék. Ez nem csak a Németországba irányuló többlet eladásból származó nyereséget hozna, hanem az Egyesült Államokban is hiányt okozna, ami lehetővé tenné az amerikai vállalatok számára, hogy a belföldi piacon is emeljék az árakat. Aztán ott van a német és európai bizonytalanság, hogy az USA egyáltalán képes lenne-e szállítani az Oroszországtól vásárolt földgázmennyiség 40 százalékát.

Az ukrajnai konfliktus színfalai mögött az amerikai olajcégek fenyegető háttérhatalmi jelenléte húzódik meg, amelyek az amerikai földgáz nagy részét birtokolják és ellenőrzik – és akiknek az 1960-as évek óta szinte minden amerikai katonai kalandban benne van a keze.

3. Ürügyet teremt arra, hogy még több csapatot és fejlett fegyverzetet küldjenek a Baltikumba (Észtország, Lettország, Litvánia) és Kelet-Európába (Lengyelország, Románia).

Vannak olyan politikai erők az Egyesült Államokban, amelyek Lengyelországot, Romániát és a balti országokat akarják felfegyverezni, beleértve nukleáris fegyverek telepítését is az országaikba. A régió kormányai boldogok, hogy összefoghatnak ezekkel az amerikai háborúpárti képviselőkkel. Ez újabb hatalmas finanszírozást jelent az USA-tól – több amerikai fegyvert és csapatot –, ami jelentősen fellendíti a gazdaságukat (és kétségtelenül a politikusok zsebét is).

4. Több gazdasági engedményt kapjon Ukrajnától az amerikai vállalkozások számára, több és jobb amerikai/NATO-fegyverekért cserébe.

Az amerikai birodalom nem nyújt segítséget anélkül, hogy ne árazná azt be.

Az amerikai befektetők és vállalatok 2014 után már mélyen behatoltak az ukrán gazdaságba. A gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban jelentős számú ukrán vállalatot finanszíroztak, felvásároltak vagy más módon ellenőriztek. Biden fia nem az egyetlen olyan újgenerációs képviselője az amerikai politikai elitnek (mindkét pártból), aki ukrán cégek igazgatótanácsában ül. Miközben az USA még több pénzt és fegyvert biztosít Ukrajnának, meg fogja kérni ennek az árát.

Még mélyebb befolyást fog követelni az ukrán gazdaság és bankrendszer felett.

Az ukrán elit azonban több mint örömmel fogadja őket, mivel az USA gazdasági birodalmi formája integrálja a gyarmati elitet azáltal, hogy megoszt velük a gazdasági tortából egy nagy szeletet. Az ukrán munkások és fogyasztók lesznek azok, akik a végén megfizetik a magasabb árat.

5. Növelni az USA politikai támogatását Moldova ellen, hogy kiűzzék az orosz támogatókat és amerikai bábkormányt állítsanak az egész ország élére.

Az biztos, hogy az Ukrajnában kitört katonai konfliktus hatására az USA és annak helyszíni hírszerző szolgálatai (CIA) valamilyen módon Moldovára is rátámadnak. Moldova az a kis állam, amely Délnyugat-Ukrajna és Románia között helyezkedik el. Évek óta nyugtalan fegyverszünet van az ország egyik felét irányító orosz támogatású erők és a másik felét irányító nyugatbarát erők között. Az USA megpróbál majd változtatni ezen, és az országot teljes nyugatbarát hegemóniába fordítani abban az esetben, ha a NATO bekebelezi Ukrajnát, vagy ha katonai konfliktus alakul ki.

6. Igazolja az USA további erőfeszítéseit és finanszírozását Fehéroroszország és Kazahsztán destabilizálására.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy az amerikai hírszerzés és a hozzá kapcsolódó erők nem vesznek részt a közelmúltbeli nyilvános tüntetésekben és tiltakozásokban mind Fehéroroszországban, mind Kazahsztánban, utóbbiban alig néhány hete, amikor Ukrajnában megnőtt a feszültség.

Az USA teszteli az oroszellenes ellenállás mértékét

azokban az országokban, amelyek gazdaságilag és politikailag szorosan kapcsolódnak Oroszországhoz. Oroszország segített ezeknek a kormányoknak a tüntetések leverésében, amelyek közül néhány, mint például Kazahsztánban, különösen erőszakos felkelés volt.  Amennyiben az USA Ukrajnát teljes mértékben a NATO felé „fordítja”, biztos, hogy az USA fokozni fogja erőfeszítéseit az Oroszország határain fekvő Fehéroroszország és Kazahsztán további destabilizálására. Ezek lesznek a következő „ukrajnai” célpontok, követve az Ukrajnára vonatkozó sablont, amely 2014-ben kezdődött és most 2022-ben tetőzik.

7. Jelentős külpolitikai figyelemelterelés a Demokrata Párt számára a 2022. novemberi félidős választások előtt.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy olyan külpolitikai kérdés, mint Ukrajna, milyen előnyökkel járhat a hivatalban lévő elnök és pártja – a demokraták – számára. Ez lehetővé teszi a Biden-adminisztrációnak, hogy a választás évében „keménynek tűnjön”. Az Egyesült Államokban mindig különösen megnő annak a pártnak a támogatottsága, amely „keményen fellép Oroszországgal szemben” – mindaddig, amíg ez nem vezet közvetlen konfliktushoz az USA-val. Az Ukrajnában zajló események egy klasszikus amerikai proxy háborút jelentenek: az a fajta háború, amelyet az USA inkább távolról egy másik ország – jelen esetben Ukrajna – területén, mások csapataival vív meg.

8. A kongresszus jóváhagyja az USA védelmi költségvetésének további növelését a már elfogadott 778 milliárd dolláron felül.

Az USA közel-keleti háborúi véget értek. Időbe telik, amíg új fegyvereket és csapatokat tudnak kiépíteni, hogy szembeszállhassanak Kínával Ázsiában. Az USA számos kulcsfontosságú technológiai területen le van maradva. Az amerikai megállapodás miszerint az USA Ausztráliát a legújabb amerikai atom-tengeralattjárókkal látja el csak egy példa arra, hogy az USA hatalmának csendes-óceáni kiépítése nem megy egyik napról a másikra. Az ukrajnai proxy-háború kényelmes átmeneti ürügyként szolgál arra, hogy az USA közel-keleti kivonulásával ne csökkentsék a védelmi kiadásokat, hanem még inkább növeljék azokat.

Az USA védelmi kiadásai egyértelműen kicsúsztak a döntéshozók kezéből.

Csak a Pentagon kiadásai 778 milliárd dollárra rúgnak, és még az USA közel-keleti kivonulása után is tovább emelkednek. Az USA teljes védelmi kiadása azonban jóval meghaladja az évi 1 billió dollárt, ha a kormányzat más részlegeit is beleszámítjuk. A katonai-ipari komplexum soha nem vesztegeti az időt arra, hogy ösztönözze az USA-t egy újabb konfliktusba keveredésre – miután befejezett egyet –, hogy megakadályozza a háború utáni védelmi kiadások csökkentését.

Katonai-ipari komplexum: egy ország katonasága és az azt ellátó védelmi ipara közötti kapcsolat, közpolitikát jelentősen befolyásoló érdekeltség

Miután a Szovjetunió összeomlott a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején, a katonai bűnbak Szaddám Huszein lett. Ez táplálta az 1991-es első öbölháborút és a további háborús kiadásokat, valamint ez fordította az USA figyelmét a Közel-Kelet felé. A kilencvenes évekbeli szomáliai és balkáni amerikai beavatkozás a továbbiakban is lehetővé tette és igazolta a hadiköltéseket. A következő kényelmes ellenség a „terrorista fenyegetés” volt a 9/11-es amerikai támadás nyomán. Ez a következő két évtizedben tovább növelte a védelmi ráfordításokat, beleértve az iraki, afganisztáni, líbiai, szíriai és a jelenlegi jemeni amerikai proxy-háborút is. Most, hogy az USA kivonult a közvetlen közel-keleti háborúkból, új ellenségre van szüksége a háborús költések fenntartásához. Időbe telik, amíg Kínát, mint célpontot felépítik. Addig azonban Ukrajna és Oroszország is megteszi, hogy a kongresszus továbbra is ellássa dollárral az amerikai hadiipari komplexum háborús gépezetét.

9. Kifogás, hogy az oroszbarátok ellen forduljanak: Venezuela, Nicaragua és Kuba.

Egy elhúzódó ukrajnai konfliktus átterjedhet más „proxy” nemzetekre is. Oroszország számára ez Venezuelát, Kubát és Nicaraguát jelenti. Egy ukrajnai háború esetén az amerikai háborúpárti politikusok találnak majd indokot arra, hogy az amerikai hírszerző egységek, sőt talán még az amerikai különleges erők által irányított destabilizációs erőfeszítésekkel is támadják ezeket az országokat.

10. A legújabb amerikai fegyverek hatékonyságának tesztelése az orosz erők ellen és az orosz fegyverek hatékonyságának tesztelése az USA ellen anélkül, hogy közvetlenül konfrontálódnának Oroszországgal; rávenni Oroszországot, hogy felfedje kiberképességeinek állapotát.

A proxy-háborúk jó ürügyet szolgáltatnak arra, hogy az USA új fegyvereit egy harmadik ország csataterén tesztelhessék. Ez nemcsak azt jelenti, hogy tesztelni kell, hogy az amerikai támadó fegyverek mennyire jól teljesítenek az orosz védelem ellen, hanem azt is, hogy az orosz fegyverek hogyan teljesítenek az amerikai védelem ellen. A gyenge pontok elkerülhetetlenül megjelennek, ami lehetővé teszi a fegyverek kijavítását és korszerűsítését a jövőbeni máshol történő esetleges felhasználás céljából. Ezek azonban csak egy valódi csatatéren válnak láthatóvá.

Az USA különösen érdekelt abban, hogy tesztelje kiberbiztonsági fegyverzetét,

miközben ráveszi Oroszországot, hogy fedje fel képességeinek nagy részét. Az amerikai hadsereg másik érdekeltségi területe, hogy teszteljék mennyire jól teljesítenek az amerikai páncéltörő rakéták, és mennyire jól teljesítenek az amerikai/NATO rakéták az orosz rakétaelhárító rendszerek (mint például az S-500) ellen.

Konklúzió

A szerző, Jack Rasmus szerint az imént felsorolt okok ugyan előnyöket jelentenek az USA számára, azonban

mindennek az árát az ukránok fogják megfizetni.

Az USA és vállalatai gazdasági és stratégiai előnyökhöz jutnak a háború által. Európa a kettő között fog vergődni, bizonytalanul a konfliktus gazdasági hatásait illetően, illetve a konfliktus rosszul alakulása esetén nagy politikai kockázattal.

Az amerikai érdekeltségek elmúlt két hónapban tanúsított magatartása egyre inkább azt sugallja, hogy a nyílt ukrajnai konfliktus az USA-nak kedvez. Stratégiailag, belpolitikailag és gazdaságilag is sokat nyerhet az Egyesült Államok – fejezi be gondolatait az amerikai professzor.

(Borítókép: MTI/EPA Pool/Jim Lo Scalzo, MTI/AP/Markus Schreiber, MTI/EPA/Szputnyik/Krem/Pool//Alekszej Nyikolszkij)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés