A jövőt készül megnyerni a növényi hússal egy magyar startup, már Amerikában terjeszkedik

2022. január 23. 22:24
Csendben elindult a növényi alapanyagokból készített hústermékek forradalma, aki most tör be erre a piacra, az megnyerte a jövőt. Ezt teszi egy két éve alakult magyar startup, amely már idén hárommillió dolláros bevételre számít az Egyesült Államokból. A Plantcraft sikeréről Hetényi Csabával, a cég társalapítójával beszélgettünk, aki a Mandinernek azt is elárulta, hogyan lehet az eredetihez megszólalásig hasonlító ízű és textúrájú húshelyettesítőt készíteni.
Kovács Dániel interjúja Hetényi Csabával, a Plantcraft alapítójával.

Kutyából nem lesz szalonna de növényből igen?

Viccesen hangzik de valóban vannak már bacon jellegű húshelyettesítő termékek is, szóval eljutottunk oda, hogy például a borsót felhasználva lehet szalonnát csinálni. Vagy darálthúst, hamburgerhez húspogácsát, szusit, rákot, szinte bármit. 

Megosztó téma ez, az egyik lövészárokban vannak a vegán aktivisták, akik fenyegetőznek, betörik a húsbolt kirakatát, a másik oldalon azok, akik juszt is húst hússal akarnak enni minden nap. Önök is beleálltak ebbe a közéleti csetepatéba?

A legkevésbé sem. Noha a termékeink nem tartalmaznak állati eredetű hozzávalókat, tehát vegán készítmények, az elsődleges célcsoportunk nem azok, akik már akár évtizedekkel ezelőtt lemondtak a húsételekről, és nem hiányzik nekik a pizzáról a pepperóni szalámi. Az egyik nagy hamburgerhez növényi alapú húspogácsákat gyártó cég csinált egy kutatást pár hónappal ezelőtt, ami azt mutatta, hogy akik a termékeiket vásárolják, kilencvenöt százalékban hústermékeket, tejet, vagy más állati eredetű termékeket is tesznek a kosárba, azaz nem vegánok, hanem egyszerűen csökkenteni szeretnék a húsfogyasztásukat. Mi is elsősorban őket célozzuk.

 

Világszerte egyre forróbb téma a növényi eredetű hús, Magyarországon még kevésbé. Miért döntött úgy, hogy belevág a gyártásba?

Évekkel ezelőtt tulajdonosa lettem egy élelmiszeripari know-how-nak. Ennek eredetileg nem sok köze volt a műhúshoz. Egy kutató dolgozott rajta évtizedeken át, elsősorban azt vizsgálta, hogyan lehet élelmiszereket allergén és adalékanyagmentesen gyártani. Sokat gondolkodtam rajta, mit lehetne ezzel a speciális gyártási technológiával kezdeni. Végül megtaláltuk egymást alapítótársammal. Ohens Katalin már több mint tíz éve élt Új-Zélandon, és érzékelte, mekkora változást hoz majd a húsmentes forradalom. Tőle jött az ötlet, végül öt hónap piackutatás után eljutottunk a növényi alapú szalámihoz és a pástétomhoz.

Vannak ugyan szalámi jellegű termékek a piacon, de többségük gluténnal, szójával, különböző adalékanyagokból készül, nem sok innováció van bennük.

Úgy láttuk, hogy erre a területre érdemes betörni. 

Ohens Katalin és Hetényi Csaba a Plantcraft alapítói

Milyen növényből lehet szalámit készíteni?

A hús ugyebár fehérjeforrás, ezért fontos, hogy a húshelyettesítő is az legyen. Erre kiválóan alkalmasak a különböző hüvelyesek, mondjuk a bab, vagy a borsó, de akár a burgonya is.

A húsban lévő állati eredetű zsírt könnyűszerrel pótolja a növényi eredetű, a fűszerek pedig ugyanazok, mint a hagyományos szalámiban.

Nem az alapanyagok összeszedése a művészet, hanem az, hogy a termék textúrájában és ízében is hasonlítson az eredetihez. 

Az ízét a legnehezebb visszaadni?

Valójában a textúra a legnagyobb kihívás. Érdekes módon az ízt könnyebb előállítani, mindössze a fűszerezést kell jól eltalálni. Itt nem csak ízadó, hanem ízelvevő funkciójuk van, ugyanis a hozzávalóknak van egy alapízük, ami messze áll a szalámitól.

Az igazi művészet az, hogy a porból, vízből és olajból szalámink ruganyos legyen, a pástétomunk pedig kenhető.

A színről a paprika gondoskodik, illetve céklaporral is dolgozunk. Kiváló színadó, viszont vigyázni kell vele, mert hőkezelés hatására gyorsan bebarnul. 

A termékeink mögött több száz, vagy akár ezer kísérlet is van.

Először kis mennyiségben készítettük, hogy kipróbáljuk őket, aztán jött a kisüzemi fázis amikor pár kilós tételekben megpróbálkoztunk a gyártással. Ezt követően jöhetett csak a nagyüzem.

Mennyire bonyolult a gyártás egy hagyományos szalámihoz képest?

A legkevésbé sem bonyolult, sőt éppen az adja a dolog szépségét, hogy mi is a hagyományos húsipari technológiát használjuk. Így nem kellett új gépeket és technológiákat kitalálni a gyártáshoz. A receptúránk és a mechanizmus is szándékosan úgy lett felépítve, hogy kompatibilis legyen egy húsüzemmel.

Persze volt nagy meglepetés a gyárban a hentesek között, amikor először megjelentünk a porainkkal, olajunkkal, és kijelentettük, hogy ebből szalámi lesz.

Mindenkinek leesett az álla…

Pár éve még leginkább a húsmentes hamburger pogácsákat lehetett találkozni itthon, a többségük elég csapnivaló volt. Mi változott azóta?

A legelső húshelyettesítők főleg a szójások meg a gluténosok voltak nagyon erős utóízzel, mintha egy zsemle közepébe beleraknánk még egy zsemlét. Tényleg nem volt jó. De emlékszem a gabonaalapú vegán kolbászra is, bioboltok polcain lehetett találkozni vele, amit ha elkezdett felszeletelni a gyanútlan vásárló, a gabonadarabok potyogtak ki belőle. Szerencsére ezt a szintet mára sikerült meghaladni, annyira, hogy

ha egy jól sikerült húshelyettesítő terméket belerakunk a szendvicsbe, gyakorlatilag el is felejthetjük, hogy mit eszünk.

Ez a fejlődés pont annak köszönhető, hogy a termékek elsősorban nem a vegánoknak szólnak, hanem azoknak, akik alkalmanként lemondanának a húsról. Nekik fontos, hogy rendben legyen a textúra, passzoljon az íz.

Nem lenne akkor már célszerűbb megvenniük az eredetit, mint az illúziókra felépíteni egy új iparágat?

A vegán élelmiszerek fogyasztása három fő okra vezethető vissza, és ezek között van olyan, amit a legnagyobb rosszindulattal sem lehet divathóbortnak nevezni. Az elmúlt harminc évben a világ húsfogyasztása megduplázódott. Ennek oka egyrészt az, hogy az egy ember által elfogyasztott hús mennyisége nőtt, másrész a föld lakossága is jelentősen megugrott, és a jövőben is növekedni fog. Ennyi húst nem lehet termelni, legalább is úgy nem, hogy közben nem ártunk a bolygónknak. Ma már világosan látszik, hogy

a következő évtizedekben a Föld lakossága eléri a 10 milliárd főt, az így várhatóan 70 százalékkal megugró húsfogyasztás biztosítása lehetetlen a jelenlegi élelmiszeripari modellel.

De már a mostani fogyasztás kielégítése is csak úgy lehetséges, hogy ehhez embertelen körülmények között tartják az állatokat. Ez már messze nem arról szól, hogy a nagymama kertjében kapirgálnak a tyúkok, hanem hússzor húsz centis ketrecekben vannak összepréselve, napra pontosan meg van tervezve, hogy milyen tápot kapjanak.

Ráadásul a túlzott húsfogyasztás még csak nem is egészséges, szóval nem baj, ha minél többen iktatnak be húsmentes napokat.

A bíróságokon számtalan vita folyik arról, hogy lehet-e mondjuk sonkának nevezni egy növényi alapú készítményt. Mi lesz a pereskedések végkimenetele?

Ez egy folyamatosan zajló vita, az Európai Unió bíróságán például a tejipar szereplői támadták meg azt, hogy növényi eredetű tejeket lehet e tejnek hívni, de a pert elveszítették.

Van most egy nagyon erős ellenállás a húsipar és a tejipar részéről az új termékekkel szemben, mivel veszélyben érzik a pozícióikat.

Részben jogos a félelmük, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában sorban zárnak be a húsüzemek, pár hetes hír, hogy az egyik multinacionális cég átalakítja az egyik legnagyobb franciaországi tejüzemét, és a jövőben növényi alapanyagokkal fog dolgozni. Ez hamarosan tendencia lesz,

a nagyvállalatok sorban ismerik fel, hogy lépniük kell ebbe az irányba.

Most mindenki igyekszik felvonultatni a lobbierejét, de szerintem pár év távlatában le fognak futni a címkézési és kommunikációs viták.

Tud egy multinacionális cég óriás gyártósorra olyan minőséget hozni mint az önök termékei?

Olyannyira igen, hogy nekünk is a tömeges termelés a kifejezett célunk. Ez nem egy manufakturális termék, úgy alakítottuk a technológiát, hogy nagyüzemi körülmények között is gyárthassuk. Amerikai gyártósorunk, ha nem is tartozik a legnagyobbak közé, de jelentős termelésre képes, és fel vagyunk rá készülve, hogy igény esetén növelni tudjuk.

Hogyan sikerült egy mindössze két éve létező magyar startupnak betörni a kemény diónak tartott amerikai piacra?

Pokoli sok időbe telt, és rengeteg pénzbe került, azért tudtunk belevágni, mert az X-Ventures Gamma Kockázati Tőkealaptól több körben is kaptunk tőkebefektetést. Az Egyesült Államokban minden más, az üzleti folyamatok, a szabályozók, az alapanyagok, az emberek és a fizetések. Meg kellett ismernünk az ottani munkakultúrát, ami hosszú és rögös folyamat volt. Mégis megérte, elvégre az egész húsmentes forradalom onnan indult ki,

ma már az amerikai háztartások 57 százaléka vásárol rendszeresen növényi alapú hús- és tejhelyettesítő termékeket.

Az USA önmagában egy akkora piac, mint a teljes Európai Unió, azzal a nagy különbséggel, hogy homogén. Ugyanazt a nyelvet beszélik az összes szövetségi államban, mindenhol működhet ugyanaz a csomagolás. Európában ez nem így megy, másként csomagolnak Franciaországban Angliában vagy éppen Németországban, ez alapján döntöttünk úgy hogy Amerikában éri meg a legjobban megpróbálni.

Hol tart most a tengerentúli terjeszkedés?

Kialakítottuk a gyártókapacitást, így ha befut egy nagy vevő, mondjuk egy üzletlánc ötszáz üzlettel, akkor pillanatok alatt ki tudjuk szolgálni.

Pár hónappal ezelőtt indult el az értékesítés, havi szinten most már százas nagyságrendben bővül azoknak az üzleteknek a köre, amelyek forgalmazzák a termékeinket.

Év végére mintegy 1200 kereskedelmi egységben és 500 HORECA partner kínálatában szeretnénk szerepelni. Sok múlik azon, hogy az új termékeinkkel milyen gyorsan tudunk kijönni, de ha csak fele olyan jól sikerül, mint ahogy reméljük, akkor a 3 millió USD feletti megrendelési volumen sem elrugaszkodott cél 2022-re.

Mik lesznek az idei újdonságok?

Lesz egy grillkolbászunk, amely már az eltarthatósági teszteknél tart, elnézve az amerikaiak grillezési szokásait, ettől sokat várunk. Készül a virsli és a párizsi is, ezeket különböző ízvariációkban dobjuk piacra. Jelenleg négy termékünk van, a következő két-három évben tizenöt-húszra szeretnénk feltornászni a választékot.

Az amerikaiaknak szemlátomást ízlik a kínálatuk, tavaly díjat is nyertek velük…

Decemberben részt vettünk a növényi alapú készítményeket bemutató New York-i Plant Based World Expo-n, ahol a szervezők és a FoodBev – az egyik legrangosabb élelmiszeripari szakmai médium – közös díját sikerült elnyernünk a „Legjobb húshelyettesítő alternatíva” kategóriában. Nagy büszkeség ez nekünk, és minden bizonnyal nagyot dob majd az értékesítés bővülésén is.

A járványhelyzet mennyire nehezítette meg a munkát?

Tudtunk előre haladni, de voltak nehézségek. Épp hogy találtunk egy gyárat Amerikában, amely megfelelt nekünk, máris visszamondták a munkát, mivel hazaküldték a dolgozókat, később viszont nem találtak munkaerőt. Most meg logisztikai problémákba ütközünk lépten-nyomon,

gyakorlatilag lehetetlen az Egyesült Államokban kamionsofőrt találni. 

Hol van a terjeszkedés határa?

Mivel a termékeink bérgyártásban készülnek, a lehetőségek szinte határtalanok. Egészen meglepő, hogy még típusszám szerint is ugyanazokkal a gépekkel dolgozunk az Egyesült államokban mint Magyarországon, ez annyira sztenderd gyártási technológia. Ugyanazok gyártógépek vannak mindenütt a világon. Amerikában most tesztelünk egy második üzemet, Magyarországon három céggel dolgozunk közösen, de mehetünk bárhova, akár a Távol-Keletre is, mindenhol találnánk olyan gyárat, amely alkalmas az együttműködésre, ugyanazokkal a berendezésekkel, amelyeket már jól ismerünk.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Műtrágya hiány mutatkozik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés