Mindig a végén van vége

2022. február 22. 12:36

György László
Tetemes előnyre tettünk szert a világgazdasággal szemben, és még nincsen vége – György László írása a Makronómon.
Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának írása a Makronómon.

A magyar beruházási ráta a válság alatt is a 27-28 százalékos rekordsávban mozgott. A válság két évében 40 százalékkal több beruházást valósítottak meg a cégek Magyarországon, mint visegrádi vetélytársainknál, sőt a lengyelekhez képest nálunk 60 százalékkal több beruházás valósult meg 2021-ben. A különbség még sose volt ekkora. A jelen beruházása pedig a jövő növekedése.

A beruházások hatása nem jelenik meg azonnal a növekedésben, hiszen a megvásárolt gépeket üzembe kell helyezni, a megrendeléseket „be kell húzni”, le kell gyártani és értékesíteni kell, miközben

a beruházásoknak jelentős az import-vonzata, ami makrogazdasági szinten a növekedést a jelenben csökkenti.

A beruházások során ugyanis gépeket, berendezéseket, technológiát és alapanyagokat vásárolnak a cégek, és bár van néhány sikeres célgép gyártó vállalkozás Magyarországon, amelyek robotokat gyártanak még a világ legautomatizáltabb gazdaságába, Dél-Koreába is, de összességében több gépet importálunk ilyen magas beruházási szint mellett, mint amennyit exportálunk és az alapanyagok jelentős részt is külföldről vesszük, hiszen nem vagyunk nyersanyag-nagyhatalom.

Nem csak a makroszámok szintjén, de az országot járva és a cégeket látogatva is

látszik a beruházás-ösztönző és munkaalapú válságkezelés eredménye.

Egyre-másra mutatják be a vállalkozók a beruházásaikat. Elmondásuk szerint, ha most állnának neki tervezni, akkor az eszközök 30-40 százalékkal többe kerülnének a megnövekedett világpiaci alapanyagárak és szállítási költségek miatt, és 6-8 hónap helyett 12-18 hónapos határidővel szállítanának a gépgyártók. Márpedig a többletkereslet a világgazdaság újraindulásával hirtelen jelentkezett és az nyert, aki talpon maradt, sőt a válság alatt „gyúrt”, erősített, bővített. 

Ezért adtunk két feltétellel pénzt a vállalkozásoknak már a válság legelejétől:

ha megtartják munkavállalóikat, és ha nem halasztják el a beruházásaikat.

Mindemellett folytattuk a versenyképességet és ezen keresztül a gazdasági növekedést hosszú távon meghatározó tudástermelő rendszereink átalakítását és megszilárdítását. Átalakítottuk a szakképzést és a felnőttképzést: mindkét tudástermelő rendszerünket közelebb vittük a vállalkozásokhoz, hogy igényeiknek megfelelő képzések valósulhassanak meg. A magyar gazdaság újraindításával egy időben elindított új felnőttképzési rendszerben arra képezhetik a cégek a munkavállalóikat, amire csak akarják és kaphatnak hozzá munkavállalónként akár félmillió forintot is. (Mi adatalapon tudjuk mérni a támogatások hasznosulását.) A szakképzésben 2021 szeptemberétől a vállalkozások a náluk dolgozó és tanuló diákok után havi 200-250 ezer forintot kapnak, ami fedezi a diákok bérét és a taníttatásuk költségét. A Tanítsunk Magyarországért programmal elérjük a távoli kistelepülésen élő általános iskolásokat is és közel került az a célunk, hogy 2030-ra minden most általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával és a képességeinek megfelelően boldoguljon.

A válság alatt közel megdupláztuk a kutatás-fejlesztési és innovációs alap forrásait

és sikeres nemzetközi példák mentén végrehajtottuk az innovációs és az egyetemi rendszereink modellváltását, hogy közelebb vigyük őket a gazdaság szereplőihez. Hosszú előkészítés után az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése vette kezdetét Magyarországon 2021 augusztusában.

A válság alatt egyik évről a másikra közel megdupláztuk egyetemeink működési költségvetését és 2700 milliárd forintos fejlesztésbe kezdtünk.

(Csak érzékeltetésképpen: minden idők legnagyobb zöldmezős beruházása, az SK Innovations 681 milliárd forintból valósul meg.)

Jelen pillanatban azt mondhatjuk el csupán, hogy a válságkezelés rövid távon eredményes volt, mert a munkához való viszonyunkat megőriztük, hiszen soha ilyen sokan, 4,7 millióan, nem dolgoztak Magyarországon az elmúlt 30 évben, mint most, és a magyar gazdaság teljesítménye fél évvel korábban elérte a válság előtti szintjét, mint a világgazdaság egésze. Vagyis a teljes világgal szemben előnyre tettünk szert. 

Méghozzá úgy, hogy a beruházások kapacitásbővítő és a tudástermelő rendszereink termelékenység növelő hatása egyelőre mérsékelten érződik. Úgyhogy messze még a célegyenes.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha csak a számokat nézzük, akkor nagyon nincs igazad. Tudod, ez úgy működik, mint kamatos kamat. Mondhatnám azt is, hogy vedd elő az Excelt, és próbáld ki benne, de tartok tőle, ha így érvelsz, akkor azt sem tudod használni.

Az az írás sem korrekt. Például azt sugallja, hogy a nyugdíjas-aktív arány növekedése csak az állami nyugdíjakat fogja csökkenteni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés