Majdnem tönkretették a gazdaságot: a járvány ürügyén zárja ki a képzetlen migránstömegeket Új-Zéland

2022. január 18. 20:41
A gazdag befektetőket helyezi előtérbe az alacsonyan képzett bevándorlók helyett az ország, mert rájöttek, hogy az alacsonyan képzettek tömegei nem hoztak valódi értéket a gazdaságba, sőt, visszafogták a növekedést. Hiába a szigorú járványügyi korlátozások, Új-Zéland megújította a leggazdagabb külföldieknek szóló vízumprogramját. A program keretében vállalni kell legalább 3 millió dollár befektetését (vagy három év leforgása alatt 10 millió dollár). Ha ez teljesül, már készülnek is a letelepedési papírok, még akkor is, ha egyébként az ország határai a járvány miatt zárva vannak.

A képzetlenek bevándorlása káros luxus

Stuart Nash, az ország idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy a határok újranyitásakor nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerűen újból kinyissák a migrációs csapot, mivel a koronavírus válság megmutatta azt, hogy

túlságosan támaszkodtak az alacsonyan képzett – leginkább ideiglenesen ott tartózkodó – bevándorló munkaerőre.

Stuart Nash kiemelte, hogy az 1990-es évek óta a migráció teszi ki a népességnövekedés 30 százalékát Új-Zélandon.
A miniszter szerint a vállalkozások az elmúlt évtizedekben alacsonyan tarthatták a bérszintet, mert volt bőven alulképzett bevándorló, akik elvégezték a kétkezi munkát.

Csakhogy emiatt a cégek nem fektettek tőkét a termelékenység növelésébe. És persze ahelyett, hogy a belföldi munkavállalókat fizették volna meg tisztességesen, inkább külföldiekkel dolgoztattak.

A gazdasági mechanizmus, miszerint a tömeges migráció hatására a cégek az olcsó munkaerőre kezdenek építeni, elfeledkezve a hatékonyságot javító beruházásokról, korábban is jól ismert volt, a Makronómon is többször szóba került.

Az ország tehát gazdag befektetőket akarnak bevonzani. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke korábban már jelezte az üzleti vezetőknek, hogy a bevándorlási szabályok széleskörű módosítása már folyamatban van. Ardern elmondta, hogy

a kormány célja, hogy háttérbe szorítsa az alacsonyan képzett migrációt 

a magasan képzettek irányába, hogy a cégek azzal enyhítsék a munkaerőhiányt. A miniszterelnök hozzátette, hogy a koronavírust arra használják fel, hogy átgondolják és megújítsák a gazdaság egyes szegmenseit.

Amerikai sztárközgazdász a Makronómnak: a tömeges bevándorlás nem éri meg

Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg – mondta George Borjas harvardi professzor a Makronómnak. A migráció közgazdaságtanát kutató sztárközgazdász nem hiszi, hogy több ember kell a gazdasági növekedéshez. 

Borjas szerint a közgazdászok sutba dobják saját elveiket, amikor a migrációról kérdezik őket, és ki kell mondani, hogy az amerikai bevándorlás a dolgozóktól vette el azt, amit a cégeknek adott oda. Hiába akarnak a közgazdászok csak munkaerőt importálni, ehelyett emberek jönnek és általában nem is olyan magasan képzettek, akikre szükség lenne. Így még több terhet viselnek az őslakosok, miközben lehet, hogy a bevándorlók úgy számolnak, hogy nem is éri meg beilleszkedniük.

Dán kutatás: csoda lenne, ha a tömeges bevándorlásból valami pozitív jönne ki

Legutóbb a Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya mutatott rá, hogy az etnikai sokszínűség azért is negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a társadalmi bizalmat. A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.

Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte. Annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára, a tanulmány nemleges eredményt talált.

A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy

az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.

Ez azt jelenti, hogy ha a tömeges migráció bizonyos érdekcsoportoknak gazdaságilag vagy politikailag hasznos is lehet, a társadalmi bizalmat és kohéziót csökkenti. Joseph Watson, a Summit News publicistája szerint a sokszínűség mára olyan tartalmatlan, értéknek tűnő hittétel lett, amit csak a „fajgyűlölők” tagadnának, ezért nem merjük megkérdőjelezni azt, vagy elgondolkodni valós értelmén.

Nagyon sokba kerül a baloldali utópia finanszírozása: a sokszínűség drága

Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak,

eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, tárta fel a dán pénzügyminisztérium éves jelentése.

A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.

A pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.

Ezek a migránsok fejenként 85 000 dán koronába (közel 4,2 millió forintba) kerülnek az államnak,

míg a többi nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába kerül.

A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.

Új-Zéland új utakon

Bár a hazai ellenzék szélsőségből szélsőségbe esik – lásd a 2015-ös migránshullám támogatását, majd Márki-Zay migránsszámlálós kampányát –,

Új-Zéland igyekszik megtalálni az arany középutat.

Igenis eredményes lehet ugyanis az, hogy egy ország a tényleg elengedhetetlenül szükséges szakembereket hívja be vendégmunkásként átmeneti időszakra, ráadásul hasonló kultúrkörből. Vagy esetleg az, hogy egy ország még náluk is gazdagabb embereket vonz be, hiszen velük tőke, befektetés, cégek, nemzetközi tapasztalatok és remélhetőleg magasabb hozzáadott értékű munkahelyek érkeznek. 

Új-Zéland szellemiségében ugyanazt teszi, mint Magyarország a letelepedési kötvényprogrammal – utóbbit az ellenzék szintén minden fronton támadni igyekezett, mert ők inkább a képzetlenek tömeges bevándorlását segítették volna. 

Amiről egyébként még a Pizza King étteremlánc magyar-palesztin alapítója, Melhem Saad is elmondta a Makronómnak, hogy teljes kudarc, ő legalábbis csak zűrös, bűnügyekbe keveredő, elégedetlen, rossz munkamorállal rendelkező, megbízhatatlan emberekkel találkozott, amikor a kezdeti lelkesedéstől hajtva megpróbált a 2015-ös hullámban érkezőknek munkát adni. Végül még a munkára alkalmatlannak talált bevándorlók mondták azt az arab cégvezetőnek, hogy „Magyaroszág egy csöves ország” – emlékezett vissza Melhem Saad.

A magyar letelepedési kötvényprogram egyébként már 2017-re lezárult, abban 250–300 ezer eurós befektetést kellett vállalni a magyar letelepedési engedélyért cserébe, bár a magyar modellben itt az állam jutott forráshoz, míg Új-Zélandon a magánszektorban is befektethetnek a külföldiek, ráadásul ott úgy tűnik, nagyobb összeget várnak el és még inkább a nemzetközi vállalkozók elitjére igyekeznek fókuszálni, hiszen eddig pár száz főről van szó, aki így letelepedési engedélyhez juthat.

2021 augusztusára például Larry Page, a Google társalapítója is megkapta letelepedési engedélyét. Peter Thiel, a Paypal alapítója pedig már 2011-ben vált új-zélandi állampolgárrá. 

A világ leggazdagabbjainak új hóbortja ráadásul az is, hogy ha már helyi lakossá váltak, a szigetországban földet is vásárolnak és túlélőbunkereket építenek maguknak, mert kutatások szerint az ország adottságai miatt kiváló hely lehet egy apokalipszis átvészelésére.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés