Szerbia revansot vett Djokovićért: ausztrál bányászcéget ebrudalnak ki

2022. január 27. 17:00
A Rio Tinto 2021 augusztusa óta a legnagyobb visszaesést jegyezte a részvénytőzsdén pénteken (január 21-én), miután csütörtök este a szerb kormány bejelentette, megszakít minden együttműködést a Rio Tintoval, vagyis angol-ausztrál bányászati óriás nem nyithat lítiumbányát Loznicában, Nyugat-Szerbiában a Jadar folyó völgyében. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Rio Tinto nem csak az ausztrál tőzsdén jegyzet nagy visszaesést, hanem a londoni tőzsdén is több mint 3 százalékkal zuhant vissza a részvények értéke.

Ana Brnabić, szerb kormányfő csütörtök (január 20.) este jelentette be, a kormány úgy határozott, érvénytelenítik a jadarit érc kitermelését felölelő területrendezési tervet, ezzel pedig semmissé válik minden felhatalmazás, engedély, dokumentum, ami a Rio Tinto vállalatra vonatkozik.

Megállapodást az állam és a vállalat nem is kötött, a döntésük után pedig pontot tettek a Rio Tintoval való együttműködésre. Az a munkacsoport sem alakul meg, aki a lítium-kitermelést követte volna figyelemmel.

Brnabić kihangsúlyozta, ezzel eleget tettek a környezetvédelmi aktivisták által benyújtott minden követelésnek,

majd kritikát intézett a Rio Tinto helyi képviseletéhez, mondva, hogy nem tájékoztatták kellőképpen sem a helyi polgárokat, sem a médiát, még a kormányt sem.

A kormányfő egyben a környezetvédelmi szervezet rendelkezésére bocsájtotta a Rio Tintot érintő engedélyeket, paragrafált dokumentumokat, szándéknyilatkozatokat, tanulmányokat, ezúttal is azt hangoztatva, nem létezik titkos megállapodás az állam és a lítiumban érdekelt vállalat között. Sőt a kormány jogi szolgálatát is igény szerint az érdeklődők rendelkezésére bocsájtotta.

A választások a döntés mögött?

A Rio Tintó 2001 óta van jelen Szerbiában. Az ország lítium-tartalékainak feltárását 2004-ben kezdte meg. Az évek során, egyes médiainformációk szerint, a jadarit érc (ami a lítium és a bór keveréke) utáni kutatások során több mint 500 furat keletkezett. Zorana Mihajlović, energetikai és bányászati miniszter egy korábbi nyilatkozatában elmondta, a Jadar projektumon keresztül, amely 158 millió tonna érc kibányászását öleli fel, a Rio Tinto 2004 és 2020 között több mint 209 millió amerikai dollárt ruházott be Szerbiában.

Már csak a lítiumbánya megnyitása és az arra kiadott engedélyek hiányoztak a kitermelés megkezdéséhez.

A helyi polgárok és a környezetvédelmi aktivisták azonban már hónapok óta útlezárásokkal tüntettek a bánya megnyitása ellen. Első lépésben elérték, hogy Loznica városa visszavonja a város részletes rendezési tervét, ugyanis a loznicai várostervezők már a bányáról hozott döntés előtt betervezték a lítium-kitermelés helyét. Ez mellet az állam a kisajátításról szól törvényt is módosította.

Ennek ellenére a tiltakozások folytatódtak, hiszen a környezetvédelmi aktivisták azt gyanították, hogy a kormány titkos megállapodást kötött a Rio Tintoval. Hiába cáfolták ezt több alkalommal az államvezetők is, és a Rio Tinto szerbiai képviselete is, mondva hogy a 2017-ben aláírt szándéknyilatkozat az egyedüli dokumentum, amit a vállalat a kormánnyal aláírt, ám ez nem kötelezi a feleket semmire. Az angol-ausztrál bányászati óriás a 2020 februárjában kiadott területrendezési tervre alapozva számíthatott volna a kitermeléshez szükséges engedélyre, ám a kormánydöntés alapján erre már nincs lehetősége.

A kormánydöntés megerősítette, a tüntetések vezettek oda, hogy az államvezetés átgondolja a Rio Tintoval való együttműködést. A kormányfő pedig több napi célozgatás után végül bejelentette, pontot tesznek a végére.

A kormánydöntés az áprilisi elnök és előrehozott parlamenti választások előtt született meg, illetve néhány nappal azután, hogy megromlott a viszony Belgrád és Canberra, Ausztrália fővárosa között, miután Ausztrália kiutasította Novak Đoković teniszezőt a melbourne-i tenisztorna kezdete előtt.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a kormányfő csupán a Rio Tintoval való együttműködésre „tett pontot”. Arra az újságírói kérdésre, miszerint ettől függetlenül az állam elvetette-e a lítiumbánya létrehozásának ötletét is, illetve mi lesz a furatokkal, már nem válaszolt.

A tüntetések áthúzták a terveket

A lítium iránti igény évről évre egyre nagyobb. A Rio Tintot a Jadar projekt abban az ambícióban segítette volna, miszerint Európa legnagyobb lítium-kitermelőjévé válhatott volna, bekerülve a világ tíz legnagyobb vállalatai közé. Különösen azután, ahogy arra a Reuters hírügynökség rámutat, decemberben bejelentették az Argentínában található Rincon lítiumbánya megvásárlását. Erre a tranzakcióra 825 millió dollárt fordítottak. A tervek szerint

a Jadar projektumból, Szerbiából évente 50.000 tonna lítium-karbonát mellett, az argentin bányával együtt 100.000 tonna lítiumot tudott volna kitermelni.

Ám az argentinok sem adják a lítiumot olyan könnyen, ugyanis a Reuters beszámolója szerint, azzal hogy az argentin Chubut tartomány jóváhagyta a zónák felosztásáról szóló új törvényt, nagyszabású, a környezetkárosító bányászathoz járult hozzá. A döntést tömegtüntetések követték Rosson tartományban, ahol a tüntetők azt követelték, hogy az illetékesek állítsák a le kitermelési projektumot.

Rio Sava Exploration a Rio Tinta szerbiai leányvállalata a szerb kormánydöntés előtt egy-két órával sajtóközleményt adott ki, amiben aggodalmuknak adtak hangot a Jadar projektumhoz szükséges területrendezési terv megszüntetése kapcsán, ez alkalommal arra is rámutattak, mérlegelni fogják e döntés jogalapját, illetve felmérik, milyen következményekre számíthatnak a szerbiai tevékenységeik során.

Szerbia és Nagy-Britannia évekkel ezelőtt államközi megállapodást kötött a beruházások védelméről, ami alapján a beruházónak igazságos, méltányos és megkülönböztetést nélkülöző bánásmódban kell részesülnie. Ez alapján a külföldi beruházó nemzetközi védelmet kérhet az állammal szemben. Vagyis

várhatóan, amennyiben a Rio Tinto nem valósíthatja meg a Jadarit projektumot, választott-bíróságon (arbitrázs) fog kártérítést követelni Szerbiától.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mi lesz, ha Ausztrália kihajítja a szerbek ezreit? UDBA-s elvtársakat és csetnyik hazafiakat egyaránt.

Miért zsidózol?
„A fasiszta mozgalom maga is aránytalanul zsidó mozgalom volt – tehát a zsidók arányaiban nagyobb részét alkották a pártnak, annak egész történetén keresztül, mint az olasz lakosság. … 1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.) „Mussolininek több zsidó munkatársa volt, így a kedvenc és legbefolyásosabb szeretője, Margherita Sarfatti. Róma főrabbija hivatalos áldásában részesítette Mussolinit, aki (olasz támaszponton) segítette a cionista haditengerészet kifejlesztését, mint a brit imperializmus elleni manővert.”
Forrás: Stanley G. Payne: A History of Fascism, 1914-1945, The University of Wisconsin Press, 1995, 240.old.

Ebből volt?
Az ausztráliai bevándorlótáborban együtt voltam egy csomó chileivel, akik szintén frissen érkeztek a baloldali Allende rendszer összeomlásával. Barátságba keveredtünk.
Valamikor 1976-ban jön mérgesen hozzám az egyik chilei, Roberto és szidni kezd, hogy mi magyarok mekkora gazemberek vagyunk.
Hát mi a baj, Roberto? – kérdezem.
Elmondja: Az Allende rendszer bukása után Magyarország is befogadott chilei politikai menekülteket. Többek között Svédország is. Egy idő után híre ment a magyarországiak között, hogy a Svédországba kerülteknek mennyivel jobb dolguk van. A magyarországi chileiek egy csoportja erre kérvényezni kezdte a Kádár rendszert, hogy engedjék őket Svédországba. A huzavona azzal végződött, hogy a magyar kommunisták a hozzájuk menekülteket nem a kérésüknek megfelelően továbbították Svédországba, hanem egy géppel visszaküldték őket Chilébe, ahonnan jöttek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés