Azért nőnek az élelmiszerárak, mert Kína szép csendben betárazta a világ gabonakészletének felét

2022. január 7. 14:32

Írta: Takács Zsolt
A világ lakosságának kevesebb mint 20 százaléka halmozta fel a kukorica és más gabonafélék több mint felét és ez világszerte jelentős áremelkedéshez vezetett, ami egyre több országot sodort éhínségbe.

A felhalmozás Kínában zajlik

Kína történelmileg magas szinten tartja élelmiszerkészleteit – mondta novemberben az újságíróknak Qin Yuyun, a Nemzeti Élelmiszer- és Stratégiai Tartalékok Igazgatóságának gabonatartalékokért felelős vezetője. „Búzakészleteink másfél évig képesek kielégíteni a keresletet. Egyáltalán nincs probléma az élelmiszer-ellátással” – tette hozzá Qin Yuyun.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Kína a 2022-es termésév első felében várhatóan a világ kukoricakészleteinek 69 százalékával, a rizs 60 százalékával és a búza 51 százalékával fog rendelkezni.

Kína részesedése a globális gabonakészletekből

Az előrejelzések mintegy 20 százalékpontos növekedést mutatnak az elmúlt 10 év során és az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy

Kína továbbra is felhalmozza a gabonát.

A Kínai Vámügyi Főigazgatóság adatai szerint Kína 2020-ban 98,1 milliárd dollárt költött élelmiszerimportra – az italok nem tartoznak bele –, ami 4,6-szorosa az egy évtizeddel korábbinak. A 2021. január-szeptemberi időszakban Kína több élelmiszert importált, mint 2016 óta összesen, ameddig az összehasonlítható adatok visszanyúlnak.

Az elmúlt öt évben Kína szójabab-, kukorica- és búzaimportja az Egyesült Államokból, Brazíliából és más országokból történő agresszív felvásárlásoknak köszönhetően két-tizenkétszeresére ugrott. A marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek és a gyümölcsök behozatala két-ötszörösére ugrott – olvasható a Nikkei hasábjain.

A kínai import egy részét a tengerentúli felvásárlásokon részt vevő kínai vállalatok intézik. A vezető húsfeldolgozó WH Group júniusban felvásárolt egy európai versenytársat, míg a Belső-Mongólia Yili Ipari Csoport 2019-ben megvásárolt egy vezető új-zélandi tejipari vállalatot.

Az élelmiszerárak világszerte emelkednek

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által számított élelmiszerár-index novemberben mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. „A kínai gyűjtögetés az egyik oka az árak emelkedésének” – mondta Akio Shibata, a Tokiótól északra fekvő Tocsigi prefektúrában található Természeti Erőforrás Kutatóintézet elnöke.

Kína rengeteg gabonát és egyéb élelmiszert importál, mivel a hazai termelés nem tud lépést tartani a fogyasztással. A sertések és más haszonállatok takarmánya iránti kereslet a gazdasági növekedésnek köszönhetően folyamatosan nő, valamint a minőségi tengerentúli termékeket is egyre több fogyasztó keresi – írja a Nikkei.

Kína élelmiszerimportja évenként

Kína búzatermelése és egyéb élelmiszer-ellátása, valamint a mezőgazdaságban használt földterület nagysága 2015-ben elérte a csúcsát. „A mezőgazdasági termelékenység Kínában alacsony a mezőgazdasági területek szétszórtsága és a talajszennyezés miatt” – mondta Goro Takahashi, az Aicsi Egyetem professzora, a kínai mezőgazdaság szakértője. „A mezőgazdasági termelés továbbra is stagnálni fog, mivel a gazdák a városi területek felé vándorolnak” – tette hozzá a szakértő.

Éhínség

Hszi Csin-ping kínai elnök folyamatosan az élelmezésbiztonság fontosságát hangsúlyozza. Az Országos Népi Kongresszus, Kína nemzeti törvényhozása áprilisban elfogadott egy élelmiszer-pazarlásról szóló törvényt, amely

tiltja a túlzottan nagy mennyiségű maradék kidobását.

Október végén a Kínai Kommunista Párt és az Államtanács tájékoztatta a tisztviselőket, hogy miként csökkenthető az élelmiszerpazarlás.

Az 50-es éveikben járó és annál idősebb kínaiak a kulturális forradalom (1966 és 1976 között) alatt élelmiszerhiányt tapasztaltak. „A mi generációnk tagjai kisebb-nagyobb mértékben emlékeznek az éhségre” - mondta a kínai elnök.

A történelem során

az élelmiszerhiányok mindig népi zavargásokat váltottak ki és hozzájárultak a kínai dinasztiákat megdöntő felkelésekhez

– írja a Nikkei. A világ második legnagyobb gazdasága most az Egyesült Államokkal és Ausztráliával való romló kapcsolatok miatt néz szembe az élelmiszerrel kapcsolatos bizonytalansággal, mivel a partnerországok folyamatosan megváltoztathatják az importkörnyezetet. Valójában ez lehet az, ami arra ösztönzi Kínát, hogy növelje élelmiszertartalékait – teszi hozzá a Nikkei szerzője.

Az ENSZ szerint az éhínség sújtotta régiókban élő emberek száma 2020-ban meghaladta a 700 milliót, ami több mint 100 millióval több, mint öt évvel korábban.

„Bár a fejlett országok összességében felelősek az éhínségért, de Kína felelőssége súlyosabb. Kínának hozzá kell járulnia az élelmiszer-elosztási zavarok megoldásához – mondta el Takahashi.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés