Figyelmeztet a közgazdász: nem életbiztosítás az eurózónához tartozás

2022. január 24. 16:06
Márki-Zay öt éven belül már euróval fizetne itthon, a Kavosz Zrt. elnöke, Krisán László viszont nem biztos benne, hogy ez jó ötlet.

Márki-Zay Péter: Ha győzünk, öt éven belül bevezetjük az eurót

Márki-Zay az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy az euró bevezetését illetően a pártok megegyeztek. Amennyiben megnyerik a választást, öt éven belül Magyarországon is euróval fizetünk majd – írja az Index

A Mérce szerint Márki-Zay döntése átgondolatlan, hiszen

„az euró kizárólag az Unió gazdag centrumországainak érdekeit szolgálja”

„A fejlettebb, magasabb termelékenységű gazdaságok számára előnyös a közös valuta, így Németország és Hollandia például elképesztő mértékben profitált az euró bevezetéséből, míg Görögország és Spanyolország számára hátrányos – pláne, hogy az Európai Központi Bank rendszerint a centrumországok számára kedvező döntéseket hoz” – állt bele a miniszterelnök-jelöltbe a baloldali lap.

Az euró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, konvergencia helyett csak a különbségek nőttek tovább

A koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállítás után az országoknak ismételten növekedési pályára kell állniuk. Csehország, Lengyelország és Magyarország azonban jelen forgatókönyvek szerint ezt semmiképp sem az euró bevezetésével kívánja elérni. A három országról az euró kapcsán beszélhetünk egy egészről, hiszen hasonló a cseh, a lengyel és a magyar vezetés álláspontja az euróval kapcsolatban.

Csehország, Lengyelország, Magyarország és az eurózóna között markáns fejlettségbeli különbségek húzódnak, ennek megfelelően az euróadaptáció növekedési és stabilitási áldozatokat követelne mindhárom országban.

Ráadásul nem csupán az említett három ország és az eurózóna között rajzolódnak ki fejlettségbeli különbségek, hanem a három közép-európai ország között is, ami komplexebbé teszi a kérdést, hiszen az eurózónához csatlakozva már nem lesz országonként eltérő monetáris politika, így az Európai Központi Bank döntései az egyik országot negatívan, a másikat pozitívan érintheti.

A cseh-lengyel-magyar csatlakozás továbbá azért sem indokolt, mert az euró nem váltotta be az egyik legfőbb várakozást: az eurózónán belül a konvergencia nem tudott felgyorsulni, az eddigi különbségek továbbra is fennállnak, sőt vannak olyan szélsőséges esetek is, hogy a különbségek a közös pénz bevezetése óta tovább nőttek – fedte fel a Makronómnak írt elemzésében Mihálovics Zoltán politológus.

Eltérő országok, azonos pénznem: lehetséges?

„A kezdeti elgondolás szerint a közös valuta bevezetésével jelentős javulás érhető majd el az eurózónán belüli konvergencia szintjében. Mit látunk most, két évtized távlatából? A fejlettségi különbségek alapvetően a mai napig fennmaradtak, bizonyos esetekben növekedtek is” – fejti ki véleményét Krisán László közgazdász a személyes blogján. 

Krisán rámutat, hogy az eurózóna „eltérő fejlettségű és versenyképességű, saját költségvetéssel és gazdaságpolitikával rendelkező nemzetállamokat foglal magában”, ezért felteszi a kérdést: „ez esetben

létezhet-e egyáltalán egy olyan alapkamat, ami valamennyi ország számára hatékony lehet?”

Ezzel is kritizálja a közgazdász az euróövezet univerzális működőképességét.

A koronavírus okozta válság az euróövezetet is erősen érinti

„Gondoljunk vissza a 2008-as és a mostani koronavírus okozta válságra: az eurózóna tagjai, vagy az az eurózónán kívüli országok tudtak gyorsabban reagálni a válságokra? Azt hiszem, elegendő a legfrissebb magyar GDP adatokat elővenni, vagy a görög, szinte folyamatos államcsőd-veszélyre gondolni, és máris jól kirajzolódik, hogy 

az eurózónához való tartozás nem életbiztosítás”

– érvel a közgazdász.

Krisán azt is hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy „euróra és az EU-ra nincs szükség, hiszen ez a »konglomerátum« igenis a világ vezető hatalmai közé tartozik (még)”. Ennek ellenére óvatosságra int, mivel korábban „a közös valuta bevezetésekor a kimondott vagy ki nem mondott elvárások magasak, megkockáztatom, a realitást meghaladóak voltak, és azokat nem minden esetben sikerült megugrani”.

„Nem szabad megfontolatlanul, a politikai nagyot mondás és látszólagos progresszivitás oltárán beáldozni a nemzeti fizetőeszközünket, mert senki sem tudja, mi történik abban az esetben, ha a rossznak bizonyuló döntést vissza szeretné fordítani az ország.  Ki lehet lépni az euróövezetből, és ha igen, hogyan? Példa erre még nem volt” – zárja elemzését a közgazdász.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés