Baloldali közgazdászok terjesztik azt a tévhitet, hogy a magyar cégek leszakadóban vannak

2022. február 21. 10:13
Az elmúlt 12 évben számos kritikát hallottunk a baloldali és liberális közgazdászoktól, amelyek a magyar kis-és középvállalati szektor hatékonyságával, bővülésével és termelékenységével kapcsolatban fogalmaztak meg éles kritikákat, az általuk megfogalmazott formában teljesen alaptalanul. Ebben az írásban ezeket a kritikákat cáfoljuk.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómnak

A baloldali professzor szerint a hazai kkv-szektor jelentős lemaradásban van

Bod Péter Ákosnak, közgazdásznak, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének (1991-1994) 2019. szeptember 30-án jelent meg egy írása a növekedés.hu oldalán, amelyben többek között arról írt, hogy a magyar kkv-szektor jelentős innovációs, valamint termelékenységi lemaradásban van. 

Szerinte nemzetközileg sikeres magyar vállalkozás nem igen található,

hiszen versenyképességben és nyereség tekintetében nem állnak jól a magyar kis-és közepes vállalkozások.

Azt Bod Péter Ákos is elismeri, hogy számos program irányult a szektor támogatására az elmúlt 12 évben (kisvállalkozásfejlesztés, beszállítói programok, kedvezményes hitelezés), de szerint ezek nem vezettek eredményre, hiszen úgy látja, hogy a V4 országokhoz képest mérve is jelentős a lemaradásunk. 

Viszont, amikor ezt alá kellene támasztani nemzetközi összevetésben, akkor már csupán a legáltalánosabb statisztikákat veszi elő, részletes elemzésbe nem bocsátkozik, ennek hiányában pedig egy torz képet kaphatunk a magyar kkv-szektorról. Mikor pedig arra a következtetésre jut, hogy a magyar adatok még így sem térnek el jelentősen a európai uniós adatoktól, akkor egyből a vizsgált országok eltérő gazdasági és társadalmi szerkezetére hivatkozik. 

Azt elismeri, hogy a kisvállalati és a középvállalati kategóriákat tekintve már nincsenek nagy különbségek az átlagos hazai céghatékonyság tekintetében a nagyobb cégekkel szemben. Ugyanitt pedig

az egyszemélyes vállalkozóként regisztráltakat ál-vállalkozóknak tekinti a cégek kényelmi szempontjaira hivatkozva.

Ezután pedig, hogy elismerte a kis termelékenységi különbséget a középvállalati körben a nagyobb cégekhez képest, azzal folytatja, hogy ezeknek a vállalatoknak viszont az innovációs teljesítménye nem megfelelő.

Bod Péter Ákos azonban nem elsőízben kritizálta a regnáló kormánypártokat. Korábban, 2019. augusztus 9-én a 168 órának adott interjút, amelyben azt állította, hogy a hazai kkv-k nem tudnak fejlődni, továbbá megkérdőjelezte a keleti nyitás sikerességét, ezentúl pedig az interjúból az is kiderült, hogy Magyarországot a keleti nyitás miatt egy kelet felé elkötelezett országnak állítja be, holott hazánk kapcsolatai – mind gazdasági, mind politikai értelemben – a nyugati országokkal (USA, Nyugat-Európa) nem rosszabbak, mint az oroszokkal, a kínaiakkal valamint a távol-keleti országokkal létesített kapcsolatok. Ezt mutatja például az is, hogy hazánk legfőbb kereskedelmi partnere továbbra is Németország.

Győrffy szerint 10 év alatt semmit sem javult a magyar kkv-szektor termelékenysége

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár tavaly augusztusban adott interjút a Válasz Online-nak. A szóban forgó interjúban Győrffy kritikával illette a magyarországi termelékenységet, mondván 2010-ben ebben a tekintetben hazánk az európai uniós átlag 74 százalékát tette ki, 2020-ban pedig ez már csak 72 százalék volt. Ezt követően pedig megjegyzi, hogy csak Szlovákia produkált csökkenő termelékenységi mutatót ebben az időszakban.

De Győrffy beleszáll a hazai kkv-szektorba is, ugyanis

úgy folytatja, hogy a semmit nem javult ez idő alatt a termelékenységük, amit azzal indokol, hogy Magyarországon a legnagyobb a szakadék termelékenység tekintetében a multinacionális nagyvállalatok és a kkv-k között.

Ide kapcsolva említi meg még, hogy ennek oka az oktatásban is keresendő (gyenge Pisa-eredmények) és ebből következtet az EU-s szinten is alacsony termelékenységre, innovációs képességre és versenyképességre. 

Az érveléssel azonban az a probléma, hogy

a hazai oktatási rendszert csupán a Pisa-tesztekre alapozva tekinti gyengének, amiből pedig levezeti a gyenge termelékenységet, innovációs képességet és versenyképességet.

Viszont egy ilyen komplex gazdasági kérdésben nem helyes, ha csupán egy dologra fókuszálva igyekszünk alátámasztani a meggyőződésünket, hiszen egy elég torz képet kaphatunk így a hazai kkv-szektorról, amely nem feltétlen tükrözi a valóságot.

Győrffy már korábban is kritizálta a magyar gazdaság termelékenységét: még a tavalyi év elején írt cikket a Közgazdasági Szemlébe „Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között” címmel. Ebben a tanulmányában

Győrffy szerint Románia egy évtized alatt lehagyta hazánkat termelékenység tekintetében az uniós átlagtól, Szlovákiával együtt.

Corvinusos tanár is csatlakozott a kritikusokhoz

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára is a termelékenységre helyezte kritikája hangsúlyosabb részét, a 2020 novemberi Jelennek adott interjújában.

Az interjút azzal kezdte, hogy a gazdasági túlélést nem a kormány politikája tette lehetővé, sokkal inkább az egyéni teljesítmények.

Szerinte a hazai kkv-szektort kellene támogatni, holott ezt teszi jelenleg is a kormány (gondoljunk csak a technológiaváltást segítő rengeteg támogatási programra). 

Az egyetemi professzor a termelékenységben látja a hazai lemaradás fő okát és azt is felrója a kormánynak, hogy erről meglehetősen kevés szó esik a közbeszédben. A termelékenységen felül megemlíti, hogy a belföldi piaci verseny állapota kétségbeejtő, hiszen szerinte létezik egy szűk meggazdagodó réteg, amely hiányzik a versenyszférából. Belföldi piaci verseny nélkül pedig szerinte a nemzetközi szintű verseny halálra van ítélve.

A volt pénzügyminiszter szerint a 2010-es hazai évtized az elmulasztott lehetőségek évtizede

Bokros Lajos neve ismerős lehet, hiszen a volt pénzügyminiszter nevéhez fűződik a magyar történelem egyik legnagyobb gazdasági megszorító-csomagjának megalkotása. A varosikurir.hu hozott le egy cikket 2020 augusztus elején, amelyben Bokros az állítólagos magyar leszakadásnak a beruházások alacsony szintjét és a termelékenység lassú növekedését nevezi meg.

Bokros Lajos úgy látja, hogy az Orbán-kormány lerombolja a jogállamot és ebből következtet arra, hogy a befektetők bizalma rendkívül alacsony.

De ennél is tovább megy: önkényuralmi kormánynak nevezi a jelenlegi kormányt és úgy folytatja, hogy a termelékenységet túlpörgetett állami beruházásokkal és a nemzetközi tőke számára túlzottan kedvezményekkel próbálja pótolni.

A volt statisztikai hivatali elnökből lett statisztikatagadó

Mellár Tamás független országgyűlési képviselő 2019 nyarán adott interjút a 168 órának, szintén kritizálva a kormány gazdaságpolitikáját. Mellár azt állítja, hogy a hazai kis-és közepes vállalkozások úgy gondolkodnak,

hogy nem érdemes túl jövedelmezőnek mutatniuk magukat, mert akkor megveszik őket, éppen ezért mesterégesen tartják vissza a növekedésüket, illetve termelésüket.

Ebből pedig Mellár levezeti a társadalmi problémákat, így pedig eljut arra a téves következtetésre, hogy nincsen erős magyar középosztály. Ami azért is téves megállapítás, mert erős középosztály nélkül a modern demokráciák nem tudnának működni, a magyar demokrácia pedig képes a jó működésre. Mellesleg a számok sem támasztják alá Mellár érvelését, arról nem is beszélve, hogy

olyan nemlétező dolgokat is felró, mint az akadémiai rendszer szétverése és a CEU elüldözése.

A baloldali oligarcha szerint botrányosak a kormány gazdaságpolitikai intézkedései

Bojár Gábor vállalkozó, aki tagja Márki-Zay Péter tanácsadó testületének tavaly decemberben adott interjút a Magyar Narancsnak, ahol szó esett a – szerinte botrányos – járványkezelésről és a gazdaságpolitikai döntésekről, illetve az ellenzéki esélyekről is. Bojár hasonló kritikával élt, mint Mellár, ugyanis

szintén hangsúlyozta, hogy a valamire való vállalkozások mesterségesen visszafogják a termelésüket.

De Mellárhoz hasonlóan továbbra sem támasztja alá a kritikát semmilyen számszerűsített tényadat.

A valóságban a baloldali kritikákkal szemben a tények egészen más képet mutatnak

Összességében a fenti közgazdászok kritikáit a számadatok nem támasztják alá, hiszen az EU átlagot bőven felülmúlta a hazai kkv-szektor. Elég, ha az eurostat számait vesszük.

2010 óta 3,5-szer nőtt a kisvállalkozásaink termelékenysége, a bővülés tekintetében pedig ez az adat 53 százalék az uniós 15 százalékkal szemben. Ha az uniós átlagtól eltekintünk és a fókuszt a visegrádi csoportja irányítjuk, akkor hazánk ott is az élen van, ugyanis Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a kkv-szektor termelékenysége csupán 36 százalékkal növekedett átlagosan, amely szintén az uniós átlag feletti teljesítmény, de a magyarországi eredmény ezt is felülmúlja. 

A magyar eredmények mögött azonban több tényező áll, amelyekkel ilyen kimagasló teljesítményre lehetett képes a magyar gazdaság 2010 óta. Ösztönözte a beruházásokat például az adócsökkentés, a kormány támogatást biztosított a különböző beruházásokhoz és innovációkhoz, a munkavállalók képzéséhezé s foglalkoztatásához is. Mindezek pedig nulla százalékos államilag támogatott hitelekkel történtek. Ezek a koronavírus-járvány alatt a gazdaság előnyére szolgáltak, hiszen magasan tartotta a beruházási rátákat, ezzel pedig egy globális gazdasági recessziós időszakban is tudott növekedni a magyar kkv-szektor temrelékenysége.

A magyar cégek lendületét még a koronavírus-járvány sem törte meg

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is reagált a fent sorolt kritikákra Facebook oldalán:

„2010 óta 3,5-szer gyorsabban nőtt a magyar kisvállalkozások termelékenysége, mint az EU-átlag” – szögezte le György László.

Ezt követően hozzátette: „Számtalanszor hallottuk az elmúlt években baloldali közgazdászoktól, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor hatékonysága érdemben nem növekszik és lemaradásban van a régióban, és a magyar gazdaság növekedését csak a többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatok adják.”

„De mi az igazság? Az igazság a fentiekkel szemben az, ahogy arra az Eurostat statisztikái rámutatnak, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 15 százalékkal. Ez 3,5-szeres különbség. A visegrádi országok is jóval mögöttünk vannak: ebben az időszakban átlagosan 36 százalékkal nőtt a KKV-k termelékenysége Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban” – húzta alá az államtitkár.

„Milyen gazdaságpolitikai intézkedések járultak hozzá ehhez a kiemelkedő növekedési ütemhez? Elsősorban a vállalati beruházásokat ösztönző, jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika. Számos eszközzel ösztönözzük a vállalati beruházásokat” – kezdte György László.

„Adócsökkentéssel. 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az EU-ban az adócsökkentésekben. Minél több megtermelt jövedelem marad a vállalkozásoknál, annál több forrásuk marad fejlesztésekre, beruházásokra.” – részletezte az államtitkár.

„Beruházásokhoz és innovációhoz nyújtott támogatásokkal. Csak a COVID-válság kirobbanása közel 2000 milliárd forintot fordítottunk beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Ebből az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a KKV-k, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően pedig az elmúlt másfél évben négy és félszeresére növeltük a fejlesztési forrásokkal elért vállalkozások számát. Míg 2014-től 6 év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattunk, addig most két év alatt 15 ezer vállalkozást érünk el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal” – tette hozzá.

„Munkavállalók képzéséhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal. A fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, szükség van hozzá jól képzett munkaerőre is. Ezért indítottuk el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után 2021 őszén minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját 70 milliárd forintos keretösszeggel. A megújított felnőttképzési rendszer biztosítja, hogy a vállalkozások rugalmasan saját igényeikre szabhatják a képzéseket, és ehhez akár 70 százalékos intenzitással igényelhetnek támogatást. Fontos, hogy amint a beruházástámogatási programok esetén, itt sem ingyen kapják a pénzt a vállalkozások: vállalniuk kell, hogy a képzésben résztvevő munkavállalóikat legalább 1 évig tovább foglalkoztatják és emelik a bérüket” – részletezte György László

„Nulla százalékos államilag támogatott hitelekkel. Az államilag támogatott, “olcsó” hitelek vonzerejét mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel 5 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat is tudják finanszírozni. Ez jelentős, a GDP 10 százalékának megfelelő összeg” – érzékeltette az államtitkár.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára összegzésképp elmondta: „Ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország még a COVID-válság alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga. Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az EU-átlag 22 százalék körül, a visegrádi országok átlaga pedig 20 százalék alatt mozog.”

„Fontos, hogy a következő években folytatódjon és még nagyobb sebességre kapcsoljon a magyar KKV-szektor termelékenységének növekedése annak érdekében, hogy stabil foglalkoztatást és növekvő béreket tudjanak vállalkozásaink biztosítani a dolgozóik számára. Ehhez a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika folytatására van szükség” – húzta alá György László.


Borítókép: MTI/ Bruzák Noémi
 
 
 
 
 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés