Beszéljenek a számok!

Íme a tények: Magyarország kitört a szegény országok közül

2022. február 18. 9:35
Bárhányszor halljuk manapság az ellenzék fizetett reklámjaiban is és már évek óta különböző médiákban is, hogy „Magyarország a második legszegényebb ország az EU-ban”, ez tényszerűen nem igaz. 
Szalai Piroska elemzése a Makronómon.

A Mandiner Makronóm rovatában cikksorozatot indítottunk „Beszéljenek a számok” címmel, amelyben hetente egyszer, minden hétfőn megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de tényekkel nem igazolható, sőt a számok épp az ellenkezőjét mutatják. Elsőként most a szegénységgel foglalkozunk.

Nézzük az egységes nemzetközi standardeket! Az Eurostat is és az OECD is a szegénység vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek arányát mérő mutatóval vizsgálja a szegénység mértékét egy adott országban. 

2019-es referenciaévig ismerjük az összes tagállam adatát, ekkor már Magyarországon volt a 9. legkisebb arányú a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettek aránya az unióban. A tagállamok sorrendjében 2010-ben még a 22. helyen álltunk, azaz Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország volt csak mögöttünk. 

A KSH már a 2020-as magyar adatokat is kiadta novemberben, de a többi tagállam adatait majd később ismerhetjük csak meg. Mivel nálunk a keresetek jóval nagyobb ütemben növekedtek, mint a fogyasztói árak – s ez nemcsak az elmúlt 12 éves időtávban, de a 2020-as évet külön vizsgálva is igaz volt – így

a szegénység minden dimenziójában jóval csökkent az érintettek aránya, s 2010-hez viszonyítva 2020-ra több, mint egymillióval, 1 millió 341 ezer fővel csökkent a létszámuk,

ami soha nem látott javulás és hangsúlyozandó, hogy a járvány első évében sem történt nagyfokú romlás.

Sokszor hallunk gyermekszegénységről – véleményem szerint ez is hibás megközelítés. E mérés háztartási alapú, tehát önállóan nem minősíthető szegénynek egy gyermek, azaz ha a gyermek szegény, akkor a vele egy háztartásban élő felnőttek is szegények. Ezért pontosabb képet kapunk, ha a gyermekes és a gyermektelen háztartások szegénységi kockázatát vizsgáljuk meg. 2010-ben a gyermeket nevelő háztartásokban élők 35,3 százaléka és a nem gyermekes háztartásokban élőknek is 27,4 százaléka volt érintett. 2020-ra a gyermeket nevelők esetében az arány megfeleződött, lecsökkent 17,6 százalékra a gyermektelenek esetében pedig 18,6 százalékra.

2019 óta hazánk az unió azon országai közé tartozik, ahol már nem jelent megnövekedett szegénységi kockázatot, azaz anyagi hátrányt a gyermekvállalás. 

Az MSZP-től többször elhangzott, hogy a jelenlegi kormány dolgozói szegénységbe taszította Magyarországot. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő foglalkoztatottak aránya, azaz a dolgozók szegénysége is jelentősen csökkent. Míg 2010-ben 19,5 százalék volt ez az arány (az unióban a 4. legrosszabb), addig 2020-ra a 11,1 százalékra mérséklődött, az egyik legnagyobb javulást produkáltuk a tagállamok között e tekintetben is.

A baloldali média és a politikusaik mire alapozzák azt az elején említett állítást, hogy szerintük a második legszegényebb ország lennénk? 

Szerintük az mutatja meg hogyan élünk, hogy mennyit költünk magunkra. Ez így nem pontos, félrevezető, mert nem veszik figyelembe a fogyasztói árak eltérését. Például ha egy liter tej ára az egyik országban fele akkora, mint a másik országban, akkor az olcsó országban a tejvásárló fogyasztása fele akkora, mint a drágában, tehát szerintük az olcsó országban élők szegények, a drágában élők gazdagok? 

1. Az Eurostat szerint

Magyarországon a fogyasztás pénzbeli értéke a második legalacsonyabb, s a fogyasztói árak szintje a negyedik legalacsonyabb volt 2020-ban

a legutolsó adat szerint. Magyarországon az összes termékre vonatkozó árszint 40 százalékkal volt alacsonyabb az uniós átlagnál, míg pl. Luxemburgban 50 százalékkal volt nagyobb attól. Ebből tehát nem vonható le az a következtetés, hogy szegény lenne Magyarország!

2. Más írásaikban a TÁRKI nyáron kiadott elemzésére hivatkoznak, amit átvett az Euronews és számos egyéb média külföldön és belföldön is. A TÁRKI összegezte az unió tagállamaiban a 2005-2017 évek jövedelmét, s kiszámolta az unió összesített mediánjövedelmét, majd megnézte, hogy az egyes országok lakosainak hány százaléka él az uniós mediánjövedelem 60 százaléka alatti szinten. Magyarországon a lakosság háromnegyede, s ez a harmadik legnagyobb arány Románia és Bulgária után. Ez az elemzés több okból is félrevezető! 

– Hazánkban

2016-tól tapasztaltunk jelentős keresetemelkedést – minden évben 10 százalék körülit – a TÁRKI ezt az időszakot nem vette figyelembe. 

– Nincs értelme átlagos vagy mediánjövedelmeket több országra összevontan számolni. Az Eurostat és az OECD sem tesz ilyet. A TÁRKI is csak a választást megelőző évben készített ilyen elemzést, véleményem szerint ezzel az ellenzék választási narratíváját kívánta megalapozni.

– A TÁRKI sem vette figyelembe a fogyasztói árak különbözőségét, csak a jövedelmek alapján állította, hogy Magyarország szegény. Már ez maga félrevezető, megalapozatlan következtetésekhez vezet.

Borítókép: MTI/Balázs Attila


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 120 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Soros NGO-ja a korrupció-rangsorral nyomult. A "Magyarország a második legszegényebb ország az EU-ban" trükkel pedig az O1G-összefogás kampánya nyomul egy hvg-cikk nyomán (https://hvg.hu/gazdasag/202201..) Az a trükk a cikkben, hogy az állítása igazolására nem a szegénységi mutatók összehasonlítását, hanem az egy főre eső háztartási kiadások összehasonlítását vetette be. Márpedig egyedül a kiadásokkal érvelni, az kb. olyan, mint azt mondani, hogy a románok gazdagabbak nálunk, mert ők több mint háromszor annyit fizetnek a gázért, mint mi. De ha már kiadások, akkor úgy illett volna, hogy mellé teszik az egy főre eső lakossági megtakarítások mértékét is, amiben furcsamód igen előkelő helyen állunk. Naná, hogy arról mélyen hallgatnak, mint ahogy messze elkerülik az Eurostatnak tényleg a szegénységről szóló statisztikáit is.

A kurva anyját a statisztikahamisítóknak, azt!

Azért itt valami el van cseszve. Svédország és Finnország szegényebb volt nálunk 2010-ben???

Hogyaszongya:
"A tagállamok sorrendjében 2010-ben még a 22. helyen álltunk, azaz Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország ??? és Svédország ??? volt csak mögöttünk. "

Egyébként: „Akinek van füle a hallásra az hallja, akinek van szeme a látásra, az látja e jeleket.”
Más szóval: csak körül kell nézni.

Remek cikk. Már várom a többi elemzést.
Mi érezzük a saját életünkben a változást.

Mind a kettő egy szám, különösen a GDP.

Marha egyszerű: aki éhezik, szavazzon a moslékra, a többiek meg a fideszre.

Köszönjük, Emese.
X

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés