Protekcióval jutnak be a gazdag szülők gyerekei az amerikai elitegyetemekre

2021. december 26. 11:42
Írta: Fekete Kíra
A Harvardot már régóta a világ legjobb iskolái közé sorolják – az emberek többsége nem véletlen gondolja úgy, hogy csak a legokosabb és legtehetségesebb diákoknak adatik meg, hogy nap mint nap beléphessenek a Harvard kapuin. A valóság azonban egészen más: az adományok és a kapcsolatok hálója szövi be az egész iskolát.

Mégsem olyan okosak a harvardi diákok?

A fehér hallgatók 43 százalékát nem az érdemeik alapján vették fel a Harvardra, amit nevezhetnénk a gazdagok és kiváltságosok pozitív diszkriminációjának is – mutatott rá a The Guardian.

Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a Harvardot választja. Az is előnyt jelent, ha a szülők is oda jártak korábban, hiszen

a tanulók csupán 57 százalékát veszik fel az érdemeik alapján.

A Harvard fehér diákjainak 43 százaléka vagy sportoló, vagy a Harvardon végzett szülők vagy az ott dolgozó alkalmazottak gyereke, esetleg rendszeresen adományozó szülők gyerekei – mutatott rá a hírportál.

Több diákot utasított vissza a Harvard, mint valaha

A Harvardon őrületes a verseny. A 2025-ös évfolyam felvételi aránya 3,43 százalék volt – ez a valaha mért legalacsonyabb arány az iskola történetében. Az alacsony felvételi arány annak köszönhető, hogy jelentősen megugrott a Harvardra jelentkezők száma. 

A Guardian faji alapú megkülönböztetést vél felfedezni, magyarázza ezt azzal, hogy a Harvardra jelentkezők közel 70 százaléka fehér. A hírportál által citált tanulmány szerint egy – az iskolának adományozó – fehér jelentkező felvételi esélye hétszeresére nő. Eközben az afroamerikai, ázsiai és spanyolajkú diákok kevesebb mint 16 százalékát teszik ki a nem tanulmányi alapon felvett diákoknak.

A The Guardian szerint a gazdag fehér emberek előnyös helyzete nem újdonság a felsőoktatási intézményekben: „ez mindig is egy manipulált játék volt, amely leginkább a gazdag fehér embereknek kedvez”

– véli a lap.

Bár a Guardian kiemeli a bőrszínt mint a felvételben meghatározó tényezőt, mi nem gondoljuk, hogy a korreláció megmagyarázná a faji alapú megkülönböztetést, hiszen a cikk szerzője korábban rá is mutatott, hogy a pénz és a család rangja alapján dől el a felvétel. Tehát,

ha egy pénzes színes bőrű akarná a gyerekét bejuttatni a Harvardra, ugyanúgy előnyt tudna szerezni a szegényebb fehérekkel szemben.

Az pedig, hogy több a fehérbőrű a Harvardon, jelentheti azt is, hogy a fehérek jövedelmi helyzete átlagosan jobb a színes bőrűeknél (erre valószínűleg rendszerszintű rasszizmust kiáltana a szerző). 

Forrás: Lehotka László

Nem ez az első eset, hogy a hírességek befizetik a csemetéiket elit egyetemekre

2019-ben történt egy főiskolai felvételi botrány, ahol a Guardian által „gazdag fehéreknek” nevezett emberek tucatjai próbálták befizetni a gyermekeiket a Stanford és a Yale elit egyetemekre. Ezek a szülők több ezer dollárt fizettek azért, hogy személyre szabott teszteket írhassanak a gyerekeik,

megvesztegették a tesztek adminisztrátorait és az egyetemi edzőket is annak reményében, hogy a gyerekeiket kimagasló sportolóként könyveljék majd el.

A botrányban végül ötven embert vádoltak meg – köztük olyan hírességeket, mint Felicity Huffman és Lori Loughlin.

A Harvard sem a régi már

A Harvard felvételi eljárásról szóló leleplezések hatalmas lyukat ütnek az iskola becsületén, hiszen már egyáltalán nem biztos, hogy aki oda jár, az „méltó” is rá. Akkor mégis honnan a nagy hírnév? 

Valószínű, hogy a gazdag szülők adományai nagyban elősegítik az iskola nevének fennmaradását, hiszen az adományozók jóvoltából a neves kutatók alkalmazása és a különböző beruházások sem rónak túl nagy terhet az iskola pénztárcájára. 

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor számít-e a tehetség és a szorgalom? Úgy tűnik a Harvardon nem ez a legszükségesebb erénye egy diáknak.

Borítókép: Pixabay | Lehotka László


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 44 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Inkább több százezer dollárt. És ezek a kisebb összegek. És érdekes, hogy csak ezek a kisebb összegek számítanak korrupciónak, mert ezek csak arra elegendők, hogy a felvételivel foglalkozó bürokratákat, tanárokat, meg pláne az egyetemi (amerikai) focicsapat edzőjét lefizessék (amiért aztán az edző odanyilatkozik, hogy a felvételizőre feltétlenül szükség lesz az egyetemi csapatban). A százmilliók viszont, amiket az apuka az egyetem alapítványába fizet be, hogy előnyös elbírálást szerezzen a csemetéjének, már nem korrupciónak, hanem szponzorálásnak számítanak.

További érdekes kérdés, hogy szponzoroktól begyűlt pénzt mire költik. A professzorok (akár Nobel-díjasok) soha nem kapnak akkor fizetést, mint az egyetemi (amerikai) focicsapat vagy baseball csapat edzője.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés