Nem is titkolják: Oroszország mellé áll Kína az új hidegháborúban

2022. február 7. 8:19
Írta: Matus Tibor
Nem lényeges a kínaiaknak, hogy amerikai diplomaták és néhány nyugati szövetségesük nem vesz részt a februári pekingi téli olimpián. Ami igazán számít, az az, hogy érkeznek az oroszok. Ezt az állítást a kínai Global Times újság felmérése támasztja alá, amely szerint a kínaiak többsége nagyobbra értékeli országa Oroszországgal való kapcsolatát, mint az EU-val, és még többre, mint az Egyesült Államokkal.

A Global Times szerint,

15 év után először fordult elő, hogy a kínai-amerikai kapcsolatok nem kerültek az éves felmérésükben a kapcsolatok rangsorának az élére.

A felmérésük azt mutatta, a kínai emberek a Kína-Oroszország kapcsolatát (55,6%) tartjáka legfontosabb kétoldalú kapcsolatnak, megelőzve a Kína-EU (44,9%) és Kína-USA (41,8%) közötti kapcsolatokat. A kutatóközpont 2006 óta évente vizsgálja a kérdést.  

Kína szomszédos országokkal való kapcsolatában, a válaszadók közel 60 százaléka a Kína-Oroszország viszonyt, a 48,5 százaléka pedig a Kína és a délkelet-ázsiai országok közötti kapcsolatokat tartotta a legfontosabbnak.

A Common Dreams portál szerint, valamiféle szövetség már kialakulóban van Kína és Oroszország között. Az a tény, hogy a kínaiak tudomásul is veszik ezt, és támogatják kormányuk törekvéseit a nagyobb – politikai, gazdasági és geostratégiai – integráció felé Peking és Moszkva között, azt jelzi, hogy

az informális és potenciálisan formális szövetség mindkét nemzet számára hosszú távú stratégia lehet

- állapítja meg a portál.

A kínaiak azt látják, az amerikaiak Kínával szembeni ellenségeskedése már elviselhetetlenné vált, és úgy tűnik, a Kína népe és kormánya elvesztette Washingtonba és annak politikai rendszerébe vetett bizalmát, bármilyen szerény volt is az.  A megkérdezettek mintegy

66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy helyteleníti az amerikai típusú demokráciát, vagy csökkent az elfogadottságuk.

Közülük, 23,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy az USA demokráciája meredeken hanyatlott.

A CommonDreams hozzáteszi: A Pew Research Center által 2019-ben, majd a Michigan Public Policy Survey 2021-ben végzett felmérése szerint ironikus módon az amerikaiak túlnyomó többsége ilyen borús képet alkot saját országáról. Le is vonják a következtetést: egyrészt a kínaiak egyhamar nem fognak valamiféle amerikai típusú demokráciát szorgalmazni, másrészt

a kínaiak Egyesült Államokba vetett bizalma nem attól függ, hogy melyik politikai párt irányítja a Fehér Házat vagy a Kongresszust.

Kína-EU viszony

A felmérés szerint a megkérdezettek 44,9 százaléka a Kína-EU kapcsolatot tartotta Kína fontos kétoldalú kapcsolatának, és csak 41,8 százalékuk a kínai-amerikai kapcsolatokat. Ez azt jelzi, hogy

az elmúlt évben a Kína-EU kapcsolatok sokkal fontosabbá váltak a Kína-USA rivalizálás közepette.

Kína-EU kereskedelmi kapcsolatok tovább fejlődtek, Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, és mindezek növelik a kínaiak szemében a Kína-EU kapcsolat jelentőségét - írja a Global Times.

Mindezt a CommonDreams úgy kommentálja, hogy Peking továbbra is reménykedik abban, hogy az Európai Unióban fennálló megosztottság lehetővé teszi számára a gazdasági terjeszkedést, egy olyan régióban, amely tele van pénzügyi és politikai lehetőségekkel, így stratégiai növekedéssel. Sőt,

ez a tény Kínának és Oroszországnak egy újabb lehetséges együttműködési területet kínál,

mivel Oroszország is szeretne terjeszkedni az európai piacokon, például a nemrég befejezett Északi Áramlat 2 gázprojektjével.

Európa kérdésében az amerikai lap természetesen kitér Németországra, amely Washington heves nyomása miatt, most két kőszikla közt hánykódik: szüksége volna az orosz gázra gazdaságának életben tartásához, de aggódik az amerikai megtorlás miatt.

Amerika a kínaiak szemével

A kínai válaszadók 65,5 százaléka elutasította vagy kevésbé helyesli az Egyesült Államok által meghatározott demokráciát, a szabadsághoz és az emberi jogokhoz való hozzáállást.  A legutóbbi felmérés óta a válaszadók 10,8 százaléka változtatott hozzáállásán, jóváhagyóról elutasítóra. 

A Global Times szerint, a 2021 eleji Capitol Hill lázadástól az afganisztáni kaotikus kivonulásig, a COVID-19 világjárvány következtében az Egyesült Államokban megnövekedett számú halálozásokig és fertőzésekig, egyre több kínai világosan látja az amerikai demokrácia képmutatását és hatástalanságát. Nem csoda, hogy a hozzáállásuk megváltozott, ahogy a „demokrácia és szabadság” buborékai kipukkantak.   

Viszont, míg a megkérdezett kínaiak 45,4 százaléka nem bízik Biden kormányzási képességében a különféle amerikai kérdések kezelésénél, több mint 60 százalékuk továbbra is kedvezően viszonyul az amerikai kulturális termékekhez.

A kínai szakértő szerint az eredmény azt mutatja, hogy a pozitív energiát közvetítő amerikai mainstream kultúrát továbbra is üdvözli a kínai közvélemény, de ami az Egyesült Államok kormányát illeti, a kínaiak egyértelműen úgy látták, hogy

a Trump-kormány „demens”volt, a Biden-kormány pedig elvesztette a kormányzási képességét, visszatekintve a korábbi adminisztráció kaotikus teljesítményére és a mostani passzív kormányzására.

A CommonDreams szerint, mindeközben Washington szoros figyelemmel kíséri Oroszország és Kína stratégiai terjeszkedését nyugat felé, és nagy riadalommal tekint a két ország együttműködéséből fakadó fenyegetésre. Fel is említik Joe Biden vádjait a COP26-on, miszerint Kína és Oroszország nem akarja kivenni a részét az éghajlatváltozás elleni harcból.

Fel is teszi az amerikai portál a kérdést:

Vajon ez a retorika változtat-e, vagy rábírja-e a hagyományos amerikai szövetségeseket, hogy bojkottálják a két feltörekvő ázsiai óriás által kínált jövedelmező üzleteket és hatalmas gazdasági lehetőségeket?

Válaszukban kitérnek a Washington által tavaly decemberben rendezett Summit for Democracy-ra, ami kétségbeesett vészkiáltásnak tűnt, szemben az állítólagos demokratikus országok ünnepe képével. A konferencián 111 ország vett részt .

A résztvevőket Washington választotta ki, köztük olyan országokat, mint Izrael, Albánia és Ukrajna. Kínát és Oroszországot természetesen kizárták, nem azért, mintha hiányozna a demokratikus hitelességük – ezek a fogalmak gyakran nem relevánsak a „demokrácia” átpolitizált amerikai definíciójában –, hanem azért, mert a legújabb amerikai hegemón lépésben, másokkal együtt, őket is elszigeteltségben kellett hagyniuk.

Maguk állapítják meg, hogy az Egyesült Államok lassan kifogy a lehetőségekből. A konferencia láthatóan hiábavalónak bizonyult. Szerintük, az USA nincs abban a helyzetben, hogy demokrácialeckéket adjon bárkinek. Ezt alátámasztják a 2021. január 6-án végrehajtott washingtoni puccskísérlettel, és különféle közvélemény-kutatásokkal, amelyek azt bizonyítják, hogy már maguk az amerikaiak sem hisznek a választott intézményeikben.

Jó meglátás, miszerint, ahogy az Egyesült Államok egyre elkeseredettebbé válik taktikájában – beleértve az egyre hatástalanabb szankciókat, az agresszív nyelvezetet és a demokráciakártya könyörtelen lengetését –, Kína és Oroszország annál erősebben közeledik egymáshoz, méghozzá minden fronton.

A két országot nem az amerikai hadseregtől vagy valamilyen NATO-inváziótól való félelem motiválja

Oroszország és Kína hadserege egyre erősödik, és egyik ország sem tapasztalja már azt a szorongást, amelyet gyakran éreznek a kisebb, gyengébb és viszonylag elszigetelt országok, amelyek közvetlen vagy közvetett amerikai katonai fenyegetésekkel néztek szembe. Az oroszok a NATO esetleges bővítésének visszaszorítása érdekében tesznek lépéseket, a kínai hadsereg a maga részéről világossá tette, hogy minden, az Egyesült Államok vezette kísérlet, amely a Tajvani-szoros erőegyensúlyának megváltoztatását célozza, azonnali katonai megtorlást váltana ki.

A változó időkről tanúskodnak Hszi Csin-ping kínai elnök szavai, aki virtuális találkozójukon, november 16-án így figyelmeztette Bident:

„Aki a tűzzel játszik, az könnyen megégeti magát”.

A kínai-orosz szövetség pedig igyekszik védeni a két ország regionális és nemzetközi érdekeit, amelyek folyamatosan bővülnek. Kína most vált a világ legnagyobb gazdasági paktumának a tagjává. A január 1-jén létrejött regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) a világ népességének körülbelül 30 százalékát szolgálja majd.

Oroszország is több regionális és nemzetközi szövetségre épül. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) mellett növeli katonai befolyását a közel-keleti Szíriától, a dél-amerikai Venezuelán át a nyugat-afrikai Maliig, és még azon is túl.  Moszkva 2021 szeptemberében katonai együttműködési megállapodást írt alá Afrika két legnépesebb országával, Nigériával és Etiópiával, megkérdőjelezve ezzel az USA és Franciaország hagyományos dominanciáját az afrikai kontinensen.

Az Egyesült Államok, a NATO, az EU nyomása arra kényszerítette Oroszországot és Kínát, hogy lassan, de biztosan megerősítsék kapcsolatukat. Az Orosz Szövetségi Vámszolgálat adatai szerint

„Kína részesedése az orosz külkereskedelemben a 2013-as 10,5 százalékról (az ukrán válság és a szankciók előtt) 16,7 százalékra nőtt 2019-ben és a járvány sújtotta 2020-ban pedig 18,3 százalékra”.

A két ország már rendszeresen tart nagyszabású közös hadgyakorlatokat, amelyek célja a növekvő biztonság és katonai együttműködés erősítése.

Kína kénytelen diverzifikálni energiaforrásait, főleg a közelmúltbeli NATO-tag, Ausztrália és Kína közötti feszültségek nyomán. Eddig Ausztrália volt Peking fő földgázszállítója.

A CommonDreams szerint, Oroszország önmagában nem tud felülkerekedni a nyugati terveken. Kína, hatalmas gazdasági ereje ellenére sem tud komoly kaliberű geopolitikai játékot játszani szilárd szövetségek nélkül. Mindkét országnak nagy haszna származik abból, ha alternatívákat kezdenek kiépíteni.

Ebben pedig előnyükre lehet az USA saját politikai rendszerének egyre nyilvánvalóbb gyengesége, az USA-EU kapcsolatok repedései és a NATO megingott ereje.

Bár még túl korainak tarja az amerikai portál azt állítani, hogy Kína és Oroszország közel áll egy varsói jellegű szövetséghez, de nincs okuk azt hinni, hogy a két ország közötti együttműködés hamarosan leállna, vagy akár lelassulna. A kérdés az, hogy Peking és Moszkva meddig hajlandó elmenni érdekeik védelmében.

Mindeközben a kínai polgárok bizakodnak. Ahogy a Global Times írja:

„Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok vezette kis nyugati klikkek továbbra is több fronton, például a kereskedelem, a csúcstechnológia, az emberi jogok és az ideológiák terén visszafogják Kínát,

a megkérdezett kínaiak többsége optimista nézeteket vallott a jövőbeni geopolitikai környezetről”.

(Címlapkép:MTI)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Amerika eddig mindent megtett, hogy ne nőhessen fel senki mellé, aztán a nagy igyekezetben összeboronálta Kínát Oroszországgal. És még csak nem is azért történt ez, mert a demens Biden alatt nem volt igazi kormányzás, hiszen a valódi kormányzáshoz neki semmi köze, azt a mély állam végzi.
Persze a másik lehetőség (Európa Oroszország mellé áll) hasonlóan veszélyes lett volna rájuk nézve. Mondjuk nekünk meg az lett volna a legjobb.
El sem tudom képzelni, hogy merre fognak fordulni a dolgok a közeljövőben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés