Makronóm: Beszéljenek a számok!

Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt

2022. február 22. 15:00
A járvány alatt csökkent a foglalkoztatottság – halljuk sokszor. Pontosítsunk! A járvány alatt egyetlen negyedévre estünk vissza, a Gyurcsány korszak válsága után hét év alatt, 2013-ra tudtunk újra visszakapaszkodni a kiindulási, 2006-os szintre.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzése a Makronómon.

A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden hétfőn megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. Ebben a 2. részben most a járvány munkaerőpiaci hatásával foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül.)

Ha pontosak akarunk lenni, akkor nem tudjuk a 2008 körüli válság időszakát és a jelenlegi járványidőszakot egy grafikonon ábrázolni, mert 2021 januártól kicsit módosult a Munkaerőpiaci Felmérés (Labour Force Survey) metódusa. Egyik olyan módosulás, ami jelentősen hatott a mi mutatóinkra is az volt, hogy míg korábban a szülési szabadságon levő anyákat az uniós tagállamok egy részében szabadságon levő foglalkoztatottnak, másik részében – így nálunk is – inaktívnak tekintették, addig tavaly óta már mindenhol egységesen a foglalkoztatottak között szerepelnek. Az átálláskor az EUROSTAT és a KSH is csupán 2009-ig számolta ki visszamenőlegesen az új módon is a munkaerőpiaci mutatókat, a régi módszer szerint pedig csak 2020-ig találhatók meg ugyanezek a számok.

Helyzetkép: a járvány hatása

A grafikonon is látható, hogy az unióban a 2019-es átlagos foglalkoztatási rátánál várhatóan már a 2021-es éves adat jobb lesz. Még a 2021 IV. negyedévet nem ismerjük, ezért becslést készítettem az első három negyedév alapján. A tavalyi hazai értékeket a KSH már közreadta, tehát tudjuk, hogy nálunk csak 2020-ban volt stagnálás. A járvány első évében az uniós átlag 1 százalékponttal csökkent 72,7 százalékról 71,7 százalékra, mi pedig csupán 0,1 százalékponttal estünk vissza éves szinten 77,6 százalékról 77,5 százalékra, ami inkább stagnálásnak tekinthető. Míg nálunk a férfiak nem estek vissza, a nők csökkenése 0,2 százalékpontos volt, addig az unió átlagában a férfiak 1,1, a nők pedig 0,9 százalékponttal zuhantak.

A magyar éves visszaesés az 5. legalacsonyabb volt 2020-ban. 

2021-ben becslésem szerint a tagállamok közel fele már növelni tudta a foglalkoztatását a 2019 évihez viszonyítva. Azonban még a tavalyi harmadik negyedévben mindig volt 7 olyan állam, amelyik nem érte el a 2019-es azonos időszaki értkét (Észtország, Olaszország, Szlovákia, Bulgária, Ausztria Svédország és Lettország).

Ha negyedéves adatokat vizsgáljuk, akkor még pontosabban látszik, hogy hazánkban 2020-ban valódi csökkenés csak a második negyedévben volt. Emlékezzünk rá, hogy 2020. március 15 után indult a karantén, s április végétől kezdhettünk fokozatosan visszatérni, nyíltak meg a gyerekeknek az iskolák és az óvodák.

Már a harmadik negyedévben visszapattant a foglalkoztatási ráta a járvány előtti azonos időszaki szintre,

s maradt így a negyedik negyedévben is. A tagállamok közül rajtunk kívül Lengyelország és Málta tudta csupán 2020 utolsó két negyedévében elérni a járvány előtti szintet. Az unió átlaga 2021 második negyedévére ért vissza oda.

Megállapítható, hogy a magyar munkaerőpiac visszapattanása az unióban is, de a világon is az egyik leggyorsabb volt, az unió átlagánál háromnegyed évvel korábban megtörtént.

Igaz ez mind a férfiak, mind a nők esetében.

A hazánk 2021. III. negyedévben a tagállamok sorrendjében a 79,3 százalékos rátánkkal a hatodik legnagyobb Hollandia, Svédország, Németország, Csehország és Észtország után. A férfiak pedig már a 4. helyen állnak Csehország, Málta és Hollandia után. A IV. negyedévben a 2019 azonos időszakához viszonyítva a férfiak 1,4; a nők pedig közel duplája, 2,7 százalékponttal növekedtek. 

Foglalkoztatási területen biztosan nem. Jelenleg a nők és a férfiak közti foglalkoztatási ráta különbsége kisebb, mint az unió átlaga. (A következő írásokban részletesen is megvizsgáljuk a nők helyzetét.)

A Gyurcsány korszak válsága

Nálunk már 2006-ban elindult a világszerte 2008-ban kezdődő válság, ezért nem könnyű pontosan megnevezni sem. Emlékezzünk csak az őszödi beszédre! A grafikon is mutatja, hogy

a foglalkoztatási rátánk 2006 után folyamatosan csökkent, a nők esetében 2009, a férfiaknál 2010-re érte el a minimumot.

A nők 1,6; a férfiak 4,6 százalékpontot zuhantak, s a nők 2012-re, a férfiak pedig 2014-re tudtak ismét visszatérni a 2006-os szintre. 

Az unió átlaga 2008 után csökkent, a nők 2010-re, a férfiak 2013-ra érték el a minimumot. A nők 0,7, a férfiak pedig 3,8 százalékpontot zuhantak. A nők 2014-re a férfiak pedig 2017-re érték el a válság előtti szintet. 

Tehát kijelenthető, hogy akkor Magyarország egy alacsonyabb foglalkoztatási szintről az unió átlagánál nagyobb visszaesést szenvedett el, és évekkel előbb kezdődött a romlás, mint a világ más pontjain. A legrosszabb mutatókkal rendelkeztünk akkor. 

A két válság tanulságai

Mindkét válság idején hatalmas belső strukturális átalakulás történt a munkaerőpiacon. 2010 előtt elköltöztek, bezártak a külföldi összeszerelő üzemek, akkor a kis vállalkozások adták a stabilitást.

A legjelentősebb különbség a két válság munkaerőpiaci hatásainak kezelése között az volt, hogy

2020-ban az Orbán kormány szinte a járvány hazai kitörésével egyidőben komoly munkahelymegtartó intézkedéseket indított, a Gyurcsány kormány pedig 2006-ban intézkedésképtelen volt.

Most volt politikai akarat és a gazdaság kitűnő állapota is adott lehetőséget bértámogatási programok, adó- és járulékkedvezmények bevezetésére. Összevetésképpen például az úgynevezett Kurzarbeit-programhoz hasonló már a korábbi válság idején is létezett, amely akkor csak 2009-ben indult és mindössze 5,7 milliárd forintot fizettek ki támogatásképpen, harmincezer fő részére, s ez akkor a foglalkoztatottak alig egy százalékát érintette, szinte semmi hatása nem volt.

A válság sújtotta csoportok számára semmilyen járulék vagy adókedvezményeket akkor nem vezettek be, s az unióban a második legmagasabb adóék hazánkban volt, azaz nálunk adóztatták egyik legnagyobb mértékben a munkát.

2020-2021-ben szinte minden második foglalkoztatott kapott valamilyen juttatást, gondoljunk csak a gyermekesek adóvisszatérítésére, ami egymaga 1,9 millió főt érint, vagy a vállalkozók esetén az iparűzési adó megfelezésére, amit szintén legalább ötszázezer önfoglalkoztató vehetett igénybe. Emellett a munkáltatók terhei is csökkentek a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése miatt. 2020 januárban még 17,5 százalék szocho-t és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kellett a bérek után befizetni a munkáltatóknak, ma már csupán 13 százalékot. Ezek az intézkedések mind hozzájárultak a munkaerőpiac gyors regenerálódásához és a foglalkoztatás bővüléséhez is.

Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés