A Bizottság letette javaslatait az új uniós saját forrásokra

2021. december 23. 8:47
A Bizottság tegnap közzétette a javaslatát, amelyben új forrásokat javasolt, hogy az EU törleszteni tudja a Next Generation EU vissza nem térítendő támogatási részének finanszírozására felvett hitelt. Három új bevételi forrást javasoltak, a CO2 kibocsátás-kereskedelemből (ETS) származó bevételeket, az importáruk karbonintenzitására vetnének ki vámokat, illetve a mutinacionális vállalatok reziduális nyereséére számítanak, amelyek a közelmúltbeli OECD/G20 adóztatási jogok újraelosztásáról szóló megállapodás alapján kerülnének vissza az uniós tagállamokhoz.

A javasolt intézkedések teljes körű bevezetése után, a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan akár 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára. A javasolt új saját források a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása.

Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy ezzel egyrészt megteremtik a Next Generation EU törlesztésének pénzügyi fedezetét, másrészt a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosításával alapvető támogatást nyújtanak az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz.

Uniós kibocsátáskereskedelem

Az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2021. júliusi intézkedéscsomag célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tervek szerint, a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát.

A jövőben a kibocsátáskereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is kiterjesztenék, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet árverés útján értékesítenének, valamint új rendszer jönne létre az épületekre és a közúti közlekedésre.

A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek (CO2 kvóták) árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nagy része a nemzeti költségvetésekbe áramlik.

A Bizottság tegnap azt javasolta, hogy a jövőben az uniós kibocsátás-kereskedelemből származó bevételek 25%-a az uniós költségvetést gyarapítsa.

A teljes körű bevezetés után a becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 12 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 9 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára.

A Bizottság indoklásában megemlíti először, hogy az új bevételek a 2021 júliusában előterjesztett Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ennek az alapnak kellene biztosítania társadalmilag méltányos átmenetet, és támogatnia a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást is nyújthatna számukra.

Az alap teljes pénzügyi keretösszege főszabályként az épületek és a közúti közlekedés új kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből várt bevétel mintegy 25%-ának felel meg.

Tehát egy olyan új rendszer bevételeivel számol, amelynek elfogadásáról még nincs egyezség.Az EU keleti szárnyának tagországai,Magyarországgal együtt ellenzik az új emissziós adók bevezetését mivel komoly szociális következménye lenne a lakosság számára. Álláspontjuk szerint a szociális klímaalap nem tudná kompenzálni a károkat.

Az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmus

A Bizottság által szintén 2021 júliusában javasolta az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmust.  Ennek célja a kibocsátás-áthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit ösztönözné a termelésük környezet-barátabbá tételére. A mechanizmus az EU-n belüli CO2 -árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vetne ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és a Bizottság szerint teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.

A Bizottság azt is javasolja, hogy a mechanizmusból származó bevételek 75%-át az uniós költségvetés kapná.

A becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 1 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 0,5 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára. A 2023-tól 2025-ig tartó közötti átmeneti időszakban a mechanizmus várhatóan nem hoz bevételt.

A tagállamok között, ebben a kérdésben sincs meg az összhang.

A nemzetközi társasági adózási keret reformja

2021. október 8-án több mint 130 ország, amely tagja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének, megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról. Oolyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.

Az aláíró államok a globális GDP több mint 90%-át adják. A megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte.

A Bizottság olyan saját forrást javasol, amely az érintett vállalatoktól az uniós tagállamokhoz visszakerülő reziduális nyereség 15%-ának felel meg.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy – azt követően, hogy az OECD/G20-ak inkluzív keretében létrejött megállapodás első pillérének részleteit véglegesítették – 2022-ben irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az egységes piac követelményeivel összhangban végrehajtja a megállapodás első pillérét. Ez a folyamat kiegészíti a második pillérről szóló irányelvet, amelyre vonatkozóan a Bizottság tegnap külön javaslatot fogadott el.

A megállapodás véglegesítésétől függően az uniós költségvetés hozzávetőleg 2,5–4 milliárd euró bevételhez jut majd ebből a saját forrásból.

Jogalkotási eljárás

Mindehhez az EU-nak módosítania kell a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja annak érdekében, hogy a már meglévő saját források körét ki kell bővíteni ezzel a három javasolt új forrással. Illetve, módosítani kell a 2021–2027-es időszakra szóló jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről (vagyis a többéves pénzügyi keretről) szóló rendelet.

A saját forrásokról szóló határozat a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli, amelyre az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor. A határozat azt követően léphet hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyta.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli.

A Next Generation EU révén a Bizottság felhatalmazást kapott az uniós költségvetés által támogatott kötvények széles körű kibocsátására. Ez azt jelenti, hogy az Unió hitelfelvétel útján is támogathatja a tagállamokat a válság elleni küzdelemben és a rezilienciaépítésben. A hitelfelvétel törlesztésének elősegítése érdekében az uniós intézmények megállapodtak abban, hogy új saját forrásokat vezetnek be.
2021-ben a Bizottság (folyó árakon) 71 milliárd eurót vont be hosszú lejáratú kötvények révén, illetve a szuverén kibocsátókra jellemző diverzifikált finanszírozási stratégiája keretében a jelenlegi állás szerint 20 milliárd eurót mozgósított rövid lejáratú uniós kincstárjegyek formájában.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés