Brüsszel elégedett: újból megszorításokhoz nyúltak a görögök

Járványkezelés „davosi” módra: pusztító lezárások a gazdasági csődbe kerülő Görögországban

2022. február 5. 10:00
Azt gondolhatnánk, hogy egy évtizednyi megszorító politikák után a görög döntéshozók nem tesznek majd asztalra ismét hasonló jellegű intézkedéseket – legalábbis próbálják majd elkerülni ezeket. Ennek sajnos épp az ellenkezőjét bizonyította a görög kormány járványkezelése, amely annak ellenére, hogy az egyik legszigorúbb korlátozásokat írta elő kontinensünkön, nagy elismerést kapott Brüsszeltől.

Agyoncsapták a görög gazdaságot a megszorításokkal

Már több mint egy évtized telt el a 2008-as globális pénzügyi válság óta, amelynek Görögország lett a központja és legnagyobb áldozata – a dél-európai állam modern gazdaságtörténete talán legnagyobb válságán ment keresztül, a válságkezelésnek pedig jellemzően a megszorítások álltak a középpontjában.

Egy olyan neoliberális gazdaságpolitikáról volt szó, amely az állam pénzügyeit kívánja „rendbe rakni”, adóemeléseken, bércsökkentéseken és költségvetési korlátozásokon keresztül, ugyanis a koncepció hívői szerint ezáltal az állam nem költekezik túl és így nem adósodik el. Csakhogy a valóság az, hogy az állam így lábon lövi magát és saját növekedési képességét gyengíti.

Görögország az utóbbi évtized során három különböző megszorító politikai csomagot szenvedett el, amelyeket a hírhedt „Trojka” (EU, IMF, Világbank) kvázi ráerőltetett a dél-európai gazdaságra. 

A szakirodalom már bőségesen lefedte ezen intézkedések borzalmas gazdasági hatásait, elég annyit megemlíteni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beismerte e „megmentő csomagok” hiányosságát, ahogyan Paolo Gentiloni korábbi Európai biztos is. Hozzátehetjük: Görögország és Magyarország hasonló helyzetből indulva lépett teljesen különböző utakra és a Makronómnak nyilatkozó norvég közgazdász szerint Görögország adósgyarmat lett, míg Magyarország mára lekörözte a görögöket.

A járvány alatt is visszatértek a megszorítások

Egy évtizednyi megszorító politikák után azt gondolhatnánk, hogy az ország döntéshozói a gazdasági, illetve szociális élet terén már nem ismétlik meg korlátozó jellegű intézkedések bevezetését.

Ezzel szemben a koronajárványra Görögország ismét drasztikus korlátozásokkal reagált, amelyek gazdaságilag megszorítással értek fel, hiszen a gazdaság leállt.

Ez teljesen ellentétes megközelítés volt a magyar modellel, amely igyekezett egyensúlyt találni és nem fokozni, hanem kezelni a járványválságot.

A görög kormány a talán legkönnyebb, de egyben legkárosabb gazdasági és szociális hatással bíró intézkedést választotta: a lezárásokat (lockdown). Ezzel még nem is lenne egyedül Európában, de a lezárások európai szinten a legszigorúbbak közé tartoztak.

Az első zárlat során (2020 március 3. – 2020 május 4.) a vállalkozások, az iskolák és egyetemek, a mozik, a színházak és egyéb helyek bezárásán kívül, szigorúan korlátozták a mozgást és utazási tilalom is érvénybe lépett: a görög állampolgárok otthonukat csak kivételes esetekben hagyhatták el, ráadásul a hatóságokat is szöveges üzenetben (SMS) kellett tájékoztatni ennek okáról, a megyéket pedig nem lehetett elhagyni.

Az elfogadható okok közé tartozott a fizikai tevékenység elvégzése, a kisállat sétáltatása, az orvoshoz vagy gyógyszertárhoz való látogatás, az alapvető élelmiszerek beszerzése, ha az nem volt lehetséges kiszállítás révén és a bankba menetel, ha nem volt lehetőség az online tranzakciók végrehajtására.    

Mindezzel együtt az utcákon is fokozódott a rendőri megfigyelés, valamint az ellenőrzések száma is, hiszen a szabályokat megsértő magánszemélyekre és üzletekre komoly pénzbírságot szabtak ki.

A „megszorítások” második hulláma

Miután 2020 május negyedikén a kormány szépen lassan kezdte lebontani a korlátozásokat és nyáron teljes szabadságban élhettek az emberek, ősszel egy újabb szigorú lezárási hullám érkezett.

Fontos hozzátenni, hogy nyáron is akadt egy-egy nehezen érthető intézkedés. Például a kültéri vendéglátóhelyeken egy ideig nem volt szabad a zene bekapcsolása – ezt a szakértők azzal magyarázták, hogy az emberek a zene miatt hangosabban beszélnek, ezáltal pedig könnyebben terjeszthetik a vírust.

A kormány aztán bejelentette, hogy 2020. november 11. lesz a második lezárás első napja, viszont arra sokan nem számítottak, hogy

a korlátozások több mint hét hónapig lesznek érvényben.

A szabályok hasonlóak maradtak és annak ellenére, hogy egy rövid idejű, laza enyhítés volt megfigyelhető 2021. februárjában, a korlátozások végül május 3-án értek véget.

Az enyhítések közé tartozott a hírhedt „click away” vagy a „click-in-shop” fogalma, ami azt jelentette, hogy a fogyasztóknak időpontot kellett egyeztetniük a vásárláshoz, vagy éppen be kellett tartaniuk egy bizonyos vásárlási időkorlátot. 

A „click away” például azt írta elő, hogy a kiskereskedelmi értékesítés csak online elővásárlás útján lehetséges – a vásárlóknak pedig a rendelés után személyesen lehetett átvenniük termékeiket az üzleten kívül.

Ahogyan arra az Our World in Data tudományos online adatbázis koronavírus szigorúsági indexe is rámutat – ami 180 országban és 19 szakpolitikai területen összesíti a bezárási intézkedéseket,

Valóban a görög zárlat volt az egyik legszigorúbb Európában.

Ahogyan látszik az Our World in Data táblázatából, nemcsak Európában volt „bajnok” Görögország, ami a szigoritásokat illeti, de a világ élvonalába is tartozik.

Az ellentmondásos intézkedések hónapokig tartottak, korlátozva a legtöbb szabadtéri tevékenységet, valamint az esti hat órától érvénybe lépő, hajnalig tartó kijárási tilalom zsúfoltsághoz vezetett a szupermarketekben és az üzletekben.

Borzalmas gazdasági és szociális hatások

Ahogyan arra már számos kutatás is rámutatott, a lezárások borzalmas gazdasági és szociális hatásokkal járnak, ráadásul a járványt sem képesek jelentősen lelassítani. Pedig ha Görögország gazdasági szerkezetét és helyzetét vesszük figyelembe, rendkívül rossz döntés a szigorú és hosszú időtartamú lezárások bevezetése.

A dél-európai államot ugyanis főleg családi kis- és középvállalkozások (KKV-k) alkotják, amelyek a belföldi keresletre (és nyáron nagymértékben a turizmusra) támaszkodva hajtják előre a gazdaságot – a gazdaságpolitikai szakirodalom Görögországot ezért a vegyes piacgazdaságok (Mixed Market Economies) kategóriába sorolja.  

Görögországban a kis- és középvállalkozások alkotják a vállalati szektor túlnyomó többségét, mutatnak rá Meramveliotakis és Manioudis közgazdászok kutatásukban.

Vagyis az ország nem támaszkodhat nagy, multinacionális vállalatok erejére, amelyek a járvány idején – és a lezárások ellenére – képesek voltak valamilyen szinten működni – ezzel ellenkezőleg a kormány lezárta több mint egy fél évig a görög gazdaság motorját, lefojtva a hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét.

A későbbiekben a vállalatok persze kaptak pénzügyi segítséget a járvány okozta válság ellensúlyozására, viszont rendkívül kis mértékben. Ahogyan azt Giorgos Meramveliotakis és Manolis Manioudis közgazdászok hangsúlyozzák kutatásukban, fontosságuk ellenére a kis- és középvállakozások támogatása a járvány során nem volt a megfelelő.

Az is érthetetlen, hogy annak ellenére, hogy Görögország a GDP 17,5 százalékát költötte válságkezelésre – szemben az uniós 3,8 százalékos átlaggal – és nagymértékben növelte az ország költségvetési deficitjeit és adósságát,

várhatóan mégis 5,56 milliárd euróval lehet kisebb a bruttó hazai terméke 2021-ben mint 2019-ben.

Ráadásul a lezárások által létrejött deficitek bőven elegendőek lettek volna az egészségügyi rendszer finanszírozására, hogy elkerülhető lehessen egy második lezárás.

A mai napig kemény korlátozások vehetők észre a dél-európai államban. Ennek fényében még mindig a legszigorúbb országok közé tartozik az Our World in Data térképén – Európában a második Németország után.

Davosi forgatókönyv

A görög – papíron – konzervatív kormány megkérdőjelezhető járvány-, illetve válságkezelése nagymértékben hasonlított a sok „fejlett” nyugati államban megfigyelt módszerekhez. Annak ellenére, hogy nem jutott olyan szélsőséges szintekig, mint például Ausztrália, úgy tűnik, hogy a görög kormányfő gyorsan Európa „kedvence” lett.

Ahogyan azt az Economist is írta, „ha Brüsszel egy tanterem, akkor Görögország az éltanulóvá vált”. A világjárvány görög kezelését ugyanis dicsérték az uniós tisztviselők. A görög államfő ötleteit (mint például egy közös covid-19-tanúsítvány bevezetése) európai szinten is nagy örvendéssel fogadták a brüsszeli technokraták.

A lap szerint ez nem is csoda, hiszen az EU politikájának technokrata világába Mitsotakis miniszterelnök tökéletesen beillik: „egykori vezetési tanácsadó, beszél angolul, franciául, németül és davosi nyelven is”, emeli ki az Economist.

Sokan ezért akkor sem csodálkoztak, amikor a kormányfő asztalán Klaus Schwab, a Világgazdaság Fórum (WEF) alapítója „Nagy Újraindítás” című könyvét látták egy videókonferencia során.

A davosi elit márpedig köztudottan támogatja a lezárásokat, hiszen azok szerintük „észrevétlenül teszik jobbá a városokat szerte a világon”, ahogyan a globalizációt is képesek lehetnek megjavítani.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés