Ma még az álláskeresési járadék vásárlóértéke is több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt

2022. március 7. 13:02
Egy válság minden gazdasági szereplőt megvisel. A leginkább azokat, akik hosszú távon elveszítik a munkájukat. A néhai sztárközgazdász, Milton Friedman szerint a munkanélküliség alakulása a kormányzat minőségének is kiváló mércéje. Jelen írásban munkanélküliséggel kapcsolatos mutatók segítségével vetjük össze a 2008-09-es és a 2020-21-es válságkezelést. A cikkből kiderül, hogy a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg, arányaiban sokkal több munkanélküli kap ma támogatást, mint a balliberális időszakban és a mai álláskeresési támogatás rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.

Sebestyén Géza elemzése a Makronómon.

Az élelem bére

A Nobel-emlékdíjas Milton Friedman híres idézete szerint

a magas munkanélküliség majdnem mindig rossz kormányzás következménye,

nem pedig gazdasági egyensúlytalanság miatt történik. Ennek alapján, amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik időszak válságkezelése volt a sikeresebb (a balliberális kormányok 2008-09-es próbálkozása vagy a jobbközép kormány 2020-21-es teljesítménye), akkor a figyelmünket a munkanélküliségi rátára érdemes irányítani.

A két válságidőszak alatt az állással nem rendelkezőket három csoportba lehetett sorolni. A munkahely elveszítését követő 3 hónapban a korábbi munkavállalók az álláskeresési járulék teljes összegére jogosultak. 2009-ben ez az összeg legfeljebb havi 85800 forint volt. 2022-ben 200000 forint. A munkavállalók egy másik csoportja nem részesült járulékfizetésben. Végül egy harmadik csoport 2011 előtt a teljes ellátás felére, 42900 forintra volt jogosult az állás elveszítése utáni 5-6. hónapban. A három csoport létszámának időbeni alakulását mutatja az 1. ábra. 

1. ábra: A hazai munkanélküliség alakulása 2009-tól. Adatok forrása: KSH.

A fenti ábra több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Szemléletesen mutatja, hogy

a munkanélküliek számának meredek emelkedését a 2010-es kormányváltás állította meg.

Azt is láthatjuk, hogy a nemzeti bank összetételében megújult monetáris tanácsának 2012-ben elkezdett, és a 2013 utáni jegybanki vezetés által végigvitt kamatcsökkentése jelentős csökkenést hozott a mutatóban. A kedvező trend fő nyertesei az állami támogatásban nem részesülők, azaz a több mint 3 hónapja állás nélkül lévők voltak. A monetáris és fiskális politika 2012. augusztus 29-ével kezdődő szinkronizálása előtt volt olyan időszak, hogy közel 400 ezer honfitásunk sem munkabérben, sem álláskeresési támogatásban nem részesült. 2020 júniusában – azaz már a koronavírus-válság alatt – ezen polgártársaink száma 90 ezer volt.

A legrosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő magyarok száma ezen évek alatt kevesebb mint negyedére csökkent.

Hasonlóan jelentős javulást tapasztalhatunk az ellátásban részesülők arányát tekintve. Míg a fiskális és monetáris politika egységesítése előtt volt olyan időszak, amikor a munkanélküliek több mint 80 százaléka nem részesült semmilyen támogatásban, addig 2020-ra ez az arány 50 százalék alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy míg korábban nem ritkán volt olyan időszak, hogy 10 munkanélküli közül csupán 2 kapott állami támogatást, addig

2020-ra ugyancsak 10 munkanélküli közül már 2,5-szer ennyien, azaz 5-en részesültek álláskeresési járadékban.

A fenti grafikon végül szemléletesen hoz ítéletet a cikk alapkérdése, azaz a 2008-09-es és 2020-21-es válságkezelés sikeressége tekintetében is. Míg 2009 végén, 2010 elején több mint 320 ezer honfitársunk volt, akinek se munkája nem volt, sem pedig munkanélküli támogatásban nem részesült, addig 2020 végén ez a szám 60 százalékkal volt alacsonyabb, mindössze nagyjából 130 ezer munkaképes korú magyar volt ebben a helyzetben. 

A pénz beszél

A munkájukat elveszítők szempontjából azonban nem csak az fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek el bevétel nélkül, hanem az is, hogy az álláskeresés időszaka alatt mennyi bevételre számíthatnak. És e tekintetben is jelentős különbség van 2022 és 2009 között. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, míg 2009-ben az első három hónapban havi 85800 forintot kaptak a munkanélküliek, addig 2022-ben már 200000 forint az ellátás összege. E két érték nem csak nominálisan, de reálértékben is nagyon messze van egymástól.

Ma az álláskeresési járadék vásárlóértéke több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt.

2. ábra: Álláskeresési járadék alakulása a munkanélküliség első hat hónapjában. Adatok forrása: Hazai jogszabályok.

Ám nem csupán azok kapnak több állami segítséget 2022-ben, akik az első három hónap során el tudnak helyezkedni. Hiszen a teljes járadék összege és reálértéke is magasabb 2022-ben, mint 2009-ben volt.

Míg 2009-ben legfeljebb 386100 forintot kapott csak egy álláskereső, azt is hat hónapra elosztva, addig 2022-ben 600000 forint a teljes összeg,

melyet ráadásul sokkal hamarabb kézhez is kap a foglalkoztatását elveszítő. 

Összefoglalás

Milton Friedman mércéje szerint

a 2008-09-es pénzügyi válság kezelése egyértelmű kudarcnak tekinthető, míg a 2020-21-es koronavírus válság kezelése sikeresen zajlott.

2008 után a magyar munkanélküliségi mutató villámgyorsan félmillióra emelkedett. Közülük többszázezren tartósan veszítették el állásukat, és semmilyen állami támogatásban nem részesültek. A romló trendet megállítani csak a 2010-es kormányváltás tudta, és megfordításához szükség volt a 2012 utáni monetáris politikai fordulatra is. 

A 2020-21-es válság súlyosságát jól mutatja, hogy 2020-ban néhány hónap alatt egy kifejezetten kedvező szintről a korábbi maximum közelébe ugrott az álláskeresési járadékban részesülő magyarok száma. Ám a gyors és hatékony kormányzati lépések képesek voltak a helyzet dinamikus romlását villámgyorsan megállítani és megfordítani. Ami ennél is fontosabb, sikerült megakadályozni a tartós munkanélküliség kialakulását. Az állásukat rövid távon elveszítők magas száma mellett és ellenére az álláskeresési járadékban nem részesülő honfitásaink száma 2020-ban végig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 év kétharmadában.

A 2010 utáni kormányok munkahelyteremtési erőfeszítéseinek, illetve a koronavírus válság hatékony kezelésének hála a magyar munkaerőpiac felvevőképessége ma historikus tekintetben is kiemelkedően jó. Ahogyan láttuk, a mostani válság során az állásukat elveszítők többsége gyorsan vissza tudott kapcsolódni a munka világába. Ennek a fényében

a mai álláskeresési támogatás, mely rövid távon jóval nagyobb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer, kifejezetten kedvező a munka nélkül maradók számára. 

(Címlap: MTI/Komka Péter) 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés