Makronóm: Szándékos hiánnyal kaszálnak a válságon

Nyugati gyógyszercégek okoztak egészségügyi összeomlást, hogy zsarolják a román államot

2022. február 20. 15:00
A román versenytanács összesen 353,4 millió lej (71,4 millió euró) értékben bírságolt meg öt gyógyszervállalatot és egy belga egyesületet, amiért összehangoltan megtagadták a romániai piac ellátását bizonyos gyógyszerekkel azért, hogy nyomást gyakoroljanak a bukaresti hatóságokra egy adó megszüntetése érdekében.

Szándékosan okoznak hiányt, hogy kaszáljanak a válságon

A versenytanács kedden tette közzé döntését. E szerint a svájci Baxalta Gmbh, a német CSL Behring Gmbh, a szintén német Biotest AG, az olasz Kedrion Spa, a svájci Octapharma AG, valamint a belga, plazmakezelésekben résztvevő vállalatok érdekeit képviselő PPTA egyesület 2015 és 2018 között

összehangolt stratégiát dolgoztak ki, hogy csökkentsék, sőt leállítsák a román piac ellátását immunglobulin tartalmú gyógyszerekkel.

Ezt a hatóság szerint azzal a céllal tették, hogy nyomást gyakoroljanak a román hatóságokra az úgynevezett clawback szektoradó megszüntetésére a plazmatartalmú gyógyszerek esetében. Ez egy többletadót jelent, amit a gyógyszergyártóknak és a forgalmazóknak kell fizetniük.

A versenytanács megállapítása szerint ezzel a vállalatok jogtalan piaci előnyre akartak szert tenni. A belga egyesületnek azt róják fel, hogy megkönnyítette ezt a versenyellenes összefogást, és túllépte hatáskörét azzal a céllal, hogy befolyásolja a romániai törvényalkotást.

A versenytanács szerint olyan súlyos hiány keletkezett a román piacon, hogy Bukarestnek az Európai Unió segítségét kellett igénybe vennie az immunbetegségekkel küszködő súlyos betegek ellátása érdekében.

A versenytanács a legnagyobb bírságot, 125,18 millió lejt a svájci Octapharma AG-re rótta ki, 109 millió lejre bírságolta a szintén svájci Baxalta Gmbh-t, a német CSL Behring Gmbh-nak 76,8 millió lejt, a szintén német Biotest AG-nek 25,5 millió lejt, az olasz Kedrion Spa-nak 16,1 millió lejt, míg a belga PPTA-nak 375 ezer lej bírságot kell fizetnie. A versenytanács döntése megtámadható az illetékes román bíróságon.

Érdemes megjegyezni, hogy miközben a nyugati liberális szervezetek átudományos demokrácia és korrupciós indexei rendre lepontozzák a régiós országokat, jelen esetben is épp

számos nyugati nagyvállalat zsarolta korrupt módon az államot. A korrupciós indexek az ilyen nagyvállalati gyakorlatok és érdekek felett szemet hunynak,

azok szerint csak az állam lehet korrupt, annak ellenére, hogy korunk óriáscégei gazdasági erőben meg is haladják a kisebb államokat.

Nem újdonság: a piaci erő hiányt idéz elő, hogy extraprofitot zsebeljen be

Matt Stoller amerikai trösztellenes közgazdász mutatta be azt az öt mechanizmust, amelyet a túlerőhöz jutó cégek előszeretettel alkalmaznak, hogy erejüket extraprofitra váltsák. Erről írt részletesen a Makronóm elemzése, amelyben kiemeltük: a válsághelyzeteket a piaci túlerővel bíró cégek extraprofitjuk emelésére használhatják fel. 

Az első vállalati trükk lényege, hogy a monopóliumok képesek meghatározni az árakat és csökkenteni a kínálatot, hiszen rajtuk kívül nincs más a piacon. A Fehér Ház például kiemelte, hogy a marhahús 2019 novembere óta látott 20 százalékos áremelkedése mögött az áll, hogy az ágazat oligopoljellegű, a termelés 80 százalékát négy vállalat irányítja. Az elnök mellett működő Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója szerint a hústermelők bruttó profitja több mint 120 százalékkal nőtt a járvány kezdete óta, nettó jövedelmük 500 százalékkal emelkedett.

A második mechanizmus az átjárhatósági probléma: a piaci erő kihasználása érdekében szándékosan előállított mesterséges szűk keresztmetszetek. Ahol egyetlen típusú csomagolóanyag vagy alkatrész is beválna, ott a vállalatok szándékosan többfélét hoznak létre – például mintha a cégek mind a saját típusú kávéfőzőjüket gyártanák, és nem engednék, hogy a kávékapszuláik kompatibilisek legyenek egymás gépeivel. A nagyvállalatok nemegyszer a jog eszközeit is bevetik, hogy levédessenek egy-egy terméket azért, hogy senki más ne állíthassa elő – és persze ők sem fogják a kellő mennyiségben.

Hasonló mechanizmus a javításhoz való jog: ebben az esetben a nagyvállalatok megakadályozzák a cégeket és a felhasználókat abban, hogy a megvásárolt terméket saját maguk meg tudják javítani. A McDonald’s és az élelmiszeripari berendezésekkel foglalkozó Middleby konglomerátum például megtiltja a franchise-tulajdonosoknak – vagyis az éttermek üzemeltetőinek –, hogy saját maguk javítsák meg a berendezéseiket. Érdekesség, hogy az új iPhone-szériák megjelenése előtt elkezdenek lassulni a korábbi verziók – az Apple már bírságot is kapott azért, mert a régebbi telefonokat szándékosan lelassítja, hogy újat kelljen vásárolni. Ezt persze szoftveres frissítésnek illik nevezni, amely automatikusan letöltődik a felhasználó telefonjára. Az Apple-nél tartva megjegyezzük, hogy történelmi lépésre kényszerült a cég: novemberben kiderült, lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy egyes javításokat maguk végezzenek el. A vállalat évek óta ágált ez ellen. Most azért kényszerült változtatásra, mert a kormányzat és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) jelezte, hogy kiemelten fontosnak tartják a javításhoz való jogot. A lehetőséggel csak Amerikában élhetnek a fogyasztók, ami jelzi, hogy a cég csak ott enged, ahol nem marad más választása.

A negyedik áremelési eszközt az infrastruktúra-monopóliumok jelentik. Az egyik legproblémásabb monopólium a tajvani TSMC félvezetőgyártó vállalat, amely hosszas küzdelmekkel és dömpingárazással elérte, hogy amerikai versenytársai csődbe menjenek, és kiszoruljanak a piacról. A telefonoktól kezdve az autókig mindenben használt csúcskategóriás csipek gyártója szinte egyeduralkodóvá vált a világgazdaságban. A félvezetők, akárcsak az olaj vagy az energia, szintén infrastruktúrát jelentenek, és a termékek széles körében szükségesek. És nemcsak fontos alapanyagokról lehet szó, hanem arról is, hogy ha például szabályozatlan környezetben külföldi magánbefektető kezébe kerül egy energiacég, annak az lehet a vége, hogy a kontinens legmagasabb energiaárát fizetik a háztartások – mint hazánkban 2010-ben.

Az ötödik mechanizmus a gazdasági diszkrimináció, mert a piaci erő azt is lehetővé teszi, hogy egy nagyvállalat különböző ügyfeleknek és csoportoknak eltérő áron adjon egy-egy terméket vagy szolgáltatást. Ezt az árdiszkriminációt arra használják a nagyok, hogy a piac kis szereplőit kiszorítsák a piacról. Ha a kisebb vállalkozások drágábban jutnak egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz, és csődbe mennek, a verseny csökken. Ez azért is nyereség a nagyoknak, mert ezek a cégek gyakran vidéki vásárlókat vagy hiányszakmákban felmerülő, speciális igényeket szolgálnak ki.

(MTI, Makronóm. A címlapon román rendőr nehéz vasláncot visel cipőjén a parlament épülete előtt tartott tiltakozó megmozduláson Bukarestben 2022. február 2-án. A 16 rendőr- és börtönőr-szakszervezet felhívására összegyűlt rendőrök és rendvédelmi dolgozók magasabb béreket, létszámbővítést, jobb munkakörülményeket, a felszerelés korszerűsítését és teljes nyugdíjat követeltek. Miközben nyugati óriáscégek zsarolnak egy régiós országot, hogy csökkentse az adókat, a helyi közszolgáltatásokra is kevesebb jut. MTI/EPA/Robert Ghement)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés