Európa belealudt az energiaválságba, így akár évekig is eltarthat

2022. január 9. 10:10
Európa földgáztermelése évek óta hanyatlóban van, ami miatt jobban függ az importtól. Oroszország készen áll arra, hogy tovább szilárdítsa pozícióját Európa vezető beszállítójaként. Az európai földgázkészleteket tároló barlangok, víztartó rétegek és más tárolók még soha nem várták ennyire üresen a telet.

Mindössze négy hónappal az után, hogy Amos Hochstein, az Egyesült Államok energiabiztonsági megbízottja kijelentette, hogy Európa nem tesz meg mindent az előttünk álló hideg évszakra való felkészülésért, a kontinens ellátási nehézségekbe futott, ami miatt a gáz referenciaárai több mint négyszeresére emelkedtek a tavalyihoz képest, megszorongatva a vállalkozásokat és a háztartásokat.

A válság miatt az Európai Unió ki van téve az időjárás és Vlagyimir Putyin orosz elnök fortélyainak, és köztudott, mindkettő nehezen kiszámítható.

Maximo Miccinilli, a FleishmanHillard tanácsadó cég energia- és éghajlati részlegének vezetője kijelentette:

„Az energiaválság akkor sújtotta az Úniót, amikor az EU döntéshozóinak témái között nem szerepelt az ellátás biztonsága”.

Arra számít, hogy az energiaválság az árakat ingadozva tartja, és további politikai feszültséget vált ki a brüsszeli hivatalnokok és a blokk 27 tagállamának vezetői között.

Bár a helyzet hirtelen pörögött fel, mindezért azért éveket kellett dolgozni. Európa az energetikai átalakulás kellős közepén van, leállítja a széntüzelésű villamosenergia-erőműveket, és egyre nagyobb mértékben függ a megújuló energiaforrásoktól. A szél- és a napenergia tisztább, de nem lehet vele mindig számítani, amint azt a kontinensen tavaly meg is tapasztalhatta.

Moszkva megnövekedett befolyása a tavalyi tél végén vált nyilvánvalóvá, a szokatlanul hideg és hosszú tél után, amely kimerítette Európa gázkészleteit, éppen akkor, amikor a gazdaságok kilábaltak a járvány okozta recesszióból. A nyár folyamán az állami irányítású Gazprom megkezdte a kontinensre irányuló áramlások korlátozását.

Ezt súlyosbította az Északi-tenger olaj- és gázmezőin elhalasztott karbantartások okán keletkezett hiány, és az oroszok is növelték a tétet a Kreml által támogatott költséges és régóta halogatott vezetékprojektben.

Ugyanakkor Japántól Kínáig az országok növelték cseppfolyósított földgáz (LNG) importját a közelgő télre készülve. Mindezek mellett,

Európának a meleg hónapokban, amikor általában olcsóbb a gáz, kellett volna megküzdenie az egyre fogyatkozó készletek pótlásával.

Ennek ellenére Európa vezetői nem verték félre a harangot. Július 14-én az Európai Bizottság bemutatta a világ legambiciózusabb csomagját a fosszilis tüzelőanyagok felszámolására az éghajlatváltozás következményeinek elhárítása érdekében. A politikusok szemük hosszabb távú célokra, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentésére szegezték, nem mérve fel kellőképpen azokat a potenciális buktatókat, amelyek közvetlenül előttük álltak a dekarbonizációhoz vezető úton.

Európa földgáztermelése évek óta hanyatlóban van, ami miatt még jobban függ az importtól.

Oroszország most készen áll arra, hogy tovább szilárdítsa pozícióját a blokk legfőbb szállítójaként.

A Gazprom és európai partnerei 11 milliárd dollárt szántak az Északi Áramlat 2-re, az 1230 kilométeres vezetékbe, amely a Balti-tenger alatt fut Oroszországból Németországba. Az Egyesült Államok szankciói miatt, ismételten késleltetve lett, majd az évtizedes projekt újabb akadályba ütközött idén ősszel, amikor egy új koalíciós kormány vette át a hatalmat Németországban, és az ország energiaszabályozó hatósága felfüggesztette a végső jóváhagyást.

A lépés tovább ráncigálta az európai energiapiacokat, ahol július óta napról napra rekordokat döntöttek a gázárak. Putyin december 24-én elhangzott televíziós beszédében a vitatott gázvezeték előnyeit emelte ki, mondván: "az európai piacon megjelenő további gázmennyiségek kétségtelenül csökkentenék az árakat".

Nem jelentett megkönnyebbülést az Egyesült Államokból származó LNG-import közelmúltbeli megtorpanása, de ez remélhetőleg ez átmeneti lesz.

Franciaországnak több reaktorát le kell kapcsolnia karbantartás és javítás miatt, aminek eredményeként január elején 30%-kal csökken a nukleáris kapacitása, emellett Németország az összes atomerőművének leállítását tervezi. Mivel a tél két leghidegebb hónapja még hátravan, félő, hogy Európában elfogy a gáz.

A Wood Mackenzie Ltd. kutatói szerint,

amennyiben az orosz export nem növekszik, akkor a szintek 15% alatt lesznek március végére, ami a rekord legalacsonyabb érték.

És mindez normális időjárási körülmények esetén.

Mivel az energiapolitika nagyrészt a tagállamok kezében van, az EU tisztviselőinek nincs felhatalmazásuk arra, hogy a nemzeti kormányokat a gázkészletek gyorsabb feltöltésére kényszerítsék. Tovább rontja a helyzetet, hogy Oroszország csapatokat telepített az ukrajnai határon, ami amerikai hírszerzési források szerint egy lehetséges inváziót vetít előre. Az Európába áramló orosz gáz körülbelül egyharmada halad át Ukrajnán, és bár a Krím 2014-es orosz annektálása óta a szállítás nem szakadt meg, nincs garancia arra, hogy ez így is marad, ha esetleg az idén kitör a háború.

Jason Bordoff, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának igazgatója szerint

az energiahelyzet korlátozza a nyugati hatalmak által megtehető lépések körét az orosz agresszió elleni küzdelemben.

„Európa és az Egyesült Államok azon képességét, hogy reagálni tudjanak egy orosz invázióra, korlátozza egyrészt az a szándék, hogy ne súlyosbítsák Európa energiaválságát az orosz energiaexport szankcionálásával, másrészt pedig az a fenyegetés, hogy Oroszország a gázáramlás korlátozásával megtorolhatja a konfrontációt, ahogy azt tette 2006-ban és 2009-ben” – mondja Bordoff, az Obama-kormány egykori energia- és klímatanácsadója.

A kereskedők már a legrosszabbra készülnek. Egyesek szerint a válság 2025-ig is eltarthat, amikor is az LNG projektek következő hulláma az Egyesült Államokban elkezdi ellátni a világpiacot.

„Nehéz belátni, miképp lehetne megfelelő szintű gázellátást elérni az Északi Áramlat 2 vagy a meglévő útvonalakon keresztül történő további orosz export nélkül” - mondja Massimo Di-Odoardo, a Wood Mackenzie gáz- és LNG-kutatásért felelős alelnöke.

Az európai gázárak szempontjából2022 továbbra is ingadozó év lesz.

Az orosz Tél tábornokok még nem jelentek meg a gázháborúban

Az árak továbbra is magasak, de az enyhe szezon eddig lehetővé tette, hogy Európában egyelőre ne kelljen az áramkimaradásokhoz folyamodni.

A Bloomberg szakírója felemlíti, hogy az orosz tél tábornok legyőzte már Napóleont és Adolf Hitlert is. A 2021-22-es nagy európai földgázcsatában azonban az időjárás eddig Moszkva ellen dolgozott.

Az enyhe időjárás lenyomta a fűtési keresletet – és csillapította az európai piaci pánikot, amely miatt a földgázárak előzőleg rekordmagasságba emelkedtek.

Az elmúlt napokban, Londonban, Berlinben és Párizsban is tavaszias időjárás volt. Északnyugat-Európában közel 12 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet szilveszterkor, ami 9 fokkal haladja meg a 30 éves átlagot. Zürichben és Frankfurtban 13 Celsius-fok volt, szemben a normál fagypont körüli szinttel. Európa számára, amely gázszükségletének 40 százalékát Oroszországból importálja, mindez gazdasági és geopolitikai haladékot jelentett.

A december 21-i, minden idők legmagasabb, közel 188 eurós megawattóránkénti ára, december 31-re, 65,40 euró/MWh mélypontra zuhant,

ami példátlan, 65%-os csökkenést jelent, mindössze nyolc kereskedési nap alatt. A gázt persze nem csak fűtésre és ipari célokra használják –nagy részét villamosenergia-termelésnél égetik el. Így az enyhe időjárás miatt nem kellett a legrosszabb forgatókönyvhöz, az áramszünetekhez folyamodni.  Az Egyesült Államokból szállított cseppfolyósított földgáz (LNG) szintén segített az árak lefelé mozdításánál. Ebben az az ironikus, hogy az európai országok hevesen ellenezték a repesztéses technológiát, amellyel kitermelik az amerikai gázt.

Karácsony napján Európában 629 terawattóra gáznak megfelelő mennyiségű gázt tároltak. Normál tél esetén a becsült készletek 200 TWh alá esnének március végére. Ez lenne az eddigi legalacsonyabb érték. Egy átlagosnál hidegebb tél esetén, mint volt a 2017-18-as, körülbelül 90 TWh-ra csökkennének a gázkészleteket, ami 50%-kal alacsonyabb a korábbi történelmi mélypontnál. Sok kereskedő szerint a gázhálózat stabilitása kerülne veszélybe, ha a készletek ilyen alacsonyra csökkennének.

Azonban az eddigi kevésbé hideg évszak csökkentette annak kockázatát, hogy a raktárban lévő gáz a régóta rettegett mélypont alá süllyedjen. Az újév során az európai gázkészletek négy egymást követő napon növekedtek, ami még soha nem fordult elő ugyanebben az időszakban. A dolgok jelenlegi állása szerint, egy normális tél esetében, március végére körülbelül 240 TWh-n hagyná a készleteket – bár ez még mindig a valaha volt harmadik legalacsonyabb szint. Egy hideg tél esetében 140 TWh-ra csökkentené, ami rekord alacsony, de meghaladja az áramkimaradásokhoz kapcsolódó katasztrofális 100 TWh-s határt.

Lehet, hogy Európa elkerülte a csapást – de a kontinens nem jutott ki az erdőből. Azóta ismét a szezonális szintre süllyed a hőmérséklet, ami növeli a keresletet. A gázárak közel 100 euró/MWh-ra kúsztak fel – ami még mindig mintegy 45%-kal van a legutóbbi csúcs alatt, de messze meghaladják a 2010–2019-es durván 20 euró/MWh átlagot.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés