Isten hozott minket a bizonyos bizonytalanság korszakában

2022. január 1. 20:38
Ivan Mikloš, volt szlovák pénzügyminiszter a jövő évre várható bizonytalanságról írt. Mikloš kétségkívül az a pénzügyi politikus, akinek a véleményére érdemes odafigyelni, annak ellenére, hogy liberális nézetek vall. Az ő nevéhez köthető a 20 évvel ezelőtt a 19 százalékos egyenadó (ÁFA, nyereség és jövedelemadó) mely akkor lökést adott a szlovák gazdaságnak. Azóta komolyabb reformokba egyetlen szlovák kormány sem mert, vagy tudott belevágni.

Ivan Mikloš azzal kezdi bejegyzését, hogy 2020 tavaszán, amikor világszerte felütötte a fejét a koronavírus, a többség azt gondolta, hogy pár hétig, esetleg hónapig ez eltart, majd minden visszazökken a régi befutott kerékvágásba. Most 2021 végén, a járvány továbbra is itt van, és csak egyben lehetünk biztosak, hogy a világ, abba az állapotba, ahol két évvel ezelőtt volt, nem hogy gyorsan, hanem egyáltalán nem fog visszatérni.

Persze a világ gyorsan változott világjárvány nélkül is, de mégis nagyon sokat változott egészen más módon, más irányokban, mint ahogy mi megszokhattuk. Az információs és kommunikációs technológiák használatának módja és intenzitása olyan fejlődést és ugrást ért el, ami eddig elképzelhetetlen volt.

Míg a nyomda elterjedése évszázadokig, a távíróké pedig évtizedekig eltartott, az új technológiák pár év alatt világszerte elterjedtek, és az elmúlt alig két év alatt a világjárvány szó szerint leopárdugrást tett. 15 évvel ezelőtt, még nem léteztek okostelefonok, ma már a világ lakosságának fele használja.

A világjárvány (illetve a kormányok és a jegybankok arra adott reakciója) a végéhez vezetett az évtizednyi alacsony inflációnak, amely a fejlett világban az 1990-es évek óta uralkodott. Még fél évvel ezelőtt, szinte minden meghatározó jegybank átmeneti és egyszeri jelenségnek tekintette az infláció növekedését, amely úgymond kísérő jelensége az átmeneti segélyeknek, a realizált halasztott fogyasztásnak, valamint a kereslet-kínálat zavarának.

Bár az összesen 11 milliárd dollár értékű járványellenes ösztönzők csökkentették a pandémiás recesszió mértékét és lerövidítették annak időtartamát, a globális inflációs rátát viszont éves szinten 5% fölé emelték.

Ma már szinte senki nem beszél arról, hogy az inflációs probléma rövid távú lenne, sőt azok a jegybankok is ezt teszik, amelyek nem terveznek kamatot emelni, mert a magas inflációt kisebb rossznak tartják, mint az ezzel járó pénz árának emelését.

Az Európai Központi Bank (EKB) álláspontja e tekintetben nagyon különleges, hiszen a kamatok emelkedése olyan turbulenciákat okozhat, amelyek a közös valuta létét is veszélyeztethetnék.

Ha a kamatok emelkednének, kifizethetetlenné válhatna az euróövezet déli részének államadóssága.  A megoldás hiánya, illetve a probléma elodázása azonban egyáltalán nem biztos, hogy jobb megoldás, inkább úgy tűnik, hogy végül csak rossz és még rosszabb megoldások közül lehet választani.

Ahogy a The Economist írja: "Nagyon valószínűtlen a visszatérés az 1990-es évek kényelmes makrogazdasági ortodoxiájához."

A világgazdasági fejlődést jövőre is az amerikai gazdaság határozza meg, miközben a jelenlegi járvány idején az amerikai tőkepiac alakulása meglepően pozitívan alakul. Az S&P 500 index 25%-ot emelkedett az idei év elejétől december közepéig, és még 40%-kal is magasabb a pandémia előtti, 2020 februári szintnél. És már az akkori a részvényárfolyamok szintje sem számított alacsonynak.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség fokozódása, valamint a kínai ingatlanpiaci problémák, csak megnövelték az amerikai részvények iránti keresletet. És ezek árait megemelték természetesen a kormány soha nem látott járványellenes segélycsomagjai is, a pénz alacsony árával és a Fed fokozott mennyiségi lazításával együtt.

A 2021-es bikaév azonban nem jelenti automatikusan annak 2022-ben való folytatását. Ahogy a The Economist írja, a jövő évre vonatkozó jelek vegyesek.

Néhány fontos vonatkozásban változni fog a helyzet, különös tekintettel az amerikai jegybanki politikára. Néhány napja, december közepén a Fed bejelentette, hogy márciusig befejezi az eszközvásárlást (mennyiségi lazítás), és emeli az irányadó kamatot.

Így kevesebb lesz a pénz és drágább is lesz, aminek csökkentenie kellene a magas inflációt, de ez megnyilvánulhat a tőkepiacon is.

Annál is inkább, mivel a részvényárak soha nem látott magasságokba emelkedtek. A részvényeket ciklikusan kiigazított részvényárfolyamon és a vállalati jövedelmezőséghez viszonyítva értékelő Schiller-index szerint, a részvények decemberben a nyereség 40-szeresét érték el, ami kétszerese a hosszú távú átlagnak, és ez a legmagasabb szint a 2001-es dot-com válság óta.

Vannak más jelek is a bikapiac lehetséges végére. Az egyik az a tény, hogy a spekulatív eszközök, például a bitcoin leesett a csúcsról, a másik pedig, az e havi 40%-os csökkenése az úttörő (gyakran ígéretes, de egyben bizonytalan) innovációkba befektető spekulatív alapok (ARK Innovation ETF) értékének.

A bikapiac fennmaradásával kapcsolatban azonban erős érvek szólnak az ellenkező, azaz optimista előrejelzések mellett is. A kamatlábak továbbra is alacsonyak, és a piac arra tippel, hogy a kamatemelés, ha lesz egyáltalán, nagyon fokozatos lesz, és természetesen nem jelentős.

Szintén a további növekedést támogatja a 2020 tavaszi első világjárvány idején a tőzsdei visszaesésben is megnyilvánuló vásárlási reflex (buy-the-dips). A piac csökkent, de csak átmenetileg, mivel a befektetők az árak esését kihasználva növelték a vásárlásokat. , ami a részvényárfolyamok újjáéledéséhez vezetett.

Ami a geopolitikát illeti, a leköszönő év is ritkán látott mértékben keverte meg a kártyákat. Annak ellenére, hogy változás történt az amerikai elnöki székben, a fejlett demokráciák, valamint Kína és Oroszország kapcsolatában a konfliktusok tovább erősödtek. Nem sikerült visszatérnie az Iránnal folytatott tárgyalásokhoz, fiaskóval zárult az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, Lukasenko Putyin segítségével megszilárdította a diktatórikus hatalmát Fehéroroszországban, és Putyin pedig fegyveres agresszióval fenyegeti Ukrajnát.

Szinte az egyetlen pozitív hír az volt, hogy Maii Sandu elnök reformpárti, korrupcióellenes és Európa-párti pártja elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon a kis és szegény Moldovában.

A világ és az európai politikát és gazdaságot a közeljövőben, minden bizonnyal a Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatok fogják uralni. A fenyegető energiaválság hasznos lehet abban, hogy Európa végre kikerüljön a Putyin-rezsimhez kapcsolódó illúzióiból, és mielőbb megszabaduljon az Oroszországtól való energiafüggőségtől.

Tehát ha a fentiek alapján úgy érzik, hogy a jövő nagyon bizonytalan, akkor igazuk van. Az egyetlen bizonyosság a bizonytalanságban van, és az egyetlen kiszámíthatóság a kiszámíthatatlanságban. Üdvözöljük tehát az előrelátható előreláthatatlanságok korszakában.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában