Időben hozott jó döntést a magyar jegybank

Tavaly is aranyat halmoztak a jegybankok: a hazai ellenzék inkább eladott volna

2022. február 5. 10:02
Az Arany Világtanács (WGC) számításai szerint 2021 negyedik negyedévében 1146,8 tonna volt a globális aranykereslet, ami 2019 második negyedéve óta a legtöbb, 2020 negyedik negyedévéhez képest pedig csaknem 50 százalék volt a bővülés.

A vadnyugat és a vadkelet is aranylázban ég

A szervezet pénteken azt közölte, hogy tavaly 4021,3 tonna volt a globális aranykereslet, 10 százalékkal felülmúlta a 2020. évit.

A tőzsdén kereskedett arany befektetési alapokból (ETF-ek) tavaly 173 tonna arany áramlott ki, amit azonban ellensúlyozott a megnövekedett kereslet más ágazatokban.

Az ékszerarany iránti éves kereslet a járvány előtti szintre állt vissza, és 2124 ezer tonnát tett ki. Ezt elősegítette, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 2013 második negyedéve óta legmagasabb szintre emelkedett a kereslet részben annak a hatására, hogy a nemesfém ára jelentősen csökkent.

A központi bankok tavaly tizenkettedik éve voltak nettó aranyvásárlók és 463 tonnával bővítették készleteiket, ami 82 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Ezzel a globális készletállomány közel 30 éves csúcsra nőtt.

A technológiai szektorban az arany felhasználása tavaly 9 százalékkal, 330 tonnára nőtt, ami három év óta a legmagasabb érték.

A WGC arra számít, hogy a korábbiakhoz hasonló ütemben nő az arany iránti kereslet az idén is.

Magyarország is időben vásárolt be aranyból

Óriási összeggel, a GDP 3 százalékának megfelelő hozammal lehetnénk gazdagabbak, ha Orbán helyett már Gyurcsánynak eszébe jutott volna az aranytartalék visszaszerzése.

A Surányi által elvert 62 tonna aranyat a magyar kormány 2010 után elkezdte visszapótolni. A World Gold Council szerint 2021 első felében az egész világon Magyarország volt az egyik legnagyobb aranyvásárló. Az egy főre jutó aranytartalék hazánkban már egészen magasnak számít – írta a Makronóm korábban, szemléletes ábrákkal illusztrálva, hogyan ugrott meg a magyar aranykészlet.

A hazai ellenzék nem győzte eladni a magyar aranyat

Mint azt többször bemutattuk, a hazai ellenzéki közgazdászok szinte egy emberként igyekeztek az aranytartalékot értékesíteni. Az arany már akkor is az egyik legbiztonságosabb befektetési eszköz volt, amikor Surányi György jegybankelnök idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták, mert Surányi szerint az arany nem pénz.

Ezzel szemben még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt „szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál”.

A hazai ellenzéki közgazdászok továbbra sem fogadják el, hogy az aranytartalék befolyásolja a gazdasági szereplők várakozásait, percepcióit, különösen egy rendkívül bizonytalan, inflációs problémával küzdő, a dezintegráció veszélyétől sújtott világgazdaságban.

Király Júlia volt jegybankelnök, Márki-Zay Péter tanácsadója a Jelennek például kifejtette: olyat is olvastam magamról, hogy Surányi Györggyel együtt én adtam el Magyarország aranykészletét. Ugyan abban az időben nem dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, de

Surányival messzemenően egyetértettem ebben. 

Hozzátette, hogy már apja és nagyapja is „komcsi” volt.

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés