Király Júlia teljesen egyetértett Surányival a nemzeti aranytartalék lecsapolásában

2022. január 28. 16:07
Olyat is olvastam magamról, hogy Surányi Györggyel együtt én adtam el Magyarország aranykészletét. Ugyan abban az időben nem dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, de Surányival messzemenően egyetértettem ebben, mondta Király Júlia volt jegybankelnök, Márki-Zay Péter tanácsadója a Jelennek. Hozzátette, hogy apja és nagyapja is „komcsi” volt.

Vicceskedik a volt jegybanki alelnök

Király Júlia hosszan sorolta az ellene általában felhozott vádakat: „a következő információkat hozzák az emberek tudomására: az apám komcsi volt. Igaz? Igaz. Az egyik nagyapám is komcsi volt. Igaz? Ez is igaz. A másik meg falusi református lelkész, de az mindegy. Továbbá, vannak komcsi barátaim. Vannak. Köztük van Apró Piroska. Igaz.

Benéztem a 2008-as válságot. Így történt.

Egy egész könyvet írtam a »tornádó oldalszeléről«, megjelenésekor beszélgettünk is róla. Elhangzott a »devizahitelesek ellensége« eposzi jelző is, de az már történelem, megszoktam, noha még senki nem tudta megmutatni, mivel segítettem elő a devizaeladósodást. Az ellenkezőjére számtalan írásos bizonyíték van. De mindegy. Ennyi. Nem hiszem, hogy emiatt bárki is megváltoztatja a szavazatát.

És persze, úgy mellékesen, Soros-ügynök vagyok.

És olyat is olvastam magamról, hogy Surányi Györggyel együtt én adtam el Magyarország aranykészletét. Ugyan abban az időben nem dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, de Surányival messzemenően egyetértettem ebben.”

A Soros-ügynöki léttel való viccelődés jellemző az ellenzéki oldalon, bár sajátos jelentéstartalmat kapott, amióta Gansperger Gyula üzletember, Bajnai Gordon üzlettársa egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy szerinte tényleg részben Soros áll az ellenzék mögött. Gansperger a felvételen kifejti, hogy Bajnai gyakorlatilag a „Soros birodalom”, és a külföldi, amerikai és német nagytőke embere. Kiemeli a Friedrich Ebert Alapítvány szerepét is, amely konferenciákon és kiadványokon keresztül finanszírozza a balos politikai szakértőket. Emellett hangsúlyozza, hogy a 444 és a Magyar Narancs mögött is a külföldi tőke áll. A Friedrich Ebert alapítványról elmondta, „ezek tartják az ilyen Kéri László-féle politológusokat.” Az Anonymus-felvétel szerint egyébként Bajnai a kapcsolattartó a külföld és az ellenzék között.

A jegybank szerint százmilliárdos károkat okozott a tevékenysége

Király csak a kevésbé komoly vádakat említette az interjúban. Arról megfeledkezett, hogy mint a jegybank kiszámolta, többszáz milliárd forintos károkat okozhatott Király a magyar nemzetgazdaságnak.

Idézzük a jegybank 2013-as közleményét: „olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában.

Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a Monetáris Tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai.

Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybank számára azzal a szándékkal, hogy hazánk ellen ne szűnhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha valóban ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az Európai Unió Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve.

Ezzel szemben az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól. (...)

Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy

2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött.”

Támogatta, hogy szabaduljunk meg a magyar aranytól, amit Orbánék visszavettek 

Decemberben ráadásul ismét nőtt a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, a 38,3 milliárd euróból 4,9 milliárdot tesz ki a monetáris arany. 

A jegybank honlapján megjegyzi, az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor.

A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.

Az aranytartalék lecsapolásához nagyban hozzájárult Surányi György volt jegybankelnök, akivel az interjú szerint Király Júlia is teljes mértékben egyetértett.

Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett.

Ez azért volt kiváló döntés, mert a bizonytalan világgazdasági környezetben az arany a stabilitást és a hitelességet jelképezi. Érdekesség, hogy óriási összeggel, a GDP 3 százalékának megfelelő hozammal lehetnénk gazdagabbak, ha már Gyurcsánynak eszébe jutott volna az aranytartalék visszaszerzése. A Surányi által elvert 62 tonna aranyat a magyar kormány 2010 után elkezdte visszapótolni. A World Gold Council szerint 2021 első felében az egész világon Magyarország volt az egyik legnagyobb aranyvásárló. Az egy főre jutó aranytartalék hazánkban már egészen magasnak számít, írtuk 2021 őszén.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 177 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkoriban Surányi tanácsadója volt.

Apró Piroskával együtt madárijesztőnek talán elmennének a határban..

Amit írsz elnagyolt és pontatlan.

A 2000 évben megváltoztatott pénzügyi törvény az EU csatlakozásunk miatt történt, mivel az EU direktíva ezt előírja. Amennyiben az Orbán kormány nem változtatta volna meg, a csatlakozás előtt a szocialista liberális kormánynak kellett volna megváltoztatni.
Ez a rendelkezés azonban - ahogy te is írod - a klasszikus deviza hitel volt. Devizában lehetett felvenni és devizában kellett visszafizetni. Olyanok tudták felvenni, akiknek deviza bevételük volt.

A lakásépítésnél, lízingnél vezették be a devizaalapú hitelkihelyezést. A lízingnél korábban, a lakásvásárlásnál később, amikor az állami támogatásokat 2002 után megvonták. A devizaalapú hitel abban különbözik az előbbitől, hogy a hitelezés és törlesztés forintban történik, az elszámolás pedig devizában. Ez a hitelnyújtó pénzintézeteknek volt biztosíték és így az árfolyam változást teljes mértékben a hitelfelvevőre tudták terhelni.

Mindebből nem lett volna probléma, amennyiben - ahogy ezt 2002 kormányváltáskor ígérték - az eurót 2007 évben bevezetik.

A kedvező átváltás reményében tartotta az MNB kedvező sávban a forint árfolyamát. Részben ez indokolta a magas jegybanki kamatot. 2004-ben az EU csatlakozást követően, a Medgyessy és a Gyurcsány kormány is a konvergencia programban az euró bevezetéséhez kozmetikázták a számokat, azonban soha nem teljesítették. Járai Zsigmond által vezetett Jegybank hibájának tartom, hogy nem vették észre; a Gyurcsány kormány vezetése alatt belátható időn belül nem fogunk csatlakozni az euró övezethez.
Ez 2005 évben már egyértelművé vált. Ez pedig azt jelenti; 2006 évben meg kellett volna szüntetni a devizaalapú elszámolású forinthiteleket. Ez azonban nem történt meg, ahogy az euró övezethez való csatlakozás sem.

2008 októberében az IMF-nek elküldött szándéknyilatkozat 13. pontja tartalmazza a devizaalapú hitelek forintosítását.
https://hvg.hu/gazdasag/200811..
A bajnai kormány azonban nem hajtotta végre és ennek következménye lett a háztartások és egyéni vállalkozók súlyos eladósodása. Lefordítva; a Bajnai kormány a bankokat védte, képviselte a magyar adósok és az ország érdekében szemben.

,,Az igazán népszerűvé vált válfaját az OTP vezette be, ott dolgozták ki. Annak ellenére, hogy már korábban is voltak hasonlók, ez lett az első nagy. Király korábbi bankos pozíciójában nem kidolgozta, hanem LEÁLLÍTOTTA.,,

Hamis állítás.

Az OTP az utolsók között vezette be a devizalapú elszámolásos hitelfolyósítást.
Semmit sem kellett kidolgozni, mert a devizalapú lízing hiteleknél már ki volt dolgozva.
A korábbiak sem deviza hitelek voltak, hanem csak az elszámolás volt deviza alapú. Az elsők a lakosság részére a gépkocsi lízinghitelek voltak deviza alapú elszámolással.
A Magyar Bankszövetségnek lehetősége lett volna leállítani, de nem tette meg.
Az MTI Bankszövetség: ,,Nem kell félni a devizaalapú konstrukcióktól,, közlemény adta ki.
L. http://www.oeconomus.hu/irasok..
Nem kellett Király Júliának lenni, hogy valaki tudja; a devizaalapú hitelfelvétel mekkora kockázattal jár. Ezt nem magyarázni kellett volna hanem intézkedni a megszüntetése tekintetében. Ez hiányzott azok részéről akiknek ez kötelességük lett volna megtenni.
Főleg 2006-ban, amikor a gazdasági adatokból,a nemzetközi tanulmányokból, elemzésekből várhatóvolt a pénzügyi válság kirobbanása. Nem tették meg az intézkedést, mert akkor kiderült volna, hogy az állam is el van adósodva devizában, melynek súlyos következményei lesznek.

Szerintem, mind a Gyurcsány kormány, mind a jegybanki vezetés, beleértve a bankszövetséget - súlyos mulasztást követtek el. Ebbe a körbe pedig Király Júlia is beletartozik.

Pénzügyi tanácsadói vállalkozásom volt 1997-2007 között. 2006 év őszén az összes ügyfelemmel felvettem a kapcsolatot és leírtam, hogy mi lenne a teendő, mert bajok lesznek. Egy kivételével mindegyik megkeresett. Két ajánlatom volt:
- Fizessék vissza a hiteleiket.
- Amennyiben nem áll módjukban visszafizetni, akkor vegyenek fel forinthitelt és azzal váltsák ki. (VEDD FIGYELEMBE EZ 2006 ÉVBEN TÖRTÉNT!)

Mindebből következik, hogy lett volna megoldás már 2006 évben a a Bajnai-kormány alatt is.

Javaslom elolvasni a http://www.oeconomus.hu/irasok.. linken található írást, amely tartalmazza mindazt amit a témával kapcsolatban írtam.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés