György László: Így fogjuk megnyerni az előttünk álló évtizedet!

2022. január 10. 17:47

Írta: Rádi Balázs
A Trend FM Monitor című műsorának Fejlődik a hazai sorozatában Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára volt Érczfalvi András vendége. A sorozat példaértékű vállalkozásokat mutat be, amelyek jelentősen fejlődtek az elmúlt években. A műsorban értékelték a 2021-es évet és előretekintettek az előttünk állóra.

Vállalkozó nemzethez méltó gazdaságpolitikát dolgoztak ki

György László mindenekelőtt arról beszélt: az, hogy elhiggyük magunkról, hogy mi magyarok, vállalkozó nemzet vagyunk, és ezáltal megnyerjük az előttünk álló évtizedet, egyrészt kulturális kérdés, másrészt komoly szakpolitikai, gazdaságfejlesztési feladat, amely területen az elmúlt évben jelentős lépések történtek. 

Jó alapot jelent, hogy a magyarokat mindenütt kreativitásukról ismerik a világban,

amelyet részint különleges nyelvünknek, a kelet és a nyugat határán elterülő földrajzi fekvésünknek, viharos történelmünknek tulajdonítanak, és amit fémjeleznek Nobel-díjasaink, valamint a mindenki által jól ismert magyar találmányok, mint a Rubik-kocka, a dinamó, a golyóstoll, a C-vitamin, vagy a járvány kapcsán a Karikó Katalin nevéhez fűződő új oltási technológia kidolgozása. 

Mégis, ha Európában sikeres vállalkozó nemzetekről beszélünk, elsőként a többségnek a német ipar jut eszébe. György László kifejtette, fontos megértenünk, hogy Németország azért lett sikeres, mert a térségben évszázadokkal ezelőtt megjelenő

protestáns etika, kultúra szülte Rajna-menti településeken alakult ki az a vállalkozó típus, aki otthonának érzi hazáját, régióját.

Számukra már önmagában érték másoknak munkát adni és hozzájárulni a térség felvirágoztatásához. A Rajna-menti iparos nem tipikus kereskedő volt, nem a kora újkor angol típusú vállalkozója, akit csak a minél nagyobb haszon elérése ösztönöz, inkább fél szemmel a nemzet érdekeire figyelő patrióta. Szerinte azért olyan versenyképes a német gazdaság, mert ennek a – politikai oldalaktól függetlenül, a kormányok által mindvégig következetesen támogatott – gondolkodásmódnak köszönhetően az elmúlt 100-150 évben a mikro- és kisvállalkozásokból ki tudott nőni egy erős középvállalati réteg, amit „Mittelstandnak” nevezünk. Ilyen például a Porsche, ami a mai napig családi vállalkozás, és szintén kis sufniként kezdte. Mára ezek a cégek adják a döntően hazai tulajdonban lévő német gazdaság gerincét. 

A 2010 óta követett, patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikával a hazai kormány célja éppen ez, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése,

a magyar állami és magántulajdon gyarapítása, hogy olyan vállalkozásaink legyenek, amelyeknek érték a térségünk felvirágoztatása, a bér és a profit itthon tartása, a világpiacok meghódítása során a magyar nemzeti identitás megtartása.

A 2019-ben létrehozott Magyar Multi Program célja, hogy megtalálja az ilyen potenciállal rendelkező kisvállalkozásokat, és támogatást adjon a beruházásaikhoz,

hogy az álmaikat megvalósítsák. Ugyanis ezek azok a cégek, amelyeknek a tulajdonosai itt nőttek fel, ismerik a helyi viszonyokat és kialakult érzelmi viszonyuk van Magyarországhoz.  

A 2019 óta működő program keretében már eddig is 59 vállalkozást támogattak, összesen 14,5 milliárd forint értékben. Az államtitkár várakozása szerint

a következő években legalább féltucat vállalkozás válhat regionális vagy globális szereplővé a komplex kormányzati támogatás által.

Megemlített két olyan, jó példának tekinthető céget, amelyeket a multi-várományosok közül már a Fejlődik a hazai! sorozatában is bemutattak. Egyik a Vesz-Mont ’2000 Kft. Nemesvámosról, akik egy pajtából indultak öten, most 200 embernek adnak munkát, akik közül 90 mérnök, a cégcsoportban 300-an dolgoznak, és ha találnának elegendő munkaerőt, akkor akár kétszer ennyien is lehetnének 1-2 éven belül. 

Másodikként pedig a nyíregyházai Nyír-Liftet említette az államtitkár. A családi vállalkozást 2007-ben vette át a mostani tulajdonos az édesapjától. Akkor 13-an dolgoztak ott, most 103-an. Az elmúlt két évben megduplázták árbevételüket, és a terveik szerint a mostani szintről, az elkövetkező két évben újra megduplázzák, úgy, hogy további 60 ember felvételét tervezik.

A vállalat olyan egyedi felvonókat készít, mint amilyeneket a Parlamentben vagy a Zeneakadémián használunk,

amit a nagy cégek már nem tudnak elkészíteni, mert nem manufaktúraként működnek. Emellett pedig a BMW betelepülésére is készülnek, ezért magas hozzáadott értéket termelő, fényező munkálatokra fejlesztenek kapacitást, amivel a BMW első- és másodkörös beszállítóinak a beszállítóivá válhatnak. 

2021-ben megújult a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer 

Persze minden vállalkozás más: eltérő stádiumban vannak, eltérő igényekkel. Van, akinek hitel kell, van, akinek tőke, másoknak befektető, piac vagy know-how, esetleg némi marketingtanács. Az intézkedések mit sem érnek, ha azok nincsenek összefűzve, nem kísérik végig a cégeket az ötlet megszületésétől a sikerig vezető úton. 

György László ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés, hogy az elmúlt három évben megújították a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerét, amelynek köszönhetően

az elmúlt másfél évben annyi vállalkozást sikerült elérniük a beruházásösztönző, vissza nem térítendő támogatásokkal, mint a rendszerváltoztatás óta tizenöt évenként, ami 15 ezer vállalkozást jelent. 

Emellett az államilag támogatott Széchenyi Kártya Programmal, az MFB és az Exim Bank hiteleivel illetve az MNB által támogatott hitelekkel 50 ezer vállalkozást sikerült elérni. A nagyságrend szemléltetésére az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon 30 ezer közepes és annál nagyobb vállalkozás van – ami olyan vállalatot jelent, ahol több mint 50 embert alkalmaznak. 

György László azt is hangsúlyozta, hogy a számos hiteltermék és támogatás mellett létrehozták a vállalkozói információs portált, a VALI.hu-t, ahova a vállalkozók fordulhatnak azért, hogy mindössze három kattintás után személyre szabottan kapjanak átfogó és részletes információt a cégük számára elérhető fejlesztési lehetőségek széles skálájáról.

Sosem  volt még ilyen egyszerű informálódni – a megújult intézményrendszerben a cégek eligazodását VALI, a vállalkozói információs portál segíti. Dr. György László, államtitkár bemutatja a VALI.hu-t.

2022-ben is folytatódik a forrásbőség a kkv-szektorban

Az államtitkár a 2022-es támogatások közül a gyorsan növekvő cégeknek szóló Magyar Multi Program mellett kiemelte a vállalkozások széles körének technológiaváltását segítő Technológiaváltó támogatási programot is. Ennek első körében 4 perc alatt kimerült a 100 milliárd forintos keret, így további 100 milliárd forintot ráemeltek a felhívásra.

A program sikerére való tekintettel további 100 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások 2022. január 17-től.

Ez egy feltételesen vissza nem térítendő támogatás, amelyet nulla kamatozású hitelként kell felfogni, és csak akkor változik át támogatássá, ha a vállalkozók a nemzetgazdaságnál kétszer gyorsabban bővítik a hozzáadott értéküket, béreiket és profitjukat, valamint megfelelnek az alapvető digitalizációs követelményeknek. 

György László a Technológiaváltó támogatási programról elmondta, hogy nemrég Szolnokon adott át egy ilyen támogatást egy versenyképes cégnek, akik elmondták, hogy a vállalatuk irányítását még mindig Excel táblázat segítségével bonyolítják, de tudják, hogy a program miatt ebben is váltaniuk kell. Mint mondta, olyan ez, mint a fogorvos, az ember ódzkodik, hogy elmenjen, de amikor túl van rajta, akkor már hálás, hogy elmúlt a fogfájás. 

Sok oka lehet, hogy a magyar vállalkozások kevésbé fejlettek a digitalizáció és a technológia területén, mint a régiós vetélytársak, de a legfontosabb oknak György László azt tartja, hogy 2010 előtt az akkori kedvezőtlen adózási környezet miatt nem érte meg transzparensnek lenniük. Ebben nagy fordulat történt az adócsökkentésekkel és ma egy vállalkozás már csak akkor tud túlélni, ha transzparensen, hatékonyan működik. A digitalizáció ugyanis a transzparenciában való növekedést is jelenti. Ez azért is fontos versenyképességi követelmény, mert

a fejlődő vállalatainknak már nem csak otthon kell megmérkőzniük a vetélytársakkal.

Az exportáló vállalatok a digitalizációnak köszönhetően hatékonyabbak, az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével a folyamataikat racionalizálni tudják, amivel akár 30-50 százalékban javul a hatékonyságuk. Ez egyúttal alapot is jelent ahhoz, hogy versenyképes béreket tudjanak kínálni. 

Elvárás tehát a támogatási programok esetében a technológiaváltás, a 21. századi modern technológiákba való befektetés.

Ehhez segítséget ad a Modern Mintaüzemek Program is, amelyben arra kértek fel száz, a jövő, illetve a jelen élvonalbeli technológiáit alkalmazó vállalatot, hogy nyissák meg a kapuikat a többi hazai vállalkozás előtt.

Pozitívan értékelte az államtitkár, hogy a megszólított száz vállalkozás egyike sem utasította el a felkérést és nyitottak voltak tudásuk átadására. Hozzátette, hogy ezek nem csupán nagyvállalatok, hanem vannak közöttük közepesek is, akik be tudják mutatni, miképp használják a modern technológiákat, a mesterséges intelligenciát, a nagy adatokra épülő adatelemzést, az integrált vállalatirányítási rendszereket. A közepesek azért is fontosak, mert talán a kisvállalkozók könnyebben fordulnak hozzájuk és elérhetőbb példának tekinthetők, mint az óriásvállalatok.

Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt.: A gyár profiljához tartozik többek között elektromechanikai fejlesztés, gyártástechnológiák kidolgozása, fröccsöntés és fémgőzölés.

A kormány támogatja a tudás megszerzését

A technológiaváltó és beruházásösztönző támogatásokon kívül a modern technológiák működtetéséhez kellő tudás megszerzését is támogatják az ITM programjai, árulta el az államtitkár. Ezért indítottak el 70 milliárd forintos keretösszeggel egy vállalati belső képzési programot, amelynek keretében mikro- és kisvállalkozások belső képzéseit támogatják 70, közepes vállalkozásoknál 60, a nagyoknál pedig 50 százalékos intenzitással.

György László hozzátette, hogy vállalták azt is, hogy a programok adminisztrációját egyszerűsítik, így azok 70-80 százalékkal kevesebb bürokratikus teherrel járnak. Sőt, a felnőttképzést mérhetővé is tették, mivel anonimizált módon összekötötték a képzési programokat a NAV és egyéb szervezetek adatbázisaival. Így fél éven belül a vállalatokat tájékoztatni tudják, hogy az adott képzésnek milyen a hatásfoka és tényleges eredményessége.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy két alapszakma megszerzése Magyarországon ingyenes a szakképzési centrumokban, ahogy egy rész-szakképesítés megszerzése is ingyenes.

A szakképzési rendszer is úgy lett átalakítva, hogy a szakképző centrumok vezetői ösztönözve vannak, hogy menjenek ki a vállalkozásokhoz, és ajánljanak a cégek számára értékes képzéseket.

Így a vállalatok az állam pénzén tudják képesítéshez juttatni az alkalmazottaikat,

márpedig a jelenkorban a képzett munkaerő elérhetősége rendkívül fontos kérdéssé válik.

Meghosszabbították a kedvezményes hiteligénylést

György László szólt arról is, hogy a Széchenyi Kártya Program GO! hiteltermékei is meghosszabbodtak. Ez azért fontos, mert a kkv-k, amelyeknek a program termékei szólnak, nyomás alatt állnak. Folyamatosan emelkednek ugyanis a termelési költségek, a világgazdaság újraindítása egy soha nem látott áremelkedést indított el, és a vállalkozásoknak el kell eldönteniük, hogy milyen árakat határoznak meg a termékeiknek. Az integrátor vállalatokkal szemben ráadásul gyakran nem elég erős az alkupozíciójuk és az áremelési versenyből vesztesként jönnek ki, a nagyobbak képesek lehetnek rájuk terhelni a költségeik növekedését. A Széchenyi Kártya Program hitellehetősége segíthet erősíteni ezen cégek alkupozícióit.

Egy százmillió forintos hitelnél például egy kkv a programnak köszönhetően akár 25 millió forintot is megtakaríthat a törlesztő részleteken.  

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a Széchenyi Kártya keretében hamarosan egy zöld termékkel fognak jelentkezni, amelyben elismernék és díjaznák azt, ha valamely vállalkozás energiahatékonysági beruházást hajt végre. Itt is megjelenik az a cél, hogy minél több magyar multi emelkedjen fel és a gazdaság ne csak magyar, de high-tech és zöld is legyen.

Munkaerőhiány

A beszélgetés során felmerült a munkaerőhiány kérdése, amelynek kezelése szintén része a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának.

György László kiemelte, hogy a jelenleg tapasztalt munkaerőhiányt kellene inkább természetes állapotnak tekinteni.

Hogy ez ezelőtt, évtizedeken keresztül nem így nézett ki, az a magyar gazdaság szerkezetének az óriási hiányossága volt. 2010-ben arányaiban kevesebben dolgoztak hazánkban, mint Csehországban. 

Két évtizedes lemaradásunk ott kezdődött, amikor a kilencvenes évek elején Magyarországon megszűnt másfélmillió álláshely, a munkahelyek harminc százaléka.

Ebből csak 200 ezer teremtődött újra 2006-ig, majd 2010-re végül újra csak annyian dolgoztak, mint 1995-ben, azaz nem sikerült előrébb lépni. Ezzel szemben Csehországban a kilencvenes években csak a 20 százaléka szűnt meg a munkahelyeknek, és ők ezt fokozatosan vissza is tudták építeni. 

Az államtitkár elmondta, hogy 2010-ben nem volt munkaerőhiány, ebben a tekintetben könnyű volt a vállalkozásoknak. Eközben sokan éltek segélyen, az adók pedig magasak voltak.

A jobboldali gazdaságpolitika szerinte szeretné lehetővé tenni, hogy mindenki a teljesítménye szerint tudjon előrelépni,

és mindezt ne akadályozza a túladóztatás. Ha valaki többre képes, többre hivatott, nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani, akkor neki arányaiban ne kelljen emiatt több adót fizetnie, vélte az államtitkár. 

Erről szólt az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, az egykulcsos társasági adó-rendszer, és ezért szeretnék minden eszközzel növelni a vállalkozások hatékonyságát. Ezt akadályozta, hogy 2010-ben,

amikor a baloldali kormányzást felváltotta a jobboldali, akkor a Világbank számításai szerint egy közepes vállalatnak az adóterhelése még 54 százalék volt, vagyis a teljes hozzáadott értékének több mint a felét elvitte az állam.

Ez most, január elsejétől 32,9 százalék, amit szerinte már megéri befizetni a vállalkozónak azokért a szolgáltatásokért, amelyeket az állam nyújtani képes. Hangsúlyozta, hogy teendő továbbra is van, a cél az, hogy Magyarország előre menjen, ne hátra.

 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés