Tolonganak a magyar cégek, hogy technológiai ugrást hajthassanak végre

2022. február 6. 22:00
Mihálovics Zoltán
Az előző éves Technológiaváltó támogatási program azzal a nem titkolt céllal indult, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a járvány okozta válságból erősebben jöhessenek ki a digitális megoldások alkalmazásával. Ez a pályázat (GINOP 1.2.1-21) azt a célt szolgálja, hogy ezeknek a hazai cégeknek dinamikusan növekedjen a termelékenysége.

A pályázat prioritásként kezeli a digitális és szervezeti megújulást elősegítő programokat. Azonban a hazai vállalkozások akkora érdeklődést mutattak a program iránt, hogy rövid időn belül a kormánynak az eredeti 100 milliárd forintos keretet 200 milliárd forintra kellett emelnie. A program több szakaszból tevődött össze: az első szakasz előző év júliusában indult el, a második 2021 végén, az utolsó, harmadik szakasz pedig az idei év elején ért véget. 

Magának a programnak azok a hazai vállalkozások képezték a célcsoportját, amelyek legalább három alkalmazottal rendelkeznek, ezen felül rendelkeznek egy lezárt és egyben teljes üzleti évvel. Azok a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók vagy cégek is pályázhattak, amelyek kettős könyvvitelt vezettek és nem álltak a KATA hatálya alatt. 

Rengeteg technológiai fejlesztéshez igényelhető a pályázat, ilyen lehet akár szolgáltatási és termelési fejlesztés, infrastrukturáis beruházás, eszközbeszerzéshez vagy éppen megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházás.
Mint utóbb kiderült, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban

kiváló döntésnek bizonyult a Technológiaváltó program elindítása,

hiszen ez szinte tökéletesen beleilleszkedett a magyar kormány beruházásösztönző, munkahelyteremtő és azokat megvédő válságkezelő gazdaságpolitikájába.

György László tavaly júliusban egy interjút is adott a programról, amelyben leszögezte, hogy korántsem azért örvend nagy népszerűségnek a meghirdetett program, mert az „ingyenpénzt” nyújtana. A pályázó hazai vállalkozásoknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük: vállalniuk kell, hogy legalább kétszer olyan gyorsan bővülnek, mint a GDP-növekedés üteme. A másik feltétel pedig az volt, hogy a pályázóknak alapvető technológiai beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek által húzóerőt képezhetnek a magyar gazdaságon belül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, vissza kell fizetniük az összeget, hiszen feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó.

Ezen feltételek rögzítésére azért volt szükség, mivel így kiszűrhetők a rendszerből a „kettes tanulók”.

A program támogatási rendszere azért is lett ennyire széleskörű, mert voltak olyan cégek a szolgáltatószektorban, amelyek a korábbi pályázati támogatási körökből kimaradtak, ráadásul egy főre vetítve jelentős hozzáadott értéket termelnek, így szükséges a támogatásuk. Mindemellett vannak olyan ágazatok is, amelyek jobban ki voltak téve a koronavírus-válság hatásainak, nekik ezért volt megkerülhetetlen a támogatásuk.

A cégeknek akkor jár a támogatás, ha az ágazatukra és a méretükre jellemző, alapvető digitalizációs, technológiaváltó, robotizációs, automatizációs, ipar 4.0 vagy adatgazdálkodási beruházásokat végrehajtják. A kimagasló növekedésen felül pedig meg vannak határozva azok a területek, amelyek hivatottak megalapozni a gyors teljesítményjavulást. Mindezekkel pedig biztosítható, hogy a hazai cégek is megérkezzenek a 21. századba. 

A hatalmas érdeklődés a program iránt a magyar kormány járványkezelési stratégiájának is nagyban köszönhető, hiszen Magyarország az elsők között kezdte meg a gazdaság újraindítását Európában, ebből kifolyólag pedig

a hazai vállalkozásoknak is exponenciálisan növekedett a beruházási kedvük.

Ez a program is hozzásegíti a hazai vállalkozásokat, hogy a járványt követően megnyíló piacokon intenzív terjeszkedésbe kezdjenek, felkészülve a kanyarban előzésre.

„A felhívásra 4353 vállalkozás nyújtott be pályázatot, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások mernek a jövőbe fektetni és tudják, hogy a munkavállalók képzése és a technológiafejlesztés szükséges ahhoz, hogy ne csak megvédjük a 2010 óta teremtett 1 millió új munkahelyet, de közös erővel a 2020-as évtized nyertesei is legyünk. Így mehet Magyarország előre, nem hátra!” – fogalmazott facebook oldalán György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

 

A Technológiaváltó Programról megjelent eddigi cikkeink:

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20211118_gyorgylaszlo_technologiavaltoprogram_novekedes?fbclid=IwAR3YEH9x_h3AOoZy-ka8h2xdvI_NX5wa4mxjy8LnWW3xHAw3tQrihKqhx0Q

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20210715_gyorgy_laszlo_ginop_palyazat_makronom_interju_radi_balazs?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202202

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20210715_gyorgy_laszlo_ginop_palyazat_makronom_interju_radi_balazs?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202202

Borítókép: MTI/Máthé Zoltán


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés