Teljesen lefagytak a szlovák közgazdászok: eurózónás tagként is nagy az infláció, de a kormány nem tesz semmit

2022. január 28. 14:07
Írta: Matus Tibor
A Szlovákia nevű államalakulatban úgy néz ki felébredtek, kezdik felfedezni, hogy hozzájuk is megérkezett az infláció. Persze egyelőre csak a szakírók. A szlovák kormány egyelőre saját magával foglalkozik, illetve a reformjavaslataikkal és a koalíciós torzsalkodásaikkal.

Nem megszokott jelenség Szlovákiában, hiszen

utoljára 18 évvel ezelőtt ráncigálta meg őket ennyire az infláció. Ez már annyira hosszú idő, hogy nem is számoltak az esetleges visszatértével.

Sorolják is az okokat, ahogy mindenütt a világban felütötte a fejét, hogy gyorsan pörög fel a világ gazdasága, meg ott van az ellátási láncok beszűkülése, ami miatt áruhiány alakult ki, emellett pedig óriási pénzbőséget teremtettek a különböző gazdaságmentő intézkedések.

A szlovák kormány pedig nem nagyon igyekszik bármit is tenni az infláció ellen. Bár régiós összehasonlításban egy-két százalékponttal alacsonyabb az infláció, de a decemberi 5,1 vagy 5,8 százalékos (a kisebb az Eurostat, a nagyobb a szlovák mérés) már néhány szakíró figyelmeztet. Mindenesetre az inflációs adatra úgy kell tekinteni, hogy Szlovákia az eurozóna tagja, ami immár évek óta egyben a szlovák nemzeti büszkeségnek az egyik forrása. Tehát, az eurozóna tagjai között középmezőnyben helyezkedik el az infláció tekintetében.

Nem olyan alacsony, mint Máltán (2,6%) vagy Portugáliában (2,8%), és nem olyan magas, mint Észtországban (12%) vagy Litvániában (10,7%).

Öt százalék feletti inflációt 2004 decembere óta nem tapasztaltak, és januárban még további ugrás várható, hiszen januártól emelkednek a lakossági gáz- (24 százalékkal) és áramárak (15 százalékkal). Illetve, a világpiacon sem számolhatunk az infláció visszaesésével, és a szlovák gazdaságban nagyon magas az import aránya, a saját élelmiszerek aránya a hazai pultokon alig haladja meg a 40 százalékot.

Persze mondhatnák a szomszédos visegrádi országok, hogy szeretnék a szlovákok inflációs szintjét a magukénak tudni, de látni kell, hogy Szlovákia a legdrágább ország a V4-ek közül.

Amellett, hogy lassan már Szlovákiában a legalacsonyabb az átlagbér, az Eurostat felmérése szerint,

a szlovák általános árszínvonal majdnem eléri az európai átlag 90 százalékát, míg ugyanez Csehországban 77 százalék, Magyarországon 66 százalék, illetve Lengyelországban 60 százalék.

Tehát lehet valamivel kisebb az infláció, viszont jobban fáj, ha nincs mellette érzékelhető reálbér növekedés, és mindezt már nagyon magas árszínvonalról kapják a nyakukba.

Viszont az egy teljesen új jelenség számukra, hogy az eurozónán belül is lehet magas az infláció. Mint említettem, az euró bevezetése nemzeti büszkeség lett, nincs is vita az euró hasznosságáról,  és a 2008-as válságból való viszonylag gyors kilábalás egyik okaként az euró meglétét emlegették. Az előző válságban valóban nem szabadultak el az árak, de ott is árnyaltabb a kép. Egyrészt viszonylag válságálló gazdasággal rendelkezett akkor Szlovákia, és igazából az gyötörte meg, hogy gazdasága túlzottan az autók összeszerelésére alapul, és eltartott egy ideig, míg a világ autópiaca helyrerázódott.

Nem igazán verik félre a harangokat, hogy 2015 után, bár a nominális GDP az eurozóna növekedési szintjén, de növekedni tudott Szlovákia, viszont vásárlói paritáson az EU átlaghoz viszonyított 78 százalékos szintről, 2020-ra sikerült magát leküzdenie 71 százalékra. Így, ebben a mutatóban nem csak Magyarországnak sikerült visszaelőznie, hanem Románia is megelőzte Szlovákiát.

Kétségkívül az euró adhat némi védőernyőt, de a mostani járvány utáni kilábalásban egyre inkább az infláció válik az elsőszámú gazdasági problémává.

 A szlovák kormány figyelmét elviszik a koalíción belüli folyamatos torzsalkodások, és lehet, úgy gondolják, hogy az euró megléte miatt nincs is tennivalójuk.

A szlovák lapok tudósítanak is, hogy a saját valutával rendelkező környező országok már kamatemelésekbe kezdtek. Ezzel persze drágábbak lesznek a hitelek is, amivel némileg visszafogják a költekezést. Ezt teszi már számos jegybank a világban, a nagyok közül is, csupán az Európai Központi Bank nem mer ehhez az eszközhöz nyúlni, mivel úgy látja, hogy a megemelt kamatokat a déli súlyosan eladósodott országok már nem tudnák kifinanszírozni. Az ilyen hozzáállás mellet nem lehet elvárni, hogy nagyon gyorsan csökkenhet az infláció. Csak nehogy az egész Unió rokkanjon bele.

A szlovák szakírók felvetik azt is, hogy esetleg a szlovák kormány is tehetne intézkedéseket az infláció következményeinek enyhítésére. Például csökkenthetnék az adókat, a járulékokat vagy az áfa-kulcsokat például az energia esetében. Elsősorban a lengyelek példájából inspirálódnak, akik február 1-től csökkentik az áfát. A gáz esetében 23%-ről 8%-ra, az áramnál 23-ról 5-re, néhány élelmiszernél pedig 0-ra.

Érdekes módon, a magyar megoldást, az árak (benzin, élelmiszer, kamatok) befagyasztását populista megoldásként értékelik.

Mindig lehet arról vitázni, hogy melyik megoldás a jobb. Kétségkívül az áfa-kulcsok csökkentése közelebb áll az uralkodó közgazdasági gondolkodáshoz, viszont a csökkentést általában könnyen lenyeli a kiskereskedelem, főleg, ha abban nagy a súlya az üzletláncoknak.

Az árbefagyasztás viszont jóval könnyebben ellenőrizhető, és rövid ideig alkalmazva nem kell, hogy piaci deformációkhoz vezessen.

Ezeket az intézkedéseket pár hónapra tervezik a kormányok, remélve, hogy idővel mérséklődik a szorítás. A szlovák szakírók figyelmeztetnek még, hogy a szlovák kormány adóreformja növelné a pénz mennyiségét a lakosságnál, az szintén emelheti az inflációt. Bár ezt nehéz reális veszélynek tartani, hiszen úgy sem fognak erről megegyezni a koalícióban.

Az viszont már reálisabb veszély, hogy

rekord mértékű EU-forrásokra számítanak a szlovákok az elkövetkező időszakban, ami szintén emelheti az inflációt.

Azt már csak gonoszkodva tesszük hozzá, hogy Szlovákia eddig sosem jeleskedett az európai támogatások gyors lehívásában.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lassan el kell gondolkodni azon, hogy Szlovákia Magyarországhoz való csatlakozása esetén a forintot vagy az eurot fogják-e használni. A gorál részeken nyilván a zlotyit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés